{"id":35250,"date":"2026-03-21T18:28:21","date_gmt":"2026-03-21T18:28:21","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/35250\/"},"modified":"2026-03-21T18:28:21","modified_gmt":"2026-03-21T18:28:21","slug":"index-kulfold-van-irannak-eleg-baja-raadasul-ott-vannak-meg-a-lazongo-kisebbsegek-is","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/35250\/","title":{"rendered":"Index &#8211; K\u00fclf\u00f6ld &#8211; Van Ir\u00e1nnak el\u00e9g baja, r\u00e1ad\u00e1sul ott vannak m\u00e9g a l\u00e1zong\u00f3 kisebbs\u00e9gek is"},"content":{"rendered":"<p>\n                          A k\u00f6zelm\u00falt fejlem\u00e9nyei arra is r\u00e1mutatnak, hogy az ir\u00e1ni esem\u00e9nyek gyorsan k\u00e9pesek hat\u00e1st gyakorolni a pakiszt\u00e1ni bels\u0151 folyamatokra. Pakiszt\u00e1n lakoss\u00e1g\u00e1nak mintegy 15-20 sz\u00e1zal\u00e9ka s\u00edita, \u00e9s Ir\u00e1n \u2013 mint a s\u00edita vil\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 vall\u00e1si k\u00f6zpontja \u2013 kiemelt jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr sz\u00e1mukra. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az ir\u00e1ni instabilit\u00e1s k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal lehet Pakiszt\u00e1n felekezeti viszonyaira, ahol a vall\u00e1si identit\u00e1s kor\u00e1bban is politikai-biztons\u00e1gi vonatkoz\u00e1sokkal b\u00edrt. A legfels\u0151bb vezet\u0151, Ali H\u00e1menei hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t k\u00f6vet\u0151en t\u00f6bb pakiszt\u00e1ni v\u00e1rosban er\u0151szakos megmozdul\u00e1sok voltak: t\u00fcntet\u0151k amerikai diplom\u00e1ciai k\u00e9pviseletek ellen l\u00e9ptek fel Karacsiban, Lahorban \u00e9s Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1dban, \u00e9s a t\u00f6meget a hat\u00f3s\u00e1gok k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kkel oszlatt\u00e1k fel.\u00a0\n                        <\/p>\n<p>\n                          A mostani h\u00e1bor\u00fa r\u00e1ad\u00e1sul egy m\u00e1r eleve fesz\u00fclt hat\u00e1r menti k\u00f6rnyezetbe illeszkedik. Teher\u00e1n \u00e9s Iszl\u00e1m\u00e1b\u00e1d kapcsolat\u00e1t t\u00f6rt\u00e9netileg az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a fesz\u00fclts\u00e9g v\u00e1ltakoz\u00e1sa jellemezte, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hat\u00e1r menti fegyveres csoportok tev\u00e9kenys\u00e9ge kapcs\u00e1n. A Beludzsiszt\u00e1ni Felszabad\u00edt\u00e1si Hadsereg (BLA) \u2013 egy etnonacionalista fegyveres szervezet, amely Pakiszt\u00e1n beludzsiszt\u00e1ni tartom\u00e1ny\u00e1nak f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t t\u00e1mogatja \u2013 rendszeresen hajt v\u00e9gre t\u00e1mad\u00e1sokat korm\u00e1nyzati l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9s a biztons\u00e1gi er\u0151k ellen.\n                        <\/p>\n<p>                          M\u00e9g bezavarhatnak a beludzsok \u00e9s a kurdok<\/p>\n<p>\n                          A beludzs k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t j\u00f3l mutatja, hogy az ir\u00e1ni konfliktus etnikai dimenzi\u00f3ja nem kiz\u00e1r\u00f3lag belpolitikai jelent\u0151s\u00e9g\u0171, hanem region\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben is \u00e9rtelmezend\u0151. Hasonl\u00f3an \u00f6sszetett dinamik\u00e1k figyelhet\u0151k meg a kurd k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek eset\u00e9ben is, amelyek a t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6bb \u00e1llam\u00e1ban jelen vannak, \u00e9s hossz\u00fa ideje meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151i a k\u00f6zel-keleti biztons\u00e1gi folyamatoknak.\n                        <\/p>\n<p>\n                          A kurdok a K\u00f6zel-Kelet egyik legnagyobb, \u00e1llamis\u00e1ggal nem rendelkez\u0151 etnikai csoportj\u00e1t alkotj\u00e1k, mintegy 30-35 milli\u00f3s l\u00e9leksz\u00e1mmal. F\u0151k\u00e9nt T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g, Ir\u00e1n, Irak \u00e9s Sz\u00edria ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lnek, gyakran \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, hat\u00e1ron \u00e1tny\u00fal\u00f3 t\u00e9rs\u00e9gekben. A kurd k\u00e9rd\u00e9s az elm\u00falt \u00e9vtizedekben visszat\u00e9r\u0151en megjelent a region\u00e1lis politik\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fegyveres konfliktusok \u00e9s \u00e1llami gyeng\u00fcl\u00e9s id\u0151szakaiban.\n                        <\/p>\n<p>\n                          A jelenlegi h\u00e1bor\u00fas k\u00f6rnyezet ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nem jelent kiv\u00e9telt. Irakban \u00e9s Sz\u00edri\u00e1ban a kurd er\u0151k kor\u00e1bban is kulcsszerepet j\u00e1tszottak a biztons\u00e1gi folyamatokban, mik\u00f6zben Ir\u00e1n eset\u00e9ben a kurd k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek jelenl\u00e9te szint\u00e9n \u00e9rz\u00e9keny bels\u0151 k\u00e9rd\u00e9snek sz\u00e1m\u00edt. A mostani konfliktus kapcs\u00e1n a kurd szerepl\u0151k bevon\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge is megjelent a nemzetk\u00f6zi diskurzusban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Irakban m\u0171k\u00f6d\u0151 ir\u00e1ni kurd szervezetek eset\u00e9ben. B\u00e1r ezt a lehet\u0151s\u00e9get egyel\u0151re politikai szinten visszafogj\u00e1k, a kurd dimenzi\u00f3 tov\u00e1bbra is potenci\u00e1lis eszkal\u00e1ci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt van jelen.\n                        <\/p>\n<p>\n                          A t\u00e9rs\u00e9g kurd szerepl\u0151i ugyanakkor jelenleg nem \u00e9rdekeltek a k\u00f6zvetlen r\u00e9szv\u00e9telben. Az iraki Kurdiszt\u00e1ni Region\u00e1lis Korm\u00e1nyzat a status quo fenntart\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, m\u00edg az ir\u00e1ni kurd szervezetek mozg\u00e1stere alapvet\u0151en att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mennyiben gyeng\u00fcl a k\u00f6zponti \u00e1llami kontroll. Ebben a visszafogotts\u00e1gban szerepet j\u00e1tszanak a kor\u00e1bbi tapasztalatok \u00e9s a region\u00e1lis eszkal\u00e1ci\u00f3 kock\u00e1zatai is.\n                        <\/p>\n<p>\n                          Ir\u00e1n ek\u00f6zben kiemelt figyelmet ford\u00edt a kurd t\u00e9rs\u00e9gekre \u00e9s a hat\u00e1ron t\u00fali csoportokra, amit a c\u00e9lzott m\u0171veletek is jeleznek. A kurdok esetleges r\u00e9szv\u00e9tele \u00edgy nem csup\u00e1n belpolitikai k\u00e9rd\u00e9s, hanem hat\u00e1ron \u00e1tny\u00fal\u00f3 biztons\u00e1gi kock\u00e1zat is. Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi kurd politikai diskurzusban nem az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamis\u00e1g ig\u00e9nye domin\u00e1l, hanem egy decentraliz\u00e1lt berendezked\u00e9s ir\u00e1nti t\u00f6rekv\u00e9s, amely nagyobb auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtana sz\u00e1mukra Ir\u00e1non bel\u00fcl. A region\u00e1lis \u00e1llami szerepl\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is megjelenik a visszafogotts\u00e1g sz\u00e1nd\u00e9ka: Bagdad egy\u00e9rtelm\u0171 jelz\u00e9seket k\u00fcld\u00f6tt arra vonatkoz\u00f3an, hogy az iraki ter\u00fcleten m\u0171k\u00f6d\u0151 kurd csoportok ne kapcsol\u00f3djanak be az ir\u00e1ni konfliktusba. A kurd dimenzi\u00f3t tov\u00e1bb \u00e1rnyalja a politikai \u00e9s szervezeti fragment\u00e1ci\u00f3, amely korl\u00e1tozza az egys\u00e9ges fell\u00e9p\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\n                        <\/p>\n<p>\n                          Az biztos azonban, hogy egy elh\u00faz\u00f3d\u00f3 konfliktus, amely lek\u00f6ti az \u00e1llami er\u0151forr\u00e1sokat, \u00e9s gyeng\u00edti a k\u00f6zponti kontrollt, n\u00f6velheti a perif\u00e9ri\u00e1k mozg\u00e1ster\u00e9t, \u00e9s ezzel egy\u00fctt a kurd k\u00e9rd\u00e9s \u00fajrapolitiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t is el\u0151id\u00e9zheti.\n                        <\/p>\n<p>\n                          A szerz\u0151 a Gefyra alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s a Nemzeti K\u00f6zszolg\u00e1lati Egyetem k\u00fcls\u0151 szak\u00e9rt\u0151je.\n                        <\/p>\n<p>    <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\" alt=\"Index.hu logo\"\/><\/p>\n<p>K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n<p>    <a href=\"https:\/\/facebook.com\/Indexhu\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\"><\/p>\n<p>        K\u00f6vetem!<br \/>\n    <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A k\u00f6zelm\u00falt fejlem\u00e9nyei arra is r\u00e1mutatnak, hogy az ir\u00e1ni esem\u00e9nyek gyorsan k\u00e9pesek hat\u00e1st gyakorolni a pakiszt\u00e1ni bels\u0151 folyamatokra.&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":35251,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[16105,813,42,304,16104,64,1040,4041,43,34,812,94,93,92],"class_list":{"0":"post-35250","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-beludzsisztan","9":"tag-haboru","10":"tag-hungarian","11":"tag-iran","12":"tag-kisebbseg","13":"tag-kulfold","14":"tag-kurdok","15":"tag-lazadas","16":"tag-magyar","17":"tag-news","18":"tag-usa","19":"tag-vilag","20":"tag-world","21":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116268584442631932","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/35250","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=35250"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/35250\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/35251"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=35250"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=35250"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=35250"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}