{"id":32612,"date":"2026-03-19T14:06:06","date_gmt":"2026-03-19T14:06:06","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/32612\/"},"modified":"2026-03-19T14:06:06","modified_gmt":"2026-03-19T14:06:06","slug":"felturboztak-a-nagy-hadronutkoztetot-mindjart-fel-is-fedeztek-vele-egy-uj-szubatomi-reszecsket-a-cern-tudosai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/32612\/","title":{"rendered":"Felturb\u00f3zt\u00e1k a Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151t, mindj\u00e1rt fel is fedeztek vele egy \u00faj szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9t a CERN tud\u00f3sai"},"content":{"rendered":"<p>Nemr\u00e9g fejez\u0151d\u00f6tt be a legnagyobb eur\u00f3pai tudom\u00e1nyos kutat\u00f3k\u00f6zpont, a CERN Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151j\u00e9nek (LHC) fel\u00faj\u00edt\u00e1sa \u00e9s kib\u0151v\u00edt\u00e9se. A r\u00e9szecske\u00fctk\u00f6ztet\u0151 a francia\u2013sv\u00e1jci hat\u00e1ron, pontosabban 100 m\u00e9terrel a felsz\u00edn alatt fut, egy 27 kilom\u00e9ter hossz\u00fa cs\u0151vezet\u00e9k, amiben atomfizikai k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geznek. 2012-ben ismerte meg a nev\u00e9t a vil\u00e1g fizikusokon k\u00edv\u00fcli r\u00e9sze, amikor igazolt\u00e1k az isteni r\u00e9szecsk\u00e9nek is nevezett Higgs-bozon l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a Nobel-d\u00edjat is megkapta Peter Higgs, aki elm\u00e9letben levezette a r\u00e9szecske l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban.<\/p>\n<p>A fel\u00faj\u00edtott LHC most \u00fajabb felfedez\u00e9ssel j\u00e1rult hozz\u00e1 az atomfizika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, egy \u00faj szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9t siker\u00fclt azonos\u00edtani a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Az \u00faj r\u00e9szecske a \u039ecc\u207a (ksz\u00ed\u2011cc\u2011plusz) nevet kapta. A gimn\u00e1ziumi fizika\u00f3rai ismeretekben is szerepl\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb a protonra hasonl\u00edt, csak ann\u00e1l n\u00e9gyszer nehezebb, \u00e9s nagyon r\u00f6vid az \u00e9letciklusa, k\u00f6nnyen lebomlik, ez\u00e9rt nagyon neh\u00e9z az \u00e9szlel\u00e9se.<\/p>\n<p>A k\u00f6zismert szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a proton, m\u00e9g kisebb elemi r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l, kvarkokb\u00f3l \u00e9p\u00fclnek fel. A kvarkoknak hat fajt\u00e1juk van, a magyar szaknyelv ezeket az u, d, c, s, t \u00e9s b bet\u0171kkel jel\u00f6li. Ezek val\u00f3j\u00e1ban angol szavak r\u00f6vid\u00edt\u00e9sei: up (fel), down (le), charm (b\u00e1j), strange (fura), top (fels\u0151) \u00e9s bottom (als\u00f3). A most felfedezett r\u00e9szecske k\u00e9t c- \u00e9s egy d-kvarkb\u00f3l \u00e1ll.<\/p>\n<p>A kutat\u00f3k szerint a ksz\u00ed\u2011cc\u2011plusz l\u00e9tez\u00e9se megmagyar\u00e1zhat egy sor olyan kvantumfizikai jelens\u00e9get, amiket eddig nem igaz\u00e1n lehetett beilleszteni a jelenlegi fizikai ismereteink k\u00f6z\u00e9. A felfedez\u00e9s k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy a k\u00eds\u00e9rleteket a Manchesteri Egyetem kutat\u00f3i vezett\u00e9k \u2013 ennek az egyetemnek az egyik el\u0151dj\u00e9n\u00e9l, a Manchesteri Victoria Egyetemen dolgozott Ernest Rutherford, amikor 1919-ben, k\u00e9t\u00e9ves kutat\u00e1s ut\u00e1n felfedezte a proton l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<p>Az LHC-ben id\u00e9n ny\u00e1ron indul egy \u00fajabb, sokkal nagyobb fel\u00faj\u00edt\u00e1si projekt, ami a tervek szerint 2030-ban fejez\u0151dik be.<\/p>\n<p>(Forr\u00e1sok: <a href=\"https:\/\/phys.org\/news\/2026-03-scientists-play-key-role-discovery.html\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">Psych.org<\/a>, <a href=\"https:\/\/www.sciencealert.com\/cern-discovers-new-particle-after-upgrading-large-hadron-collider\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">ScienceAlert<\/a>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Nemr\u00e9g fejez\u0151d\u00f6tt be a legnagyobb eur\u00f3pai tudom\u00e1nyos kutat\u00f3k\u00f6zpont, a CERN Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151j\u00e9nek (LHC) fel\u00faj\u00edt\u00e1sa \u00e9s kib\u0151v\u00edt\u00e9se. A r\u00e9szecske\u00fctk\u00f6ztet\u0151&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":32613,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[15308,15310,42,15309,43,34,554,94,93,92],"class_list":["post-32612","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-atomfizika","tag-elemi-reszecske","tag-hungarian","tag-lhc","tag-magyar","tag-news","tag-techtud","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116256229673777843","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32612","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32612"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32612\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/32613"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32612"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32612"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32612"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}