{"id":2364,"date":"2026-02-21T18:48:07","date_gmt":"2026-02-21T18:48:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/2364\/"},"modified":"2026-02-21T18:48:07","modified_gmt":"2026-02-21T18:48:07","slug":"index-kulfold-egymas-torkanak-ugrott-a-ket-vilagi-jobarat-pakisztan-es-afganisztan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/2364\/","title":{"rendered":"Index – K\u00fclf\u00f6ld – Egym\u00e1s tork\u00e1nak ugrott a k\u00e9t vil\u00e1gi j\u00f3bar\u00e1t, Pakiszt\u00e1n \u00e9s Afganiszt\u00e1n"},"content":{"rendered":"

Pakiszt\u00e1n \u00e9s az afganiszt\u00e1ni t\u00e1lib mozgalom kapcsolata az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vtizedben jelent\u0151s \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl. Az 1990-es \u00e9vekben Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1d ny\u00edltan t\u00e1mogatta a t\u00e1libokat, a 2001-es amerikai beavatkoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en azonban a viszony ink\u00e1bb csendes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ss\u00e9 szel\u00edd\u00fclt. A 2021-es t\u00e1lib hatalom\u00e1tv\u00e9tel \u00f3ta viszont a kapcsolat fokozatosan elidegenedett, majd ny\u00edltan ellens\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt. A jelenlegi konfliktus mindk\u00e9t orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra komoly politikai \u00e9s biztons\u00e1gi k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1r, mik\u00f6zben sem katonai, sem diplom\u00e1ciai \u00e9rtelemben nem l\u00e1tszik gyors megold\u00e1s. A fesz\u00fclts\u00e9g r\u00e1ad\u00e1sul t\u00falmutat a k\u00e9toldal\u00fa kapcsolatokon, \u00e9s destabiliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1ssal lehet a t\u00e1gabb r\u00e9gi\u00f3 biztons\u00e1g\u00e1ra \u00e9s gazdas\u00e1gi kil\u00e1t\u00e1saira is.<\/p>\n

\u00cdgy lett a hat\u00e1rvonalb\u00f3l m\u00e9ly\u00fcl\u0151 t\u00f6r\u00e9svonal <\/p>\n

\n A Pakiszt\u00e1n \u00e9s Afganiszt\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 ellens\u00e9ges viszony r\u00e9gi id\u0151kre ny\u00falik vissza. Az 1893-ban megk\u00f6t\u00f6tt egyezm\u00e9ny, amely kijel\u00f6lte az \u00fagynevezett Durand-vonalat,<\/a> nem csup\u00e1n hat\u00e1rt h\u00fazott a t\u00e9rs\u00e9gben, hanem a tart\u00f3s region\u00e1lis fesz\u00fclts\u00e9g alapj\u00e1t is megteremtette. A mintegy 2640 kilom\u00e9ter hossz\u00fa hat\u00e1r kett\u00e9v\u00e1gta a t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt pastunok lakta ter\u00fcleteket. Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vtizedekben sem lett z\u00f6kken\u0151mentes a k\u00e9t orsz\u00e1g kapcsolata. Pakiszt\u00e1n 1947-es l\u00e9trej\u00f6tte ut\u00e1n Afganiszt\u00e1n att\u00f3l tartott, hogy er\u0151sebb keleti szomsz\u00e9dja domin\u00e1ns szerepre t\u00f6r a t\u00e9rs\u00e9gben.\n <\/p>\n

V\u00e1laszul egyr\u00e9szt t\u00e1mogatta \u201ePastuniszt\u00e1n\u201d eszm\u00e9j\u00e9t \u2013 egy etnikai alapon szervez\u0151d\u0151, \u00c9szaknyugat-Pakiszt\u00e1nb\u00f3l kiv\u00e1l\u00f3 \u00e1llam l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t \u2013, m\u00e1sr\u00e9szt az Indi\u00e1val ki\u00e9p\u00edtett kapcsolatok r\u00e9v\u00e9n\u00a0strat\u00e9giai ellens\u00falyt keresett. B\u00e1r a Pastuniszt\u00e1n-k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1ig \u00e9rz\u00e9keny pont, az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a k\u00e9toldal\u00fa viszonyt egyre ink\u00e1bb ideol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9s biztons\u00e1gpolitikai ellent\u00e9tek terhelt\u00e9k, amelyek m\u00e1ra ny\u00edlt konfront\u00e1ci\u00f3v\u00e1 \u00e9lez\u0151dtek.\u00a0<\/p>\n

\n Napjainkban a fesz\u00fclts\u00e9g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban els\u0151sorban a pakiszt\u00e1ni t\u00e1libok, a Tehrik-e-Talib\u00e1n Pakiszt\u00e1n (TTP) \u00e1llnak. Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1d azzal v\u00e1dolja Kabult, hogy lehet\u0151v\u00e9 teszi a TTP sz\u00e1m\u00e1ra, hogy Afganiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n rendezkedjen be, majd hajtson v\u00e9gre robbant\u00e1sos \u00e9s fegyveres t\u00e1mad\u00e1sokat Pakiszt\u00e1nban. Az elm\u00falt egy-k\u00e9t \u00e9vben jelent\u0151sen megszaporodtak a pakiszt\u00e1ni biztons\u00e1gi er\u0151k \u00e9s civilek elleni mer\u00e9nyletek, amelyek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t a TTP v\u00e1llalta mag\u00e1ra. Jelent\u00e9sek szerint a Pakiszt\u00e1nban elk\u00f6vetett \u00f6ngyilkosmer\u00e9nyletek v\u00e9grehajt\u00f3inak t\u00f6bbs\u00e9ge afg\u00e1n volt, ami tov\u00e1bb \u00e9lezi a Kabul \u00e9s Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1d k\u00f6z\u00f6tti bizalmi v\u00e1ls\u00e1got.\n <\/p>\n

\n Mindez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9s annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy a t\u00e1libok a 2020 febru\u00e1rj\u00e1ban megk\u00f6t\u00f6tt dohai meg\u00e1llapod\u00e1sban \u2013 amely nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9ges er\u0151k afganiszt\u00e1ni kivonul\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 d\u00f6nt\u00e9shez \u2013 v\u00e1llalt\u00e1k: nem engedik, hogy harmadik felek Afganiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9t m\u00e1s \u00e1llamok vagy csoportok elleni terrortev\u00e9kenys\u00e9gre haszn\u00e1lj\u00e1k. Kabul k\u00f6vetkezetesen tagadja, hogy b\u00e1rkinek lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 az afg\u00e1n ter\u00fclet felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t m\u00e1s orsz\u00e1gok \u2013 \u00edgy Pakiszt\u00e1n \u2013 elleni t\u00e1mad\u00e1sokra. S\u0151t, sajt\u00f3\u00e9rtes\u00fcl\u00e9sek szerint Kabul az\u00e9rt nem hajland\u00f3 kiadni a TTP vezet\u0151it, mert \u00fagy v\u00e9lik, Pakiszt\u00e1n konfliktusa a csoporttal bel\u00fcgy, amelyet Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1dnak k\u00f6zvetlen t\u00e1rgyal\u00e1sok \u00fatj\u00e1n kell rendeznie.\n <\/p>\n

Pakiszt\u00e1n ugyanakkor nem enged; katonai m\u0171veletek keret\u00e9ben vette c\u00e9lba a TTP felt\u00e9telezett afg\u00e1n b\u00fav\u00f3helyeit. A retorika is kem\u00e9nyedett. A pakiszt\u00e1ni v\u00e9delmi miniszter m\u00e1r 2025 \u0151sz\u00e9n arra figyelmeztetett<\/a>, hogy amennyiben Afganiszt\u00e1n nem adja ki a ter\u00fclet\u00e9n tart\u00f3zkod\u00f3 TTP-tagokat, ak\u00e1r ny\u00edlt h\u00e1bor\u00fa is kit\u00f6rhet a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A TTP k\u00f6r\u00fcli patthelyzet felold\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 eddigi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek mind kudarcot vallottak.<\/p>\n

\n A t\u00e1lib vezet\u00e9s k\u00f6zvetlen t\u00e1rgyal\u00e1sokat szervezett a TTP \u00e9s az iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1di korm\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt, emellett K\u00edna, Katar, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s Sza\u00fad-Ar\u00e1bia is k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet pr\u00f3b\u00e1lt v\u00e1llalni. A megbesz\u00e9l\u00e9sek azonban ink\u00e1bb a felek k\u00f6z\u00f6tti alapvet\u0151 n\u00e9zetk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket tett\u00e9k nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1.\u00a0\n <\/p>\n

Amennyiben a teljes katonai eszkal\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel sz\u00e1molunk, Pakiszt\u00e1n katonai f\u00f6l\u00e9nye egy\u00e9rtelm\u0171, azonban egy sz\u00e1razf\u00f6ldi beavatkoz\u00e1s sor\u00e1n a pakiszt\u00e1niak harcedzett t\u00e1lib er\u0151kkel tal\u00e1ln\u00e1k szembe magukat. R\u00e1ad\u00e1sul egy kiterjedt katonai m\u0171velet k\u00f6nnyen egys\u00e9gbe kov\u00e1csolhatn\u00e1 az afg\u00e1n t\u00e1rsadalmat a k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1ssal szemben. Egy elh\u00faz\u00f3d\u00f3 konfliktus elvonhatn\u00e1 a pakiszt\u00e1ni biztons\u00e1gi er\u0151ket a bels\u0151 terrorfenyeget\u00e9sek kezel\u00e9s\u00e9t\u0151l, aktiviz\u00e1lhatn\u00e1 a radik\u00e1lis iszlamista csoportokat tov\u00e1bbi akci\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s s\u00falyos p\u00e9nz\u00fcgyi terhet r\u00f3na az am\u00fagy is gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151 korm\u00e1nyra. Belf\u00f6ld\u00f6n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt pastun lakoss\u00e1g\u00fa Hajber-Pahtunhva tartom\u00e1nyban, komoly politikai ellen\u00e1ll\u00e1st is kiv\u00e1lthatna.<\/p>\n

\n Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1d ez\u00e9rt gazdas\u00e1gi eszk\u00f6z\u00f6kkel is nyom\u00e1st gyakorol Kabulra. Az elm\u00falt id\u0151szakban k\u00f6zel 3 milli\u00f3 afg\u00e1nt utas\u00edtottak ki Pakiszt\u00e1nb\u00f3l, ami komoly terhet r\u00f3 az afg\u00e1n korm\u00e1nyra. Emellett Pakiszt\u00e1n rendszeresen lez\u00e1rja a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa hat\u00e1r\u00e1tkel\u0151ket. A kereskedelmi korl\u00e1toz\u00e1sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rintik a tengerparttal nem rendelkez\u0151 Afganiszt\u00e1nt, ugyanakkor Pakiszt\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra sem k\u00f6lts\u00e9gmentesek. A pakiszt\u00e1ni \u00fatvonalak bizonytalans\u00e1ga r\u00e1ad\u00e1sul felgyors\u00edtja Kabul t\u00f6rekv\u00e9seit arra, hogy a Pakiszt\u00e1nt megker\u00fcl\u0151 ir\u00e1ni tranzit\u00fatvonalakat r\u00e9szes\u00edtse el\u0151nyben, amelyek India \u00e9s Eur\u00f3pa fel\u00e9 nyitnak alternat\u00edv \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st.\n <\/p>\n

Mi lehet a megold\u00e1s?<\/p>\n

A t\u00e1lib vezet\u00e9sen bel\u00fcl nem egys\u00e9ges az \u00e1ll\u00e1spont a TTP meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. Az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1cs\u00e1nak egyik legfrissebb \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint egyes befoly\u00e1sos szerepl\u0151k egyre ink\u00e1bb teherk\u00e9nt tekintenek a pakiszt\u00e1ni t\u00e1libokra, akik szerint\u00fck indokolatlanul rontj\u00e1k \u00e9s \u00e9lezik a viszonyt Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1ddal, m\u00edg m\u00e1sok tov\u00e1bbra is szimp\u00e1ti\u00e1val vagy lojalit\u00e1ssal viseltetnek ir\u00e1ntuk. A t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s ideol\u00f3giai kapcsolatok f\u00e9ny\u00e9ben ugyanakkor kev\u00e9ss\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a t\u00e1lib vezet\u00e9s ny\u00edltan szembefordulna a TTP-vel vagy fell\u00e9pne ellene. M\u00e9g ha politikai akarat mutatkozna is erre, k\u00e9rd\u00e9ses, hogy rendelkezn\u00e9nek-e a sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9s bels\u0151 egys\u00e9ggel a szervezet t\u00e9nyleges visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Nem csak a TTP sz\u00e9khelye Afganiszt\u00e1n\u00a0<\/p>\n

\n Ugyanez az ENSZ-besz\u00e1mol\u00f3 kiemeli, hogy Afganiszt\u00e1nban a TTP mellett t\u00f6bb nemzetk\u00f6zi terrorszervezet is akt\u00edvan jelen van. A Monitoring Team \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se alapj\u00e1n az al-Kaida helyzete, ereje \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si ter\u00fclete l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e1ltozatlan: a szervezet ideol\u00f3giai ir\u00e1nymutat\u00e1st, kik\u00e9pz\u00e9st \u00e9s logisztikai t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt m\u00e1s csoportoknak.\n <\/p>\n

Vezet\u0151 tagjai \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Kabulban \u00e9lnek, \u00e9s a t\u00e1libok \u2013 szoros ellen\u0151rz\u00e9s mellett \u2013 tov\u00e1bbra is mened\u00e9ket biztos\u00edtanak sz\u00e1mukra. Az al-Kaida de facto vezet\u0151je 2024-ben Afganiszt\u00e1nt biztons\u00e1gos mened\u00e9knek nevezte, \u00e9s a szervezet tagjait az orsz\u00e1gba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte. Az al-Kaida indiai szubkontinensen m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1ga (AQIS) a d\u00e9lkeleti tartom\u00e1nyokban igen akt\u00edv, \u00e9s egyre ink\u00e1bb Pakiszt\u00e1n fel\u00e9 ford\u00edtja figyelm\u00e9t. A jelent\u00e9sek szerint az AQIS szorosan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a TTP-vel, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt kik\u00e9pz\u00e9si \u00e9s logisztikai t\u00e1mogat\u00e1st is biztos\u00edtva sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

2025-ben azonban \u00faj sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges csoportok is megjelentek, k\u00f6zt\u00fck az Ittih\u00e1d al-Mudzs\u00e1hed\u00edn Pakiszt\u00e1n, amely a TTP-hez \u00e9s az AQIS-hez k\u00f6thet\u0151 elemekb\u0151l \u00e1ll, \u00e9s m\u00e1r t\u00f6bb mint 150 t\u00e1mad\u00e1st v\u00e1llalt mag\u00e1ra Pakiszt\u00e1nban. Emellett a Kelet-Turkeszt\u00e1ni Iszl\u00e1m P\u00e1rt is kiterjesztette tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, \u00e9s k\u00ednai \u00e9rdekek elleni fell\u00e9p\u00e9sre buzd\u00edt, m\u00edg egy megint m\u00e1sik csoport c\u00e9lja els\u0151sorban T\u00e1dzsikiszt\u00e1n destabiliz\u00e1l\u00e1sa. Ut\u00f3bbi vezet\u00e9se kapcsolatban \u00e1ll a t\u00e1libokkal, \u00e9s a jelent\u00e9sek szerint a szervezet egyes tagjai afg\u00e1n okm\u00e1nyokat is kaptak.<\/p>\n

\n Afganiszt\u00e1n \u00edgy tov\u00e1bbra sem puszt\u00e1n hat\u00e1rvita vagy proxy-konfliktus terepe, hanem a region\u00e1lis biztons\u00e1gi architekt\u00far\u00e1t alapjaiban \u00e9rint\u0151 instabilit\u00e1si g\u00f3cpont.\n <\/p>\n

\n A szerz\u0151 a Gefyra alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s a Ludovika T\u00fcrk Tanulm\u00e1nyok Kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1nak szak\u00e9rt\u0151je.\n <\/p>\n

(Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0 Egy t\u00e1lib fegyveres \u00e1ll \u0151rt, mik\u00f6zben menek\u00fcltek \u00e9rkeznek az afg\u00e1n\u2013pakiszt\u00e1ni hat\u00e1r nulla pontj\u00e1n l\u00e9v\u0151 hat\u00e1r\u00e1tkel\u0151helyre, Kandah\u00e1r tartom\u00e1nyban 2025. okt\u00f3ber 27-\u00e9n. Fot\u00f3:\u00a0Sanaullah Seiam \/ AFP)<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Pakiszt\u00e1n \u00e9s az afganiszt\u00e1ni t\u00e1lib mozgalom kapcsolata az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vtizedben jelent\u0151s \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl. Az 1990-es \u00e9vekben…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2365,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[2235,42,2238,64,43,34,2236,2234,2237,94,93,92],"class_list":["post-2364","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-afganisztan","tag-hungarian","tag-iszlam","tag-kulfold","tag-magyar","tag-news","tag-osszecsapas","tag-pakisztan","tag-talibok","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2364","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2364"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2364\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2365"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2364"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2364"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2364"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}