{"id":27005,"date":"2026-03-15T01:44:05","date_gmt":"2026-03-15T01:44:05","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/27005\/"},"modified":"2026-03-15T01:44:05","modified_gmt":"2026-03-15T01:44:05","slug":"tundermesekent-indult-a-magyar-olasz-szerelem-szilvi-most-versenyt-fut-az-idovel-hogy-megmentse-kedvese-eletet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/27005\/","title":{"rendered":"T\u00fcnd\u00e9rmesek\u00e9nt indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az id\u0151vel, hogy megmentse kedvese \u00e9let\u00e9t"},"content":{"rendered":"<p>\n              Sokkol\u00f3 eredm\u00e9ny: a gyerekeid sz\u00e1ma az \u00e9leted hossz\u00e1t is befoly\u00e1solhatja egy friss kutat\u00e1s szerint\n              <\/p>\n<p>\n                            Finn kutat\u00f3k szerint a gyereksz\u00e1m \u00e9s az \u00f6reged\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt lehet kapcsolat, \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek nem n\u00e9znek ki t\u00fal j\u00f3l.                        <\/p>\n<p>Egy friss, finn kutat\u00e1s eljutott addig a pontig, ameddig a n\u00e9pesed\u00e9si konferenci\u00e1kon \u00e1ltal\u00e1ban senki sem: azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az sem felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00e1r j\u00f3l, aki egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e1llal gyereket, de az sem, aki sok gyereket sz\u00fcl. A Helsinkii Egyetem kutat\u00f3i szerint ugyanis<\/p>\n<p>a gyermeksz\u00e1m \u00e9s a sz\u00fcl\u00e9s id\u0151z\u00edt\u00e9se \u00f6sszef\u00fcgghet azzal, milyen gyorsan \u00f6regszik biol\u00f3giailag valaki, \u00e9s mekkora az es\u00e9lye a r\u00f6videbb \u00e9lettartamra.<\/p>\n<p>Miel\u0151tt b\u00e1rki p\u00e1nikszer\u0171en \u00fajratervezn\u00e9 az \u00e9let\u00e9t, a kutat\u00f3k r\u00f6gt\u00f6n jelezt\u00e9k is: ez nem olyan tanulm\u00e1ny, amib\u0151l egy\u00e9ni eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tan\u00e1csokat kellene levonni. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy h\u00e1rom gyerek ut\u00e1n biztosan valami kozmikus b\u00fcntet\u00e9s j\u00e1r, vagy hogy a gyermektelens\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban hal\u00e1los \u00edt\u00e9let lenne. Ez egy nagy n\u00e9pess\u00e9gszinten megfigyelhet\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, ami ink\u00e1bb az evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gia bizonyos elm\u00e9leteihez passzol.<\/p>\n<p>Az egyik ilyen az \u00fagynevezett \u201eeldobhat\u00f3 test\u201d elm\u00e9let, ami leegyszer\u0171s\u00edtve azt mondja:<\/p>\n<p>az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek v\u00e9ges er\u0151forr\u00e1saik vannak, p\u00e9ld\u00e1ul idej\u00fck \u00e9s energi\u00e1juk, \u00e9s ebb\u0151l kell gazd\u00e1lkodniuk.<\/p>\n<p>Ha ebb\u0151l sok megy el a szaporod\u00e1sra, kevesebb marad a test fenntart\u00e1s\u00e1ra, jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra, regener\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p>Mikaela Hukkanen biol\u00f3gus, a kutat\u00e1s egyik szerz\u0151je ezt \u00fagy fogalmazta meg, hogy evol\u00faci\u00f3s n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l az organizmusok korl\u00e1tozott k\u00e9szletekb\u0151l dolgoznak. Ha ezekb\u0151l t\u00fal sokat ford\u00edtanak reprodukci\u00f3ra, az elvonhatja az energi\u00e1t a szervezet karbantart\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s a jav\u00edt\u00f3 mechanizmusokt\u00f3l, ami v\u00e9gs\u0151 soron r\u00f6videbb \u00e9lettartamhoz vezethet.<\/p>\n<p>Azt eddig is tudtuk, hogy a t\u00f6bb gyerek p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9s\u0151bbi anyagi helyzetre is hat\u00e1ssal lehet, \u00e9s t\u00f6bb kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lat is kapcsolatot tal\u00e1lt a gyerekv\u00e1llal\u00e1s bizonyos jellemz\u0151i \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. Csakhogy ezek a kutat\u00e1sok t\u00f6bbnyire egy-egy t\u00e9nyez\u0151t n\u00e9ztek k\u00fcl\u00f6n: p\u00e9ld\u00e1ul azt, h\u00e1ny \u00e9ves volt egy n\u0151 az els\u0151 sz\u00fcl\u00e9sekor, vagy hogy \u00f6sszesen h\u00e1ny gyereke sz\u00fcletett.<\/p>\n<p>A mostani kutat\u00e1s enn\u00e9l j\u00f3val komplexebb k\u00e9pet pr\u00f3b\u00e1lt \u00f6sszerakni a gyerekv\u00e1llal\u00e1si el\u0151zm\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s a haland\u00f3s\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\n<p>A kutat\u00f3k 14 836 n\u0151 adatait elemezt\u00e9k, akik mind ikrek voltak,<\/p>\n<p>mert \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k cs\u00f6kkenteni a genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t. A r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00fcl 1054 n\u0151n\u00e9l a biol\u00f3giai \u00f6reged\u00e9s jeleit is k\u00fcl\u00f6n vizsg\u00e1lt\u00e1k. A n\u0151ket h\u00e9t csoportba osztott\u00e1k aszerint, hogy h\u00e1ny \u00e9lve sz\u00fcletett gyerek\u00fck volt, \u00e9s mikor sz\u00fcltek. A statisztikai elemz\u00e9s azt mutatta, hogy<\/p>\n<p>a legrosszabb mutat\u00f3kat k\u00e9t csoport produk\u00e1lta: azok, akiknek egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00fcletett gyerek\u00fck, illetve azok, akik a legmagasabb gyermeksz\u00e1m\u00fa csoportba tartoztak, ahol az \u00e1tlag 6,8 gyerek volt.<\/p>\n<p>Vagyis a kutat\u00e1s alapj\u00e1n nem az l\u00e1tszik, hogy min\u00e9l t\u00f6bb gyerek, ann\u00e1l jobb, de az sem, hogy a nulla gyerek valami biol\u00f3giai wellnessprogram lenne. Ink\u00e1bb az rajzol\u00f3dott ki, hogy valahol k\u00f6z\u00e9pen van az a s\u00e1v, ahol a szervezet szempontj\u00e1b\u00f3l a legkedvez\u0151bbek voltak az eredm\u00e9nyek.<\/p>\n<p>A kutat\u00e1s szerint<\/p>\n<p>a legalacsonyabb biol\u00f3giai \u00f6reged\u00e9si mutat\u00f3kat \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si kock\u00e1zatot azokn\u00e1l tal\u00e1lt\u00e1k, akiknek \u00e1tlagos sz\u00e1m\u00fa, vagyis nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t-h\u00e1rom gyerek\u00fck sz\u00fcletett, \u00e9s a terhess\u00e9geik jellemz\u0151en 24 \u00e9s 38 \u00e9ves koruk k\u00f6z\u00e9 estek.<\/p>\n<p>Azokn\u00e1l a n\u0151kn\u00e9l, akik fiatalon sz\u00fcltek, szint\u00e9n gyorsabb biol\u00f3giai \u00f6reged\u00e9sre \u00e9s r\u00f6videbb \u00e9lettartamra utal\u00f3 jeleket tal\u00e1ltak. Itt viszont j\u00f6tt egy fontos csavar: amikor a kutat\u00f3k m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151ket is figyelembe vettek, p\u00e9ld\u00e1ul az alkoholfogyaszt\u00e1st vagy a testt\u00f6megindexet, ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s nagyr\u00e9szt elt\u0171nt. Vagyis ebben az esetben elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy nem maga a korai gyerekv\u00e1llal\u00e1s, hanem a vele egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 egy\u00e9b k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek j\u00e1tszanak nagyobb szerepet.<\/p>\n<p>A gyermektelen n\u0151kn\u00e9l \u00e9s a nagyon sok gyereket v\u00e1llal\u00f3kn\u00e1l viszont az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s akkor is megmaradt, amikor ezeket a t\u00e9nyez\u0151ket kisz\u0171rt\u00e9k. Ez az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert<\/p>\n<p>az evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let, amire a kutat\u00f3k r\u00e9szben t\u00e1maszkodnak, \u00f6nmag\u00e1ban nem ad magyar\u00e1zatot arra, mi\u00e9rt t\u00e1rsulna a gyermektelens\u00e9g rosszabb kimenetelekkel.<\/p>\n<p>Erre a szerz\u0151k is csak \u00f3vatos magyar\u00e1zatot adnak: szerint\u00fck lehet, hogy olyan, ebben a kutat\u00e1sban nem m\u00e9rt t\u00e9nyez\u0151k \u00e1llnak a h\u00e1tt\u00e9rben, mint p\u00e9ld\u00e1ul kor\u00e1bban fenn\u00e1ll\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1k. Ezek egyszerre befoly\u00e1solhatj\u00e1k azt, hogy valaki v\u00e1llal-e gyereket, \u00e9s azt is, milyen lesz az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota k\u00e9s\u0151bbi \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n<p>Miina Ollikainen epigenetikus, a tanulm\u00e1ny m\u00e1sik szerz\u0151je azt mondta, hogy aki biol\u00f3giailag id\u0151sebb a napt\u00e1ri kor\u00e1n\u00e1l, ann\u00e1l nagyobb a hal\u00e1loz\u00e1s kock\u00e1zata. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei pedig azt mutatj\u00e1k, hogy az \u00e9let\u00fat sor\u00e1n hozott d\u00f6nt\u00e9sek tart\u00f3s biol\u00f3giai lenyomatot hagyhatnak, \u00e9s ezek j\u00f3val az \u00f6regkor el\u0151tt m\u00e9rhet\u0151k.<\/p>\n<p>Ollikainen szerint bizonyos elemz\u00e9sekben<\/p>\n<p>a fiatal kori gyerekv\u00e1llal\u00e1s is kapcsolatba ker\u00fclt a biol\u00f3giai \u00f6reged\u00e9ssel.<\/p>\n<p>Szerinte ez is illeszkedhet az evol\u00faci\u00f3s logik\u00e1ba: a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 kedvezhet a kor\u00e1bbi szaporod\u00e1snak \u00e9s a r\u00f6videbb gener\u00e1ci\u00f3s id\u0151knek, m\u00e9g akkor is, ha ennek k\u00e9s\u0151bb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1ra van.<\/p>\n<p>Persze ett\u0151l m\u00e9g nagyon nem ott tartunk, hogy valaki egy ilyen tanulm\u00e1ny alapj\u00e1n Excel-t\u00e1bl\u00e1ban kezdje optimaliz\u00e1lni a csal\u00e1dtervez\u00e9s\u00e9t. A kutat\u00e1s ugyanis nem ok-okozati kapcsolatot bizony\u00edt, csak azt mutatja meg, hogy nagy csoportokban bizonyos mint\u00e1zatok egy\u00fctt j\u00e1rnak egym\u00e1ssal. Az ilyen eredm\u00e9nyek ink\u00e1bb arra j\u00f3k, hogy \u00fajabb biol\u00f3giai kutat\u00e1sok induljanak, vagy hogy a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi gondolkod\u00e1s \u00e1rnyaltabb legyen.<\/p>\n<p>A szerz\u0151k azt is hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy az \u00e9lettartamot \u00e9s a biol\u00f3giai \u00f6reged\u00e9st rengeteg m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151 is befoly\u00e1solja. R\u00e1ad\u00e1sul ezt a kutat\u00e1st sem lehet kiragadni minden m\u00e1s eredm\u00e9ny k\u00f6z\u00fcl, mert vannak olyan vizsg\u00e1latok is, amelyek a sz\u00fcl\u0151v\u00e9 v\u00e1l\u00e1s el\u0151nyeit mutatj\u00e1k ki.<\/p>\n<p>Ollikainen ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n kiemelte, hogy egyetlen n\u0151nek sem kellene ezek alapj\u00e1n megv\u00e1ltoztatnia a saj\u00e1t terveit vagy v\u00e1gyait a gyerekv\u00e1llal\u00e1ssal kapcsolatban.<\/p>\n<p>A kutat\u00e1s a <a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41467-025-67798-y\" target=\"_blank\" rel=\"noopener nofollow\">Nature Communications<\/a> foly\u00f3iratban jelent meg.<\/p>\n<p>Egy friss, finn kutat\u00e1s eljutott addig a pontig, ameddig a n\u00e9pesed\u00e9si konferenci\u00e1kon \u00e1ltal\u00e1ban senki sem: azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az sem felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00e1r j\u00f3l, aki egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e1llal gyereket, de az sem, aki sok gyereket sz\u00fcl. A Helsinkii Egyetem kutat\u00f3i szerint ugyanis<\/p>\n<p>a gyermeksz\u00e1m \u00e9s a sz\u00fcl\u00e9s id\u0151z\u00edt\u00e9se \u00f6sszef\u00fcgghet azzal, milyen gyorsan \u00f6regszik biol\u00f3giailag valaki, \u00e9s mekkora az es\u00e9lye a r\u00f6videbb \u00e9lettartamra.<\/p>\n<p>Miel\u0151tt b\u00e1rki p\u00e1nikszer\u0171en \u00fajratervezn\u00e9 az \u00e9let\u00e9t, a kutat\u00f3k r\u00f6gt\u00f6n jelezt\u00e9k is: ez nem olyan tanulm\u00e1ny, amib\u0151l egy\u00e9ni eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tan\u00e1csokat kellene levonni. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy h\u00e1rom gyerek ut\u00e1n biztosan valami kozmikus b\u00fcntet\u00e9s j\u00e1r, vagy hogy a gyermektelens\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban hal\u00e1los \u00edt\u00e9let lenne. Ez egy nagy n\u00e9pess\u00e9gszinten megfigyelhet\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, ami ink\u00e1bb az evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gia bizonyos elm\u00e9leteihez passzol.<\/p>\n<p>                        Regisztr\u00e1lj, vagy l\u00e9pj be, hogy tov\u00e1bb tudd olvasni a cikket!<\/p>\n<p>Regisztr\u00e1lok<br \/>\n                        Bel\u00e9pek<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Sokkol\u00f3 eredm\u00e9ny: a gyerekeid sz\u00e1ma az \u00e9leted hossz\u00e1t is befoly\u00e1solhatja egy friss kutat\u00e1s szerint Finn kutat\u00f3k szerint a&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":27006,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[21],"tags":[198,137,13395,13392,199,44,42,40,13393,43,41,13394,138],"class_list":["post-27005","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-hiressegek","tag-celebrities","tag-entertainment","tag-giuliano","tag-glioblasztoma","tag-hiressegek","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-immunterapia","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-szilvi","tag-szorakozas"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116230662543487358","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27005","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=27005"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27005\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/27006"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=27005"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=27005"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=27005"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}