![\"\"](\"https:\/\/raketa.hu\/uploads\/2026\/03\/csont2.avif\")
<\/a>Egy 14 300 \u00e9ves, a feljegyz\u00e9sek szerint a m\u00e1sodik legr\u00e9gebbi kutya \u00e1llkapocscsont-m\u00e1solata, amelyet a Gough\u2019s Cave barlangban, Somersetben t\u00e1rtak fel. F\u00e9nyk\u00e9p: Tom Anders & Longleat<\/p>\n
\u201eEz azt jelenti, hogy m\u00e1r 15 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt is l\u00e9teztek nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u0151s\u00f6kkel rendelkez\u0151 kuty\u00e1k Eur\u00e1zsi\u00e1ban, Somersett\u0151l Szib\u00e9ri\u00e1ig. Ami felveti annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a h\u00e1zias\u00edt\u00e1s az utols\u00f3 j\u00e9gkorszak alatt t\u00f6rt\u00e9nt, t\u00f6bb mint 10 ezer \u00e9vvel azel\u0151tt, hogy b\u00e1rmilyen m\u00e1s h\u00e1zias\u00edtott n\u00f6v\u00e9ny vagy \u00e1llat megjelent volna\u201d \u2013 mondta el Scarsbrook.<\/p>\n
Kor\u00e1bbi r\u00e9g\u00e9szeti leletek arra utaltak, hogy a kuty\u00e1kat k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 12 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt h\u00e1zias\u00edtott\u00e1k a sz\u00fcrke farkasokb\u00f3l. Mindeddig a kuty\u00e1kra vonatkoz\u00f3 legr\u00e9gebbi k\u00f6zvetlen genetikai bizony\u00edt\u00e9k 10 900 \u00e9ves volt. Az enn\u00e9l r\u00e9gebbi csontokb\u00f3l nyert t\u00f6red\u00e9kes DNS-mint\u00e1k alapj\u00e1n nem lehetett biztosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a farkasokat a kuty\u00e1kt\u00f3l, ez\u00e9rt a kuty\u00e1k h\u00e1zias\u00edt\u00e1s\u00e1nak ideje \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei bizonytalanok voltak.<\/p>\n
Az \u00faj kutat\u00e1sokb\u00f3l kider\u00fclt, hogy a kuty\u00e1k m\u00e1r legal\u00e1bb 14 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt elterjedtek Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Nyugat-\u00c1zsi\u00e1ban. A t\u00f6r\u00f6k lel\u0151helyen tal\u00e1lt csontok izot\u00f3pos elemz\u00e9se kimutatta, hogy a kuty\u00e1k sok halat ettek, ami megegyezett a helyi emberek \u00e9trendj\u00e9vel. A t\u00f6bbi lel\u0151hely maradv\u00e1nyainak vizsg\u00e1latakor is hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyekre jutottak, ami arra utal, hogy az emberek sz\u00e1nd\u00e9kosan etett\u00e9k a kuty\u00e1kat.<\/p>\n
A temetkez\u00e9si szok\u00e1sok elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vont\u00e1k le, hogy az ember \u00e9s kutya k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rzelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9s is kialakult. A pinarbasi lel\u0151helyen h\u00e1rom k\u00f6ly\u00f6kkutya csontjait egy ember l\u00e1bai f\u00f6l\u00e9 temetve tal\u00e1lt\u00e1k meg. A kannib\u00e1lritu\u00e1l\u00e9kat folytat\u00f3 t\u00f6rzs \u00e1ltal lakott Gough-barlangban tal\u00e1lt kutya \u00e1llkapocs vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l pedig kider\u00fclt, hogy mindk\u00e9t oldal\u00e1n sz\u00e1nd\u00e9kosan lyukakat v\u00e1jtak bele, ami a kutat\u00f3k szerint arra utal, hogy nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel hal\u00e1luk ut\u00e1n a h\u00e1zi kuty\u00e1k is a ritu\u00e1l\u00e9 r\u00e9szi lehettek.<\/p>\n
\u201eA kuty\u00e1k v\u00e9gig mellett\u00fcnk \u00e1lltak, mik\u00f6zben az emberek \u00e9letm\u00f3dja jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sokon esett \u00e1t, \u00e9s kialakultak a komplex t\u00e1rsadalmak\u201d \u2013 mondta Anders Bergstr\u00f6m, az angliai Kelet-Anglia Egyetem genetikusa, a m\u00e1sik tanulm\u00e1ny vezet\u0151 szerz\u0151je. \u201e\u00c9rdekesnek tartom azt is, hogy a legt\u00f6bb m\u00e1s h\u00e1zias\u00edtott \u00e1llattal ellent\u00e9tben a kuty\u00e1knak nem mindig van egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozott szerep\u00fck vagy c\u00e9ljuk az emberek sz\u00e1m\u00e1ra. Els\u0151dlegesen tal\u00e1n csak t\u00e1rsas\u00e1got ny\u00fajtottak\u201d \u2013 magyar\u00e1zta.<\/p>\n Bergstr\u00f6m \u00e9s kutat\u00f3csoportja az eddigi legnagyszab\u00e1s\u00fabb kutat\u00e1s\u00e1ban genetikai m\u00f3dszerrel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg a farkasokat \u00e9s a kuty\u00e1kat 216 \u0151si – 46 000 \u00e9s 2000 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti kor\u00fa \u2013 eur\u00f3pai maradv\u00e1ny vizsg\u00e1lat\u00e1val. A kutat\u00f3knak siker\u00fclt 46 kuty\u00e1t \u00e9s 95 farkast azonos\u00edtaniuk. Az azonos\u00edtott kuty\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a legr\u00e9gebbi 14 200 \u00e9vvel ezel\u0151ttr\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s maradv\u00e1nyait a sv\u00e1jci Kesslerloch-barlangban tal\u00e1lt\u00e1k. A tanulm\u00e1nyban azonos\u00edtott leg\u0151sibb eur\u00f3pai kuty\u00e1k \u00e9s az \u00c1zsi\u00e1ban vagy a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9n \u00e9l\u0151 kuty\u00e1k k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00f6kh\u00f6z k\u00f6thet\u0151k, ami a kutat\u00f3k szerint arra utal, hogy ezek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutyapopul\u00e1ci\u00f3k nem k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 h\u00e1zias\u00edt\u00e1si folyamatokb\u00f3l sz\u00e1rmaztak.<\/p>\n Ezek is \u00e9rdekelhetnek:<\/p>\n 4,2 milli\u00e1rd \u00e9ves \u0151s\u00fcnk v\u00e9d\u0151pajzsa ma is v\u00e9d minket a k\u00f6rnyezeti stressz ellen <\/a>\n<\/p>\n Ezek az \u00e9lelmiszerek seg\u00edthetnek cs\u00f6kkenteni a r\u00e1k kock\u00e1zat\u00e1t egy onkol\u00f3gus szerint <\/a>\n<\/p>\n<\/a>
A 14 300 \u00e9ves kutya \u00e1llkapocs-csontja a Gough\u2019s Cave barlangb\u00f3l, Somersetben. F\u00e9nyk\u00e9p: Aimee McArdle \/ Natural History Museum London<\/p>\n
\n <\/p>\n
\n Ez a rendszer seg\u00edtett a legels\u0151 sejteknek, hogy ne essenek sz\u00e9t a forr\u00f3, savas k\u00f6zegben, \u00e9s stabilan \u00f6r\u00f6k\u00edthess\u00e9k tov\u00e1bb az inform\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n
\n <\/p>\n
\n Egyre t\u00f6bben teszik fel a k\u00e9rd\u00e9st, vajon az \u00e9trend val\u00f3ban befoly\u00e1solhatja-e a daganatos betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t, vagy ez csak \u00fajabb divatos eg\u00e9szs\u00e9gm\u00edtosz. Egy onkol\u00f3gus tapasztalatai \u00e9s t\u00f6bb nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1s alapj\u00e1n aa v\u00e1lasz meglep\u0151en egy\u00e9rtelm\u0171: az \u00e9trend igenis sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n