{"id":40579,"date":"2026-03-26T06:06:12","date_gmt":"2026-03-26T06:06:12","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/40579\/"},"modified":"2026-03-26T06:06:12","modified_gmt":"2026-03-26T06:06:12","slug":"index-tudomany-veletlenul-jott-ra-egy-indiai-ferfi-hogy-mivel-pusztitja-el-az-emberiseg-a-foldet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/40579\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – V\u00e9letlen\u00fcl j\u00f6tt r\u00e1 egy indiai f\u00e9rfi, hogy mivel puszt\u00edtja el az emberis\u00e9g a F\u00f6ldet"},"content":{"rendered":"

A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s ma m\u00e1r a glob\u00e1lis k\u00f6zbesz\u00e9d egyik k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja, de ez nem volt mindig \u00edgy. A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a tud\u00f3sok m\u00e9g csak r\u00e9szben \u00e9rtett\u00e9k, milyen folyamatok alak\u00edtj\u00e1k a F\u00f6ld \u00e9ghajlat\u00e1t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azt, hogy az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g milyen m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rul hozz\u00e1 a felmeleged\u00e9shez. A sz\u00e9n-dioxid szerepe m\u00e1r ismert volt, \u00e1m a k\u00e9p messze nem volt teljes.\u00a0Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9sek ugyanis gyakran nem grandi\u00f3zus kutat\u00e1si programokb\u00f3l, hanem k\u00edv\u00e1ncsi elm\u00e9k mell\u00e9kprojektjeib\u0151l sz\u00fcletnek. Pontosan \u00edgy indult el annak az indiai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa tud\u00f3snak a t\u00f6rt\u00e9nete is, aki v\u00e9letlen\u00fcl fedezte fel az addig al\u00e1becs\u00fclt, de rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s hajt\u00f3erej\u00e9t a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9snek. \u00c9s hogy kir\u0151l is van sz\u00f3?\u00a0<\/p>\n

V\u00e9letlen felfedez\u00e9se menthette meg a F\u00f6ldet<\/p>\n

Veerabhadran Ramanathan 1944-ben sz\u00fcletett\u00a0D\u00e9l-Indi\u00e1ban, \u00e9s mint sok kort\u00e1rsa, m\u00e1r eg\u00e9szen fiatal kora \u00f3ta egy dolgot hajszolt: az amerikai \u00e1lmot. Sz\u00e1m\u00e1ra r\u00e1ad\u00e1sul ez a v\u00e1gyakoz\u00e1s eg\u00e9szen konkr\u00e9t form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt, ugyanis egy Chevrolet Impala benzinfal\u00f3t szeretett volna, amelyr\u0151l \u00e9desapj\u00e1t\u00f3l, egy gumikeresked\u0151t\u0151l hallott. \u0150 azonban igaz\u00e1n szerencs\u00e9snek mondhatja mag\u00e1t, ugyanis a t\u00f6bb milli\u00f3 indiai kort\u00e1rsa k\u00f6z\u00fcl m\u00e9gis \u0151 volt az egyik olyan, aki a h\u00faszas \u00e9veiben v\u00e9g\u00fcl eljutott az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba. Igen \u00e1m, de az \u00e1h\u00edtott aut\u00f3t v\u00e9g\u00fcl soha nem v\u00e1s\u00e1rolta meg \u2013 r\u00e9szben az\u00e9rt, mert tudom\u00e1nyos felismer\u00e9sei a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9sr\u0151l hamar fontosabb\u00e1 v\u00e1ltak sz\u00e1m\u00e1ra, mint a szem\u00e9lyes v\u00e1gyai.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net igazi fordul\u00f3pontja az 1970-es \u00e9vekben k\u00f6vetkezett be. Ramanathan ekkoriban frissen v\u00e9gzett posztdoktori kutat\u00f3k\u00e9nt bolyg\u00f3tudom\u00e1nnyal foglalkozott, \u00e9s m\u00edg nappal a NASA virginiai Langley Kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban dolgozott, est\u00e9nk\u00e9nt egy titkos mell\u00e9kprojekten \u00fcgyk\u00f6d\u00f6tt, amelyr\u0151l m\u00e9g a feletteseinek sem besz\u00e9lt.<\/p>\n

Ez a mag\u00e1nyos, \u00e9jszakai kutat\u00f3munka v\u00e9g\u00fcl alapjaiban v\u00e1ltoztatta meg a kl\u00edmatudom\u00e1nyt.<\/p>\n

Vizsg\u00e1latai sor\u00e1n arra jutott, hogy a kl\u00f3rozott-fluorozott sz\u00e9nhidrog\u00e9nek, azaz a CFC-k \u2013 amelyeket akkoriban sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1ltak h\u0171t\u0151szekr\u00e9nyekben, l\u00e9gkondicion\u00e1l\u00f3kban \u00e9s aeroszolos spray-kben \u2013 jelent\u0151s \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok. Ramanathan kor\u00e1bban r\u00f6vid ideig egy h\u0171t\u00e9stechnikai c\u00e9gn\u00e9l dolgozott, ahol ezekkel az anyagokkal m\u00e1r tal\u00e1lkozott. Ez\u00fattal azonban felismerte, hogy a CFC-k a sz\u00e9n-dioxidhoz hasonl\u00f3an csapd\u00e1ba ejtik a h\u0151t a l\u00e9gk\u00f6rben, s\u0151t sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint j\u00f3val er\u0151sebben, hiszen egyetlen CFC-molekula ak\u00e1r t\u00edzezer sz\u00e9n-dioxid-molekula meleg\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1val is fel\u00e9rhet.<\/p>\n

Az akkor m\u00e9g fiatal kutat\u00f3nak azonban biztosra kellett mennie, \u00edgy h\u00e1rom h\u00f3napon kereszt\u00fcl \u00fajra \u00e9s \u00fajra ellen\u0151rizte az eredm\u00e9nyeit, alternat\u00edv magyar\u00e1zatokat keresve, de nem tal\u00e1lt hib\u00e1t a felfedez\u00e9s\u00e9ben. M\u00e9gis bizonytalan volt abban, mit tegyen. Mint k\u00e9s\u0151bb visszaeml\u00e9kezett, \u201ecsak egy indiai bev\u00e1ndorl\u00f3 posztdoktor volt\u201d, \u00e9s nem tudta, \u00e9rdemes-e egy\u00e1ltal\u00e1n jelenteni a felfedez\u00e9st a NASA-nak, vagy hogy egy\u00e1ltal\u00e1n komolyan fogj\u00e1k-e venni. V\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis egyszer\u0171en elk\u00fcldte a tanulm\u00e1ny\u00e1t publik\u00e1l\u00e1sra.<\/p>\n

Nem a sz\u00e9n-dioxid az egyed\u00fcli ellens\u00e9g<\/p>\n

Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s pedig meglep\u0151en gyorsan meg is \u00e9rkezett. A Science foly\u00f3irat publik\u00e1lta az eredm\u00e9nyeket, \u00e9s 1975-ben a kutat\u00e1s m\u00e9g a The New York Times c\u00edmlapj\u00e1ra is felker\u00fclt. Pedig a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eleinte szkeptikusan fogadta az \u00e1ll\u00edt\u00e1sait, \u00e9s nem utols\u00f3sorban m\u00e9g maga Ramanathan is meglep\u0151d\u00f6tt saj\u00e1t felfedez\u00e9s\u00e9n, hiszen eredetileg puszta k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gb\u00f3l kezdett bele a vizsg\u00e1latba egy olyan id\u0151szakban, amikor a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edtott s\u00fcrget\u0151 probl\u00e9m\u00e1nak.<\/p>\n

Munk\u00e1ja azonban v\u00e9g\u00fcl megalapozta azt a ma m\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadott felismer\u00e9st, hogy a sz\u00e9n-dioxidon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok is kulcsszerepet j\u00e1tszanak a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9sben.<\/p>\n

Ez a tud\u00e1s alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fav\u00e1 v\u00e1lt az els\u0151 sikeres nemzetk\u00f6zi kl\u00edmav\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9sek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Ennek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t j\u00f3l mutatja, hogy a\u00a0Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia a\u00a0rangos Crafoord-d\u00edjjal<\/a> ismerte el id\u00e9n Ramanathan munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, amelyet gyakran a Nobel-d\u00edj el\u0151szob\u00e1j\u00e1nak tartanak. A d\u00f6nt\u00e9s indokl\u00e1sa szerint a kutat\u00f3 alapvet\u0151en b\u0151v\u00edtette ismereteinket arr\u00f3l, mik\u00e9nt hat az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g a l\u00e9gk\u00f6r \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re, a kl\u00edm\u00e1ra \u00e9s a leveg\u0151 min\u0151s\u00e9g\u00e9re, valamint ezek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1saira.<\/p>\n

Ramanathan p\u00e1ly\u00e1ja persze kor\u00e1ntsem volt egyenes vonal\u00fa. M\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyait az indiai Bengaluru v\u00e1ros\u00e1ban kezdte, majd egy sz\u00e1m\u00e1ra nem t\u00fal inspir\u00e1l\u00f3 id\u0151szakot t\u00f6lt\u00f6tt el egy h\u0171t\u0151ipari v\u00e1llalatn\u00e1l, ahol az volt a feladata, hogy megakad\u00e1lyozza a h\u0171t\u0151k\u00f6zegek \u2013 vagyis a CFC-k \u2013 sziv\u00e1rg\u00e1s\u00e1t. Huszonhat \u00e9vesen m\u00e9gis az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a Stony Brook\u00a0New York-i \u00c1llami Egyetemen kezdett doktori tanulm\u00e1nyokba. Itt azonban v\u00e1ratlan fordulat t\u00f6rt\u00e9nt, ugyanis t\u00e9mavezet\u0151je az utols\u00f3 pillanatban ir\u00e1nyt v\u00e1ltott, \u00edgy disszert\u00e1ci\u00f3ja v\u00e9g\u00fcl nem a F\u00f6ld, hanem a V\u00e9nusz l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt.<\/p>\n

Emiatt p\u00e1ly\u00e1ja eg\u00e9szen a NASA-ig vezetett, ahol a munk\u00e1ja sor\u00e1n tal\u00e1lkozott Mario Molina \u00e9s Frank Sherwood Rowland kutat\u00e1saival, amelyek kimutatt\u00e1k, hogy a CFC-k k\u00e1ros\u00edtj\u00e1k az \u00f3zonr\u00e9teget, azt a term\u00e9szetes v\u00e9d\u0151pajzsot, amely meg\u00f3vja az emberis\u00e9get a r\u00e1kkelt\u0151 sug\u00e1rz\u00e1st\u00f3l. A k\u00e9t tud\u00f3s k\u00e9s\u0151bb, 1995-ben Nobel-d\u00edjat kapott ez\u00e9rt a munk\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n

H\u00e1rom p\u00e1p\u00e1nak adott tan\u00e1csot<\/p>\n

A\u00a0kl\u00f3rozott-fluorozott sz\u00e9nhidrog\u00e9nek\u00a0vesz\u00e9lyei azonban csak az 1980-as \u00e9vekre v\u00e1ltak sz\u00e9les k\u00f6rben ismertt\u00e9.\u00a0Ramanathan emiatt az 1975-\u00f6s felfedez\u00e9se el\u0151tt egy\u00e1ltal\u00e1n nem agg\u00f3dott a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt. \u00c1m ahogy egyre t\u00f6bb g\u00e1zt, p\u00e9ld\u00e1ul met\u00e1nt \u00e9s dinitrog\u00e9n-oxidot azonos\u00edtottak az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s r\u00e9sztvev\u0151ik\u00e9nt, vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a felmeleged\u00e9s j\u00f3val gyorsabban bek\u00f6vetkezhet, mint azt kor\u00e1bban gondolt\u00e1k. Egy 1985-\u00f6s tanulm\u00e1nyban, amelynek t\u00e1rsszerz\u0151je volt, arra jutottak, hogy ezek a nyomg\u00e1zok hossz\u00fa t\u00e1von legal\u00e1bb olyan k\u00e1rosak lehetnek, mint a sz\u00e9n-dioxid.<\/p>\n

A felismer\u00e9s sokkolta a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Ahogy Spencer Weart tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00e9s\u0151bb fogalmazott, a kutat\u00f3k hirtelen r\u00e1d\u00f6bbentek, hogy a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s nem a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ja lesz, hanem a jelen\u00e9.<\/p>\n

A CFC-k vesz\u00e9lyei v\u00e9g\u00fcl nemcsak tudom\u00e1nyos, hanem politikai szinten is v\u00e1ltoz\u00e1sokat ind\u00edtottak el. Az 1987-es\u00a0Montreal Protocol (vagyis a\u00a0\u00a0montr\u00e9ali jegyz\u0151k\u00f6nyv, amely az ENSZ K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi Programja \u00e1ltal gondozott nemzetk\u00f6zi egyezm\u00e9ny)\u00a0betiltotta ezeknek az anyagoknak a haszn\u00e1lat\u00e1t, els\u0151sorban az \u00f3zonr\u00e9teg v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben. Egy 2021-es Nature-tanulm\u00e1ny<\/a> szerint<\/p>\n

a tilt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s ak\u00e1r tov\u00e1bbi 1 Celsius-fokkal is n\u0151hetett volna.<\/p>\n

Ramanathan munk\u00e1ss\u00e1ga azonban messze nem mer\u00fclt ki ebben\u00a0az egy felismer\u00e9sben.\u00a0P\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n m\u0171holdakat, ballonokat, dr\u00f3nokat \u00e9s haj\u00f3kat haszn\u00e1lt a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek k\u00f6zvetlen vizsg\u00e1lat\u00e1ra, \u00e9s sz\u00e1mos kulcsfontoss\u00e1g\u00fa felfedez\u00e9st tett. Els\u0151k\u00e9nt mutatta ki p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a felh\u0151k h\u0171t\u0151 hat\u00e1ssal lehetnek a bolyg\u00f3ra, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rult annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is, mik\u00e9nt er\u0151s\u00edti fel a v\u00edzg\u0151z a sz\u00e9n-dioxid meleg\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t. Egy nagyszab\u00e1s\u00fa projekt keret\u00e9ben pedig felt\u00e9rk\u00e9pezett egy mintegy h\u00e1rom kilom\u00e9ter vastag l\u00e9gszennyez\u00e9si r\u00e9teget az indiai szubkontinens felett. Az \u00fagynevezett barna felh\u0151k vizsg\u00e1lata r\u00e1mutatott arra, hogy a l\u00e9gszennyez\u00e9s r\u00e9szben elfedheti a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s hat\u00e1sait. Ezek pontos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a tud\u00f3sok ma is kutatj\u00e1k.<\/p>\n

2012-ben Ramanathan a P\u00e1pai Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja lett, ahol egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 h\u00e1rom p\u00e1pa sz\u00e1m\u00e1ra adott tan\u00e1csot kl\u00edmapolitikai k\u00e9rd\u00e9sekben.<\/p>\n

Ez az id\u0151szak arra is r\u00e1\u00e9bresztette, hogy a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g nem csup\u00e1n tudom\u00e1nyos, hanem etikai k\u00e9rd\u00e9s is, hiszen hat\u00e1sai ar\u00e1nytalanul s\u00fajtj\u00e1k a vil\u00e1g legszeg\u00e9nyebb r\u00e9tegeit.\u00a0Koll\u00e9g\u00e1i szerint csendes, m\u00e9gis rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e9kony kommunik\u00e1ci\u00f3s st\u00edlusa kulcsszerepet j\u00e1tszott abban, hogy hidat \u00e9p\u00edtett a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, mik\u00f6zben egy eg\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3nyi fiatal kutat\u00f3t inspir\u00e1lt.<\/p>\n

A ma 81 \u00e9ves tud\u00f3s \u00e9letm\u00f3dja is t\u00fckr\u00f6zi szeml\u00e9let\u00e9t \u00e9s jelenleg egy Tesla Model Y-t vezet, kaliforniai otthon\u00e1t pedig napenergi\u00e1val m\u0171k\u00f6dteti, b\u00e1r saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint a gyalogl\u00e1st \u00e9s a t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9st feladta, mert t\u00fal sok id\u0151t vett ig\u00e9nybe. Ugyanakkor ritk\u00e1n hangs\u00falyozza az egy\u00e9ni cselekv\u00e9s szerep\u00e9t a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s elleni k\u00fczdelemben. Ehelyett ink\u00e1bb azt tan\u00e1csolja a fiataloknak, hogy v\u00e1llaljanak akt\u00edv szerepet a k\u00f6z\u00e9letben, v\u00e1lasszanak megfelel\u0151 vezet\u0151ket, \u00e9s a tudom\u00e1nyosan megalapozott inform\u00e1ci\u00f3kat terjessz\u00e9k a f\u00e9lrevezet\u0151, \u00e1ltudom\u00e1nyos \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal szemben. \u00c9s ebben is milyen igaza van, nem?<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Veerabhadran Ramanathan 2007. okt\u00f3ber 13-\u00e1n. Fot\u00f3:\u00a0Sanjeev Verma \/ Hindustan Times \/ Getty Images)\n <\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s ma m\u00e1r a glob\u00e1lis k\u00f6zbesz\u00e9d egyik k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja, de ez nem volt mindig \u00edgy. A 20.…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":40580,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[151,152,3074,42,15708,1355,43,34,17719,17718,124,17720,94,93,92,2730],"class_list":{"0":"post-40579","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-ce-femina","9":"tag-ce-napi","10":"tag-globalis-felmelegedes","11":"tag-hungarian","12":"tag-karosanyag-kibocsatas","13":"tag-klimavaltozas","14":"tag-magyar","15":"tag-news","16":"tag-ozonlyuk","17":"tag-ozonreteg","18":"tag-tudomany","19":"tag-veerabhadran-ramanathan","20":"tag-vilag","21":"tag-world","22":"tag-world-news","23":"tag-zold-index"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116293978517271977","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/40579","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=40579"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/40579\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/40580"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=40579"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=40579"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=40579"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}