![\"Fot\u00f3:](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/1773036846-temp-f02biqd5dab83DgicfN_cikktorzs:xl.jpg\")
<\/p>\n
Fot\u00f3: Huszti Istv\u00e1n \/ Telex<\/p>\n
Az osztr\u00e1koknak ez az egyik alapvet\u00e9s\u00fck, \u0151k az\u00e9rt sem alkalmaznak vegyszeres v\u00e9dekez\u00e9st, mert az elfedi a val\u00f3s\u00e1got, \u00e9s gyeng\u00edti a fa saj\u00e1t v\u00e9delmi mechanizmus\u00e1t. Persze, ahhoz kell egy \u00e1ltal\u00e1nos j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot, hogy ezt meg lehessen csin\u00e1lni, ami n\u00e1lunk most nincs, ez\u00e9rt mi m\u00e9g nem tudjuk elengedni teljesen a vegyszeres n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmet.<\/p>\n
A biol\u00f3giai n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delem dr\u00e1ga \u00e9s m\u00e9g nem kell\u0151en hat\u00e9kony \u00e1llom\u00e1nyi szinten, de gondolkodunk rajta mi is, hogy egyes k\u00e1rtev\u0151k ellen tesztelj\u00fck. Jelenleg injekt\u00e1ljuk a vadgesztenyef\u00e1kat, ami azt jelenti, hogy egy v\u00e9kony t\u0171vel a fa t\u00f6rzs\u00e9be juttatjuk a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szert, amit a protokoll szerint k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vente meg kell ism\u00e9telni. Azonban azok a mikros\u00e9r\u00fcl\u00e9sek, amik a kezel\u00e9s sor\u00e1n keletkeznek, egy id\u0151 ut\u00e1n kikezdhetik a fat\u00f6rzs bels\u0151 szerkezet\u00e9t, \u00e9s elindulhat korhad\u00e1s, odvasod\u00e1s. A n\u00e9metek \u00e9s az osztr\u00e1kok emiatt ezt az elj\u00e1r\u00e1st m\u00e1r \u00e9vekkel ezel\u0151tt le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Mi azzal pr\u00f3b\u00e1lkozunk, hogy ink\u00e1bb ritk\u00e1bban, 4-5 \u00e9vente injekt\u00e1ljuk \u0151ket. H\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n m\u00e1r nem lesz olyan hat\u00e9kony a v\u00e9delem, de \u00edgy meg tudjuk hosszabb\u00edtani az \u00e9lettartamukat, ami egy j\u00f3 kompromisszum. A k\u00f6zepesen t\u00e1voli c\u00e9lunk az integr\u00e1lt, vegyszermentes n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delem \u2013 ez azonban csak akkor m\u0171k\u00f6dhet, ha a jelenlegin\u00e9l j\u00f3val eg\u00e9szs\u00e9gesebb lesz a fa\u00e1llom\u00e1nyunk.<\/p>\n
H\u00e1rsfad\u00edszbog\u00e1r tizedelte meg a fiatal h\u00e1rsainkat az elm\u00falt \u00e9vekben. Ez is egy viszonylag \u00faj jelens\u00e9g, \u00e9s a f\u00e1k legyeng\u00fclt \u00e1llapot\u00e1nak a jele. A bog\u00e1r l\u00e1rv\u00e1ja j\u00e1ratokat r\u00e1g a fa t\u00f6rzs\u00e9ben, \u00e9s emiatt egy id\u0151 ut\u00e1n elt\u00f6rhet a fa. Csak \u00fagy lehet v\u00e9dekezni, ha elt\u00e1vol\u00edtjuk a fert\u0151z\u00f6tt f\u00e1kat, amint \u00e9szrevessz\u00fck a probl\u00e9m\u00e1t, hogy a t\u00f6bbi fa ne fert\u0151z\u0151dj\u00f6n meg. A h\u00e1rsfad\u00edszbog\u00e1r v\u00e9dett faj, az erdeinkben a term\u00e9szetes \u00f6kosziszt\u00e9ma r\u00e9sze, ez\u00e9rt a vegyszeres v\u00e9dekez\u00e9s sz\u00f3ba sem j\u00f6het ellene.<\/p>\n
A betegs\u00e9g 2006 \u00f3ta van jelen Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00e9s jelenleg nincs ellene ismert v\u00e9dekez\u00e9si m\u00f3d. Els\u0151sorban a magas k\u0151rist k\u00e1ros\u00edtja meg, a vir\u00e1gos k\u0151ris \u00e9s m\u00e1s k\u0151risfajok toler\u00e1nsabbak, vagy legal\u00e1bbis lassabban halad benn\u00fck a fert\u0151z\u00e9s. Tudom\u00e1som szerint a vil\u00e1gon sehol sincs hat\u00e9kony v\u00e9dekez\u00e9si m\u00f3dszer ellene, ahogy az akn\u00e1z\u00f3moly ellen sincs igaz\u00e1n tart\u00f3s megold\u00e1s. Ezek a k\u00e1rtev\u0151k \u00e9s k\u00f3rokoz\u00f3k alapvet\u0151en alak\u00edthatj\u00e1k \u00e1t egyes fafajok j\u00f6v\u0151j\u00e9t.<\/p>\n
Egyre dr\u00e1g\u00e1bb a z\u00f6ldfel\u00fclet-gazd\u00e1lkod\u00e1s, sok n\u00f6v\u00e9nyi kult\u00far\u00e1nak cs\u00f6kken az \u00e9letciklusa. Kiv\u00e9telt k\u00e9peznek az \u00f6kologikus megold\u00e1sok, a term\u00e9szetk\u00f6zeli fel\u00fcletek, p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9hlegel\u0151k, ez\u00e9rt is n\u00f6velj\u00fck ezek ar\u00e1ny\u00e1t. Nem tudunk egyes fafajokra ar\u00e1nytalanul sok p\u00e9nzt k\u00f6lteni, nagyon pragmatikusan kell gondolkodnunk. Olyan vez\u00e9rfajokra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, amelyek a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s mellett is viszonylag alacsony \u00fczemeltet\u00e9si k\u00f6lts\u00e9ggel m\u0171k\u00f6dtethet\u0151k. Nem opci\u00f3 az, hogy bizonyos kedvelt vagy \u0151shonos fajokat minden\u00e1ron \u00e9letben tartsunk.<\/p>\n
Az, hogy egy fa \u00e1tmenetileg rosszul n\u00e9z ki, vagy s\u00falyos betegs\u00e9ge van, az nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Ha van egy olyan fafaj, amelynek a betegs\u00e9g\u00e9n \u00e9rdemben nem tudsz \u00farr\u00e1 lenni, \u00e9s ami az eg\u00e9sz \u00e1llom\u00e1nyt folyamatosan k\u00e1ros\u00edtja, \u00e9s csak nagyon dr\u00e1ga, k\u00f6rnyezetterhel\u0151 vegyszeres v\u00e9dekez\u00e9ssel lehetne fenntartani, akkor fel kell tenni a k\u00e9rd\u00e9st: meddig \u00e9rdemes ezt er\u0151ltetni, csak az\u00e9rt, mert kor\u00e1bban meghat\u00e1roz\u00f3 faja volt a v\u00e1rosnak? Van egy pont, amikor meg kell n\u00e9zn\u00fcnk az alternat\u00edv\u00e1kat. P\u00e9ld\u00e1ul a vadgesztenye nemzets\u00e9gben t\u00f6bb m\u00e1s olyan faj is van, amelyeket ki szeretn\u00e9nk pr\u00f3b\u00e1lni. Lehet, hogy nem feh\u00e9r vir\u00e1g\u00faak lesznek, de m\u00e9giscsak vadgeszteny\u00e9k. Ausztri\u00e1ban \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban is ebbe az ir\u00e1nyba mennek, mert sok esetben ez az egyetlen racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9s.<\/p>\n
Igen, a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt lesz egy visszaes\u00e9s. Ezzel sajnos szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk. Azon dolgozunk, hogy ezt az id\u0151szakot a lehet\u0151 legkisebb vesztes\u00e9ggel v\u00e9szelj\u00fck \u00e1t, \u00e9s az elveszett fa\u00e1llom\u00e1nyt a lehet\u0151 legjobban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edts\u00fck.<\/p>\n
Nem k\u00e9sz\u00fcltek ilyen sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok, de vannak olyan \u00e1ltal\u00e1nos mutat\u00f3k a szakm\u00e1nkban, amelyek megmutatj\u00e1k, hogy egy n\u00e9gyzetm\u00e9ternyi lev\u00e9lfel\u00fclet milyen \u00f6kosziszt\u00e9ma-szolg\u00e1ltat\u00e1sokat ny\u00fajt. Egy amerikai m\u00f3dszertannal kisz\u00e1m\u00edtottuk, hogy a f\u0151v\u00e1rosi fa\u00e1llom\u00e1ny \u00e9vente mintegy 7,5 milli\u00e1rd forint \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00f6kosziszt\u00e9ma-szolg\u00e1ltat\u00e1st ny\u00fajt a v\u00e1rosnak p\u00e1rologtat\u00e1ssal, h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-cs\u00f6kkent\u00e9ssel, a szennyez\u0151 anyagok megk\u00f6t\u00e9s\u00e9vel, oxig\u00e9ntermel\u00e9ssel, \u00e9s m\u00e1s folyamatokkal. A kl\u00edmareziliencia enn\u00e9l j\u00f3val \u00f6sszetettebb k\u00e9rd\u00e9s, nagyban f\u00fcgg p\u00e9ld\u00e1ul az aut\u00f3forgalomt\u00f3l vagy az \u00e9p\u00fcletek energetikai \u00e1llapot\u00e1t\u00f3l, de az biztos, hogy a z\u00f6ld infrastrukt\u00fara a kl\u00edmareziliens v\u00e1ros egyik kulcseleme. Ha cs\u00f6kken a fa\u00e1llom\u00e1ny lombkoronat\u00f6mege, vagyis az a lev\u00e9lfel\u00fclet, ami ezeket a szolg\u00e1ltat\u00e1sokat ny\u00fajtja, akkor ezek a hat\u00e1sok is gyeng\u00fclnek. Hogy ennek pontosan milyen eg\u00e9szs\u00e9gi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek, azt ma m\u00e9g senki sem tudja sz\u00e1mszer\u0171s\u00edteni.<\/p>\n
Ilyenr\u0151l nincs tudom\u00e1som, de nyilv\u00e1nval\u00f3an ez egy nagyon fontos faktor. Hi\u00e1ba magas Budapest z\u00f6ldfel\u00fcleti ar\u00e1nya, nagyj\u00e1b\u00f3l 65 sz\u00e1zal\u00e9k, ha ez nem egyenletesen oszlik el. A z\u00f6ld nagy r\u00e9sze Bud\u00e1n \u00e9s a k\u00fcls\u0151 ker\u00fcletekben van, a belv\u00e1rosban csak a nagyobb parkokban koncentr\u00e1l\u00f3dik. Sokkal szerencs\u00e9sebb lenne egy olyan v\u00e1rosszerkezet, ahol a belv\u00e1rosban t\u00f6bb mikropark vagy k\u00f6zkert van. B\u00e9csben \u00e9s m\u00e1s nyugat-eur\u00f3pai v\u00e1rosokban ezt igyekeznek tudatosan megval\u00f3s\u00edtani, szinte minden utcasarkon egy kisebb-nagyobb z\u00f6ldfel\u00fcletet l\u00e9trehozni. Budapesten is ebbe az ir\u00e1nyba kell menn\u00fcnk a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben, a f\u0151v\u00e1rosnak \u00e9s a ker\u00fcleteknek egyar\u00e1nt. Nem csak kis parkokra kell gondolni, nagy jelent\u0151s\u00e9g\u00fck lesz a z\u00f6ldtet\u0151knek, a z\u00f6ldfalaknak, \u00e9s a k\u00fasz\u00f3n\u00f6v\u00e9nyeknek is ott, ahol f\u00e1kat m\u00e1r nem tudunk \u00fcltetni.<\/p>\n
Elkezd\u00fcnk dolgozni az \u00faj fajlist\u00e1n, ebbe a munk\u00e1ba megh\u00edvtuk szak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt Szab\u00f3 Krisztina egyetemi docenst \u00e9s a csapat\u00e1t a Magyar Agr\u00e1r- \u00e9s \u00c9lettudom\u00e1nyi Egyetemr\u0151l. \u0150k m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta kutatj\u00e1k ezt a t\u00e9m\u00e1t, t\u00f6bb publik\u00e1ci\u00f3juk is megjelent, kapcsolatban \u00e1llnak k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kutat\u00f3int\u00e9zetekkel, \u00e9s azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy ezekb\u0151l a tapasztalatokb\u00f3l mit lehetne itthon hasznos\u00edtani. Szeretn\u00e9nk szak\u00e9rt\u0151ket bevonni a Soproni Egyetemr\u0151l is, \u00e9s a B\u00e9csben megismert szakemberekkel is konzult\u00e1lunk. Az a terv, hogy j\u00fanius v\u00e9g\u00e9re elk\u00e9sz\u00edtj\u00fck az els\u0151 fajlist\u00e1t, amely a sorf\u00e1k \u00e9s parkf\u00e1k p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra alkalmas lehet. Ezek azok a kl\u00edmarezisztens fajok, amelyek a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben a most r\u00e9szben meg\u00fajul\u00f3 fa\u00e1llom\u00e1ny gerinc\u00e9t adhatj\u00e1k. Ez egy 1.0-s lista lesz, mert valahol el kell indulni. B\u00e9cs j\u00f3 pragmatikus p\u00e9ld\u00e1t mutat, n\u00e1luk egy kb. 30 fajb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorfalista \u00e9s egy nagyj\u00e1b\u00f3l 100 fajb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 parkfalista adja az \u00faj \u00fcltet\u00e9sek alapj\u00e1t. Nagys\u00e1grendileg mi is hasonl\u00f3 rendszerben gondolkodunk.<\/p>\n
Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg lesznek a list\u00e1n olyan fajok, amelyeket m\u00e1r most is haszn\u00e1lunk, \u00e9s j\u00f3l m\u0171k\u00f6dnek, ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a jap\u00e1n ak\u00e1c, a keleti ostorfa, de olyan, kev\u00e9sb\u00e9 elterjedt fajok is sz\u00f3ba ker\u00fclhetnek, mint a koml\u00f3gyerty\u00e1n, vagy a gyerty\u00e1nszil \u2013 ezek azonban m\u00e9g nem hivatalos javaslatok.<\/p>\n
Azt viszont el lehet mondani, hogy olyan helyzetben vagyunk, hogy az \u00faj fajlist\u00e1n\u00e1l az \u0151shonoss\u00e1g nem lehet az egyetlen szempont. Ezt egy\u00e9bk\u00e9nt Ausztri\u00e1ban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s m\u00e1s orsz\u00e1gokban is lejjebb sorolt\u00e1k, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9g\u00f6vekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 fajokkal k\u00eds\u00e9rleteznek. Term\u00e9szetesen alapesetben az \u0151shonoss\u00e1g fontos, a Budapest magkever\u00e9k p\u00e9ld\u00e1ul \u0151shonos fajokra \u00e9p\u00fcl. A f\u00e1k eset\u00e9ben azonban pragmatikusan kell gondolkodnunk, \u00e9s ha tal\u00e1lunk olyan fajokat, vagy nemes\u00edtett v\u00e1ltozatokat, amelyek m\u00e1s v\u00e1rosokban m\u00e1r bizony\u00edtottak, \u00e9s nem invaz\u00edvak, akkor ezeket mi is ki fogjuk pr\u00f3b\u00e1lni.<\/p>\n
![\"Fot\u00f3:](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/1773036863-temp-2mrarggcu5291oocBGm_cikktorzs:xl.jpg\")
<\/p>\n
Fot\u00f3: Huszti Istv\u00e1n \/ Telex<\/p>\n
Ez \u00edgy van. A parkokban teljes m\u00e9rt\u00e9kben meg tudjuk csin\u00e1lni a nagyobb \u00fcltet\u0151g\u00f6dr\u00f6ket, \u00e9s vannak olyan fasorok is, ahol rendelkez\u00e9sre \u00e1ll ekkora hely. De val\u00f3ban, min\u00e9l beljebb megy\u00fcnk a v\u00e1rosban, ann\u00e1l kisebb a f\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00e9r. A protokollban ez\u00e9rt az is benne van, hogy a lehet\u0151 legnagyobb g\u00f6d\u00f6rbe kell \u00fcltetni, teh\u00e1t ahol csak lehet, a belv\u00e1rosban is meg kell k\u00f6zel\u00edteni a 2\u00d72 m\u00e9teres m\u00e9retet. Ha m\u00e1r B\u00e9cset emlegett\u00fck, azt is \u00e9rdemes elmondani, hogy ott a standard \u00fcltet\u0151g\u00f6d\u00f6r 3\u00d73\u00d71,5 m\u00e9ter.<\/p>\n
A szakmai tapasztalatunk az, hogy a j\u00f6v\u0151ben csak olyan helyeken fognak megmaradni \u00e9s nagyra n\u0151ni a v\u00e1rosi f\u00e1k, ahol megfelel\u0151 m\u00e9ret\u0171 gy\u00f6k\u00e9rz\u00f3n\u00e1t tudunk biztos\u00edtani. Burkolatok alatt, a k\u00f6zm\u0171h\u00e1l\u00f3zatot is bele\u00e9rtve, olyan gy\u00f6k\u00e9rz\u00f3n\u00e1t kell \u00e9p\u00edten\u00fcnk a f\u00e1knak, amiben massz\u00edv, er\u0151s gy\u00f6kereket tudnak nevelni. Azokban az utc\u00e1kban, ahol ezt nem tudjuk biztos\u00edtani, ott nem lesznek f\u00e1k, ezt kell meg\u00e9rteni.<\/p>\n
Ez egy f\u00e1jdalmasan sz\u00e9p k\u00f6lt\u0151i k\u00e9p volt a r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. \u00c9n azt szoktam mondani, hogy a v\u00e1rosi f\u00e1k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fasori f\u00e1k, olyanok, mint a mag\u00e1nyos beduinok a sivatagban. Ott \u00e1llnak a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 fahelyekben, legt\u00f6bbsz\u00f6r sittes, rossz min\u0151s\u00e9g\u0171 talajban, k\u00f6zm\u0171vekkel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. Ontja r\u00e1juk a meleget az aszfalt, \u00e9s az \u00e9p\u00fclethomlokzat, \u00f6mlenek r\u00e1juk a kipufog\u00f3kb\u00f3l a szennyez\u0151 anyagok, a kuty\u00e1k a gy\u00f6k\u00e9rnyakukhoz pisilnek, \u00e9s sokszor megs\u00e9rtik \u0151ket a parkol\u00f3 aut\u00f3k is. Igazi t\u00fal\u00e9l\u0151m\u0171v\u00e9szek. Ha megn\u00e9zn\u00e9nk ezeknek az 50-60 \u00e9ves, m\u00e9g mindig \u00e9l\u0151 sorf\u00e1knak a gy\u00f6k\u00e9rzet\u00e9t, azt l\u00e1tn\u00e1nk, hogy elk\u00fcldt\u00e9k a gy\u00f6kereiket olyan messzire a talajban, amennyire csak tudt\u00e1k, \u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00e9r szinte minden n\u00e9gyzetcentim\u00e9ter\u00e9t ben\u0151tt\u00e9k. Akkor lesz\u00fcnk bajban, amikor ezeket a f\u00e1kat le kell cser\u00e9lni, \u00e9s \u00fajakat kell \u00fcltetni, mert azok a megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r nem biztos, hogy ekkora gy\u00f6k\u00e9rzetet tudnak fejleszteni \u00e9s meg\u00e9rik a feln\u0151ttkort. Ez a probl\u00e9ma, ez\u00e9rt kell v\u00e1ltoztatni az \u00fcltet\u00e9si \u00e9s gondoz\u00e1si protokollon.<\/p>\n
Jelent\u0151s t\u00f6bbletk\u00f6lts\u00e9ggel \u00e9s t\u00f6bbletmunk\u00e1val fog j\u00e1rni, de nagyon k\u00edv\u00e1ncsian v\u00e1rjuk, hogy az \u00edgy el\u00fcltetett f\u00e1k hogyan fognak teljes\u00edteni. Huszon\u00f6t \u00e9vig \u00e9p\u00edtettem z\u00f6ldtet\u0151ket, nagyj\u00e1b\u00f3l 300 ezer n\u00e9gyzetm\u00e9tert, \u00e9s ott mindig szerkezeti talajjal dolgoztunk. Azt tapasztaltuk, hogy a n\u00f6v\u00e9nyek nagyon j\u00f3l reag\u00e1lnak erre, gyorsabban n\u00f6vekednek \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3bbak. \u00c9s ami a legfontosabb, megn\u0151 a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartamuk. De nem csak a saj\u00e1t tapasztalataim miatt t\u00e9r\u00fcnk \u00e1t erre, B\u00e9csben, Berlinben \u00e9s t\u00f6bb nagy eur\u00f3pai v\u00e1rosban is alkalmazz\u00e1k m\u00e1r a szerkezeti talajt, \u00e9s ez fontos, min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1st hozott a v\u00e1rosi fa\u00fcltet\u00e9sekben.<\/p>\n
Igen, parkokban is. Nemr\u00e9g szerezt\u00fcnk be olyan analitikai eszk\u00f6z\u00f6ket, amelyekkel minden \u00fcltet\u00e9s el\u0151tt helyben meg tudjuk vizsg\u00e1lni a talaj k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t \u00e9s fizikai param\u00e9tereit. Ha azt tal\u00e1ljuk, hogy az \u00fcltet\u0151g\u00f6d\u00f6rben l\u00e9v\u0151 f\u00f6ld j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171, azt felhaszn\u00e1ljuk \u00e9s csak valamennyi szerkezeti talajt kever\u00fcnk hozz\u00e1 min\u0151s\u00e9gjav\u00edt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Nem dobunk ki j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 talajt, \u00e9s nem cser\u00e9lj\u00fck ki teljesen a f\u00f6ldet. Azt is l\u00e1tni kell ugyanakkor, hogy sok parkunk egykori sittfelt\u00f6lt\u00e9sekre \u00e9p\u00fclt, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban lebomb\u00e1zott h\u00e1zak t\u00f6rmel\u00e9k\u00e9re. Emiatt sok helyen nagyon rossz a talaj min\u0151s\u00e9ge, \u00e9s ezekben az esetekben a talajvizsg\u00e1lat ut\u00e1n teljes vagy r\u00e9szleges talajcser\u00e9re is sz\u00fcks\u00e9g lehet.<\/p>\n
Azzal sz\u00e1molunk, hogy a f\u0151v\u00e1ros fa\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak teljes rekonstrukci\u00f3ja 20
\u00e9ves projekt. Ez olyan lass\u00fa, mint az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s, k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00edgy is nevezik, urban forestry, azaz v\u00e1rosi erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"\u00c9s akkor az olyan viharokr\u00f3l m\u00e9g nem is besz\u00e9lt\u00fcnk, mint amilyen a tavaly j\u00faliusi volt, 132 km\/\u00f3r\u00e1s sz\u00e9llel,…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":31628,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[146,73,14966,6550,8687,8688,44,42,40,101,1355,43,41,554],"class_list":{"0":"post-31627","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-budapest","8":"tag-betegseg","9":"tag-budapest","10":"tag-dezsenyi-peter","11":"tag-fa","12":"tag-fakivagas","13":"tag-fokert","14":"tag-hu","15":"tag-hungarian","16":"tag-hungary","17":"tag-interju","18":"tag-klimavaltozas","19":"tag-magyar","20":"tag-magyarorszag","21":"tag-techtud"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116251727167693543","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31627","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=31627"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31627\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/31628"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=31627"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=31627"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=31627"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}