\n
![\"Simon](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/68254889_eef5db16db102cc8ccd90279c2782151_wm.jpg\")
<\/p>\n17 <\/p>\n
<\/a><\/p>\n
\n Simon Rattle brit karmester, Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy \u00e9s Kurt\u00e1g M\u00e1rta a berlini zenei fesztiv\u00e1l pr\u00f3b\u00e1j\u00e1n 2006. szeptember 12-\u00e9nGal\u00e9ria: Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy gal\u00e9ria(Fot\u00f3: ullstein bild \/ Getty Images Hungary)<\/p>\n
Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy 1926. febru\u00e1r 19-\u00e9n sz\u00fcletett Lugoson, a t\u00f6rt\u00e9nelmi B\u00e1ns\u00e1g soknyelv\u0171, sokkult\u00far\u00e1j\u00fa vil\u00e1g\u00e1ban. A zene kor\u00e1n meg\u00e9rkezett hozz\u00e1, \u00f6t\u00e9ves kor\u00e1ban kezdett zongor\u00e1zni, majd Temesv\u00e1ron folytatta tanulm\u00e1nyait, k\u00e9s\u0151bb pedig Budapesten, a Liszt Ferenc Zenem\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n form\u00e1l\u00f3dott azz\u00e1 az alkot\u00f3v\u00e1, akit ma a vil\u00e1g a magyar kort\u00e1rs zene egyik legnagyobbjak\u00e9nt tart sz\u00e1mon. A Zeneakad\u00e9mi\u00e1n Kadosa P\u00e1ln\u00e1l, Veress S\u00e1ndorn\u00e1l, Farkas Ferencn\u00e9l \u00e9s Weiner Le\u00f3n\u00e1l tanult, \u00e9s ugyanebben a k\u00f6zegben k\u00f6t\u00f6tt \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 kapcsolatot Ligeti Gy\u00f6rggyel is. Az int\u00e9zm\u00e9ny 2026 febru\u00e1rj\u00e1ban d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 avatta, jelezve, hogy ez a p\u00e1lya nemcsak nemzetk\u00f6zi, hanem a magyar zenei hagyom\u00e1nyon bel\u00fcl is megker\u00fclhetetlen.<\/p>\n
Kurt\u00e1g \u00e9let\u00e9nek egyik legfontosabb t\u00e1rsa \u00e9s alkot\u00f3i partnere Kinsker M\u00e1rta, feles\u00e9gek\u00e9nt m\u00e1r\u00a0Kurt\u00e1g M\u00e1rta zongoram\u0171v\u00e9sz volt<\/a>, akivel m\u00e9g fiatalon, a zeneakad\u00e9miai \u00e9vek idej\u00e9n ismerkedett meg. A k\u00e9t zen\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1ja szinte kezdett\u0151l \u00f6sszefon\u00f3dott: k\u00f6z\u00f6s zongor\u00e1z\u00e1saik \u00e9s a n\u00e9gykezes darabok interpret\u00e1ci\u00f3ja k\u00e9s\u0151bb legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt a kort\u00e1rs zenei \u00e9letben.<\/p>\n Kurt\u00e1g t\u00f6bbsz\u00f6r besz\u00e9lt arr\u00f3l, hogy a 2019-ben elhunyt zongoram\u0171v\u00e9sz nemcsak \u00e9let\u00e9nek t\u00e1rsa volt, hanem a legfontosabb zenei partnere is. A J\u00e1t\u00e9kok-sorozat sz\u00e1mos darabja p\u00e9ld\u00e1ul eredetileg kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6s zongor\u00e1z\u00e1s\u00e1ra sz\u00fcletett, \u00e9s az \u00e9vtizedek sor\u00e1n sz\u00e1mtalan koncerten adt\u00e1k el\u0151 egy\u00fctt ezeket a r\u00f6vid, intim miniat\u00far\u00e1kat.<\/p>\n A v\u00e1ls\u00e1g, amelyb\u0151l megsz\u00fcletett Kurt\u00e1g zen\u00e9je<\/p>\n Kurt\u00e1g p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak egyik meghat\u00e1roz\u00f3 fordul\u00f3pontja az 1957-es p\u00e1rizsi \u00fat volt. A fiatal zeneszerz\u0151 ekkor m\u00e1r t\u00fal volt az akad\u00e9mi\u00e1n, m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rezte, hogy elvesz\u00edtette a zenei nyelv\u00e9t. P\u00e1rizsi tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n s\u00falyos alkot\u00f3i v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt, \u00e9s egy ideig szinte k\u00e9ptelen volt kompon\u00e1lni.\u00a0Ebben az id\u0151szakban tal\u00e1lkozott Marianne Stein pszichol\u00f3gussal, akinek szerep\u00e9t Kurt\u00e1g k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bbsz\u00f6r is d\u00f6nt\u0151nek nevezte. Stein arra biztatta, hogy a lehet\u0151 legegyszer\u0171bb zenei gesztusokb\u00f3l induljon ki \u2013 ak\u00e1r egyetlen hangb\u00f3l. Ez a tan\u00e1cs lett k\u00e9s\u0151bb Kurt\u00e1g zen\u00e9j\u00e9nek egyik alapelve.<\/p>\n Alkot\u00f3i v\u00e1ls\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett meg a Von\u00f3sn\u00e9gyes op. 1 is, amely azt a radik\u00e1lis t\u00f6m\u00f6rs\u00e9get mutatta, amely az eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171vet meghat\u00e1rozta.\u00a0A zeneszerz\u0151 k\u00e9s\u0151bb \u00edgy fogalmazott:<\/p>\n Meg kellett tanulnom \u00fajra besz\u00e9lni a zen\u00e9ben.<\/p>\n Ez az \u201e\u00fajratanul\u00e1s\u201d lett Kurt\u00e1g egyik legfontosabb m\u0171v\u00e9szi tapasztalata.<\/p>\n K\u00e9t hang k\u00f6z\u00f6tt egy vil\u00e1g<\/p>\n Kurt\u00e1g zen\u00e9j\u00e9t gyakran a s\u0171r\u00edt\u00e9s zen\u00e9j\u00e9nek nevezik. Nem monument\u00e1lis, nem hossz\u00fa, \u00e9s gyakran nem is hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben melodikus. Ink\u00e1bb villan\u00e1sok sorozata, apr\u00f3, koncentr\u00e1lt gesztusokb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 vil\u00e1g.<\/p>\n Ez\u00e9rt van az, hogy Kurt\u00e1g m\u0171veiben a cs\u00f6nd legal\u00e1bb olyan fontos, mint maga a hang.<\/p>\n A zeneszerz\u0151 kiemelked\u0151 darabjai \u2013 a Kafka-t\u00f6red\u00e9kek<\/a>, azaz a\u00a0Kafka Fragmente, a J\u00e1t\u00e9kok, a Bornemissza P\u00e9ter<\/a> mond\u00e1sai, az A boldogult R. V. Truszova \u00fczenetei<\/a>\u00a0vagy a Stele<\/a> \u2013 mind ezt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s koncentr\u00e1ci\u00f3t mutatj\u00e1k.\u00a0A Kafka-t\u00f6red\u00e9kek zenei miniat\u00far\u00e1b\u00f3l \u00e1llnak, Franz Kafka napl\u00f3r\u00e9szleteire \u00e9s aforizm\u00e1ira kompon\u00e1lva. A darab a modern vok\u00e1lis reperto\u00e1r egyik legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb \u00e9s legintenz\u00edvebb m\u0171ve.<\/p>\n A J\u00e1t\u00e9kok zongoradarab-sorozat k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglal el Kurt\u00e1g \u00e9letm\u0171v\u00e9ben. A hetvenes \u00e9vekben indult projekt eredetileg pedag\u00f3giai k\u00eds\u00e9rlet volt: Kurt\u00e1g azt szerette volna megmutatni, hogy a zongor\u00e1z\u00e1s nem puszt\u00e1n technikai gyakorlat, hanem j\u00e1t\u00e9k, felfedez\u00e9s \u00e9s k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s. A darabok azonban id\u0151vel sokkal t\u00f6bbek lettek enn\u00e9l. Egyfajta zenei napl\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak, amelyben szem\u00e9lyes eml\u00e9kek, tisztelg\u00e9sek \u00e9s apr\u00f3 zenei gondolatok jelennek meg.<\/p>\n A darabok jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t Kurt\u00e1g \u00e9s feles\u00e9ge egy\u00fctt j\u00e1tszotta a koncerteken. A k\u00f6z\u00f6s fell\u00e9p\u00e9seik legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltak, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g gyakran \u00fagy \u00e9rezte, mintha egy rendk\u00edv\u00fcl intim zenei besz\u00e9lget\u00e9snek lenne a tan\u00faja. A kritikusok szerint ezek a koncertek tal\u00e1n a legpontosabban mutatt\u00e1k meg, hogyan gondolkodik Kurt\u00e1g a zen\u00e9r\u0151l, a hangok k\u00f6z\u00f6tti figyelemr\u0151l.<\/p>\n Kurt\u00e1g egyszer \u00fagy fogalmazott, hogy ezek a darabok \u201ea zongor\u00e1z\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9r\u0151l\u201d sz\u00f3lnak \u2013 de val\u00f3j\u00e1ban sokkal t\u00f6bbr\u0151l.<\/p>\n A m\u00e1sik ember keres\u00e9se<\/p>\n A r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 portr\u00e9k \u00e9s interj\u00fak rendre ugyanarra a tulajdons\u00e1gra mutatnak r\u00e1: Kurt\u00e1g szinte megsz\u00e1llott pontoss\u00e1ggal dolgozik. A pr\u00f3b\u00e1k gyakran \u00f3r\u00e1kig tartanak egyetlen hangs\u00faly vagy egyetlen hang miatt.\u00a0Zen\u00e9szek mes\u00e9lik, hogy egy Kurt\u00e1g-pr\u00f3ba alatt egyetlen hangon is percekig k\u00e9pes dolgozni. Nem az\u00e9rt, mert perfekcionista, hanem mert sz\u00e1m\u00e1ra a zene kommunik\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n Nagy D\u00e9nes, a Kurt\u00e1g-t\u00f6red\u00e9kek c\u00edm\u0171 dokumentumfilm rendez\u0151je az Indexnek adott interj\u00faban<\/a> \u00fagy fogalmazott:<\/p>\n Szerintem Kurt\u00e1g alapvet\u0151en a m\u00e1sik embert keresi. A zen\u00e9n kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1l eljutni hozz\u00e1.<\/p>\n A rendez\u0151 \u2013 akit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g els\u0151sorban a Term\u00e9szetes f\u00e9ny c\u00edm\u0171, Ez\u00fcst Medv\u00e9vel d\u00edjazott film alkot\u00f3jak\u00e9nt ismer \u2013 arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy amikor felk\u00e9rt\u00e9k a portr\u00e9film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, el\u0151sz\u00f6r nem a zeneszerz\u0151 m\u0171veit akarta tanulm\u00e1nyozni, hanem mag\u00e1t az embert pr\u00f3b\u00e1lta meg\u00e9rteni. \u201eRengeteg fantasztikus m\u0171v\u00e9sz van a vil\u00e1gban, de nem mindenkir\u0151l \u00e9rdemes filmet k\u00e9sz\u00edteni\u201d \u2013 mondta. Az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s azonban r\u00f6gt\u00f6n meggy\u0151zte arr\u00f3l, hogy Kurt\u00e1g kiv\u00e9teles filmalany.<\/p>\n Olyan arca van, amely a csendben is m\u0171k\u00f6dik. Mintha folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nne benne valami, m\u00e9g akkor is, amikor nem sz\u00f3lal meg.<\/p>\n Nagy D\u00e9nes megfigyel\u00e9se val\u00f3j\u00e1ban Kurt\u00e1g zen\u00e9j\u00e9nek egyik legfontosabb kulcs\u00e1t \u00e9rinti. A darabok t\u00f6m\u00f6rs\u00e9ge, a hangs\u00falyok pontoss\u00e1ga \u00e9s a cs\u00f6ndek jelent\u0151s\u00e9ge mind arra ir\u00e1nyul, hogy a zene ne puszt\u00e1n hangok egym\u00e1sut\u00e1nja legyen, hanem val\u00f3di kapcsolat a hallgat\u00f3val.<\/p>\n Nem v\u00e9letlen, hogy sok zen\u00e9sz is hasonl\u00f3 m\u00f3don besz\u00e9l Kurt\u00e1g m\u0171veir\u0151l. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 csellista, Steven Isserlis p\u00e9ld\u00e1ul egyszer \u00fagy fogalmazott, hogy Kurt\u00e1g zen\u00e9je \u201eolyan, mintha valaki k\u00f6zvetlen\u00fcl a lelkedhez besz\u00e9lne\u201d.<\/p>\n Egy felejthetetlen bar\u00e1ts\u00e1g<\/p>\n Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak egyik fontos fejezete a Ligeti Gy\u00f6rggyel val\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1ga. A k\u00e9t zeneszerz\u0151 a budapesti Zeneakad\u00e9mi\u00e1n ismerkedett meg a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s kapcsolatuk \u00e9vtizedeken \u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 maradt. Ugyanabb\u00f3l a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kultur\u00e1lis k\u00f6zegb\u0151l indultak, ugyanazok a mesterek form\u00e1lt\u00e1k \u0151ket, \u00e9s fiatal zeneszerz\u0151k\u00e9nt ugyanazt kutatt\u00e1k, vagyis: hogyan lehet a XX. sz\u00e1zad tragikus t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalata ut\u00e1n \u00faj zenei nyelvet tal\u00e1lni.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9nelem azonban k\u00fcl\u00f6n ir\u00e1nyba sodorta a p\u00e1ly\u00e1jukat. Ligeti az 1956-os forradalom ut\u00e1n Nyugatra emigr\u00e1lt, \u00e9s r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a kort\u00e1rs zene egyik legismertebb alakja lett. Kurt\u00e1g Magyarorsz\u00e1gon maradt, \u00e9s j\u00f3val lassabban \u00e9p\u00edtette fel az \u00e9letm\u0171v\u00e9t. A k\u00e9t alkot\u00f3 azonban k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen nagyra becs\u00fclte egym\u00e1st, \u00e9s a zenet\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek gyakran eml\u00edtik \u0151ket ugyanannak a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai zenei hagyom\u00e1nynak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, m\u00e9gis rokon ir\u00e1nyak\u00e9nt.<\/p>\n Kurt\u00e1g k\u00e9s\u0151bb zenem\u0171ben is tisztelgett bar\u00e1tja el\u0151tt. Ligeti sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra kompon\u00e1lta a Ligeti \u00e9vsz\u00e1zada \u2013 Kalandoz\u00e1s a m\u00faltban c\u00edm\u0171 zenekari darabot (op. 48), amelyet 2023 m\u00e1jus\u00e1ban mutattak be a Budapest Music Centerben Keller Andr\u00e1s<\/a> vez\u00e9nylet\u00e9vel. A h\u00e1rom r\u00f6vid t\u00e9telb\u0151l \u00e1ll\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3, szem\u00e9lyes hang\u00fa f\u0151hajt\u00e1s Kurt\u00e1g saj\u00e1t zenei nyelv\u00e9n reflekt\u00e1l Ligeti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9re \u00e9s a t\u00f6bb mint hat \u00e9vtizedes bar\u00e1ts\u00e1gukra.<\/p>\n A kritikusok gyakran megjegyzik, hogy p\u00e1ly\u00e1juk mintha k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1lasz lenne ugyanarra a XX. sz\u00e1zadi tapasztalatra. Ligeti zen\u00e9je sokszor grandi\u00f3zus \u00e9s k\u00eds\u00e9rletez\u0151, Kurt\u00e1g\u00e9 viszont radik\u00e1lisan s\u0171r\u00edtett \u00e9s szem\u00e9lyes. M\u00e9gis ugyanabb\u00f3l a szellemi t\u00e9rb\u0151l indultak, \u00e9s mindketten a modern zene meghat\u00e1roz\u00f3 alakjai lettek. Ligeti zen\u00e9je a filmvil\u00e1gba is eljutott, m\u0171vei az Oscar-d\u00edjas Stanley Kubrick filmjeiben \u2013 2001: \u0170rod\u00fcsszeia, Ragyog\u00e1s, T\u00e1gra z\u00e1rt szemek c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sokban \u2013 is megsz\u00f3laltak.<\/p>\n Radik\u00e1lis \u00e9s megrend\u00edt\u0151 oper\u00e1t \u00edrt<\/p>\n A kilencvenes \u00e9vekt\u0151l Kurt\u00e1g egyre ink\u00e1bb nemzetk\u00f6zi tekint\u00e9lly\u00e9 v\u00e1lt. Sz\u00e1mos orsz\u00e1gban tan\u00edtott, m\u0171veit a vil\u00e1g legnagyobb koncerttermeiben j\u00e1tszott\u00e1k.<\/p>\n \u00c9letm\u0171v\u00e9nek egyik cs\u00facspontja a Fin de partie \u2013 jelentek \u00e9s monol\u00f3gokc\u00edm\u0171 opera<\/a>, amely Samuel Beckett azonos c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1ja alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s 2018-ban a mil\u00e1n\u00f3i La Scala operah\u00e1zban mutatt\u00e1k be. A darab bemutat\u00f3ja hatalmas nemzetk\u00f6zi visszhangot v\u00e1ltott ki: a kritikusok szerint az akkor kilencvenk\u00e9t \u00e9ves zeneszerz\u0151 olyan oper\u00e1t \u00edrt, amely egyszerre radik\u00e1lis \u00e9s megrend\u00edt\u0151.<\/p>\n Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben Kurt\u00e1g a Budapest Music Center k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 zenei \u00e9let egyik meghat\u00e1roz\u00f3 alakja lett. A zen\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra az \u0151 jelenl\u00e9te ma is k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9lm\u00e9ny, sokan besz\u00e9lnek arr\u00f3l, hogy egyetlen megjegyz\u00e9se k\u00e9pes teljesen \u00e1t\u00edrni egy darab \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n M\u00e9g sosem t\u00f6rt\u00e9nt ilyen<\/p>\n 2026. febru\u00e1r 19-\u00e9n Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy bet\u00f6lt\u00f6tte a 100. \u00e9let\u00e9v\u00e9t. A centen\u00e1riumot vil\u00e1gszerte koncertsorozatokkal \u00e9s fesztiv\u00e1lokkal \u00fcnnepelt\u00e9k.<\/p>\n Budapesten a Kurt\u00e1g 100 elnevez\u00e9s\u0171 programsorozat a Budapest Music Center \u2013 Kurt\u00e1g szellemi k\u00f6zpontja, a M\u00fcpa \u00e9s a Zeneakad\u00e9mia egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben val\u00f3sult meg. A koncertsorozat egyik cs\u00facspontja aKurt\u00e1g-t\u00f6red\u00e9kekc\u00edm\u0171 dokumentumfilm bemutat\u00f3ja volt<\/a> , amely n\u00e9gy \u00e9ven kereszt\u00fcl k\u00f6vette a zeneszerz\u0151 \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n Kurt\u00e1g\u00a0Die Stechardin<\/a>\u00a0oper\u00e1j\u00e1nak\u00a0vil\u00e1gpremierje id\u00e9n febru\u00e1rban a M\u00fcpa koncertj\u00e9n hangzott el.<\/p>\n M\u00e9g nem t\u00f6rt\u00e9nt olyan a vil\u00e1gon, hogy egy 99 \u00e9ves zeneszerz\u0151 nekikezd egy opera meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb be is fejezi<\/p>\n \u2013 fogalmazott\u00a0G\u0151z L\u00e1szl\u00f3\u00a0a\u00a0Concerto Budapest egyik pr\u00f3b\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n A Kossuth-nagyd\u00edj\u00a0<\/p>\n Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t sz\u00e1mos d\u00edj k\u00eds\u00e9rte. K\u00e9tszeres Kossuth-d\u00edjas \u00e9s h\u00e1romszoros Erkel-d\u00edjas zeneszerz\u0151, megkapta a nemzetk\u00f6zi Wolf-d\u00edjat is, amelyet sokan a m\u0171v\u00e9szeti Nobel megfelel\u0151jek\u00e9nt emlegetnek.<\/p>\n 2026-ban, sz\u00e1z\u00e9ves kor\u00e1ban a magyar \u00e1llam Kossuth-nagyd\u00edjjal t\u00fcntette ki.<\/p>\n A d\u00edjak azonban csak r\u00e9szben mutatj\u00e1k meg a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Kurt\u00e1g zen\u00e9j\u00e9t a vil\u00e1g legfontosabb koncerttermeiben j\u00e1tssz\u00e1k, darabjait a kort\u00e1rs zene meghat\u00e1roz\u00f3 el\u0151ad\u00f3i tartj\u00e1k reperto\u00e1ron, \u00e9s zen\u00e9szek gener\u00e1ci\u00f3i tanultak t\u0151le.<\/p>\n Sz\u00e1z\u00e9vesen m\u00e1r r\u00e9g a klasszikusok k\u00f6z\u00f6tt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. A m\u0171vei m\u00e9gis ugyanazzal a k\u00e9rlelhetetlen figyelemmel sz\u00f3lalnak meg, amellyel eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t v\u00e9gig\u00edrta, mintha minden hang m\u00f6g\u00f6tt ott lenne valami, amit csak a zen\u00e9n kereszt\u00fcl lehet elmondani.<\/p>\n \n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Kurt\u00e1g Gy\u00f6rgy otthon\u00e1ban, Saint Andre De Cubzacban\u00a0 2007. december 2-\u00e1n. Fot\u00f3:\u00a0Michel Setboun \/ Getty Images)\u00a0\n <\/p>\n Izgalmas t\u00f6rt\u00e9netek, rejtett kincsek, \u00e9rdekes \u00e9p\u00fcletek – nem csak budapestieknek.<\/p>\n MEGVESZEM<\/a><\/p>\n K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n
\n ![\"Inda](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/konyvajanlo\/book_indapress\/book_indapress_logo.svg\"){kind=logo}
\n <\/a><\/p>\n![\"23](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/1771626679_514_budapest.png\")
<\/p>\n![](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/1773486434_188_redot.gif\"\/)
<\/p>\n![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\n