Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mtalan olyan \u00faj di\u00e9ta \u00e9s edz\u00e9si m\u00f3dszer bukkant fel, aminek k\u00f6vet\u0151i \u00e9s terjeszt\u0151i \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, eg\u00e9szs\u00e9gesebb\u00e9 teheti az embert, vagy seg\u00edthet a fogy\u00e1sban. Emiatt az eg\u00e9szs\u00e9gesebb \u00e9letre v\u00e1gy\u00f3 embereknek nagyon neh\u00e9z d\u00f6nteni\u00fck, hogy melyiket is v\u00e1lassz\u00e1k, \u00e9s b\u00e1r a hat\u00e1suk elt\u00e9r\u0151 lehet, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyikkel sem lehet nagyon mell\u00e9 ny\u00falni.<\/p>\n
A Sydney-i Egyetem kutat\u00f3i most egy \u00fajabb m\u00f3dot k\u00edn\u00e1lnak arra, hogy j\u00f3 ir\u00e1nyba v\u00e1ltoztasson az ember az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9n, vizsg\u00e1latuk eredm\u00e9nye alapj\u00e1n pedig ehhez nem is kell olyan t\u00fal sok er\u0151fesz\u00edt\u00e9s.<\/p>\n
Nicholas Koemel, a kutat\u00e1s vezet\u0151je csapat\u00e1val egy\u00fctt a brit biobank adataira t\u00e1maszkodva t\u00f6bb mint 53 000 feln\u0151tt eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi adatait vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1, amelyek nyolc \u00e9ven \u00e1t tart\u00f3 adatgy\u0171jt\u00e9st fednek le. A kutat\u00f3k a r\u00e9sztvev\u0151k n\u00e9gy f\u0151 param\u00e9ter\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edtottak: az alv\u00e1sra, a fizikai aktivit\u00e1sra, valamint a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sukra. Mivel ezek mind komoly hat\u00e1ssal lehetnek a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9sek kialakul\u00e1s\u00e1ra, ez\u00e9rt az erre vonatkoz\u00f3 adatokat mind egy kalap al\u00e1 vett\u00e9k. Koemel szerint erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert a kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok sor\u00e1n a tud\u00f3sok annak ellen\u00e9re vizsg\u00e1lt\u00e1k ezeket a param\u00e9tereket k\u00fcl\u00f6n, hogy egy\u00fcttes hat\u00e1suk jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hathat az egy\u00e9nre \u2013 \u00edrja az IFLScience<\/a>.<\/p>\n <\/p>\n https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20260318_ketogen-dieta-vercukorszint-izommukodes-testedzes<\/p>\n A kutat\u00f3k igyekeztek minden olyan t\u00e9nyez\u0151t kiz\u00e1rni, amely befoly\u00e1solhatta az eredm\u00e9nyeket. Emiatt a vizsg\u00e1latba csak olyan egy\u00e9neket vontak be, akik mozg\u00e1s\u00e1t egy eszk\u00f6z folyamatosan monitorozta, ugyanakkor a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sra vonatkoz\u00f3 adatok \u00f6nbevall\u00e1son alapultak.<\/p>\n A kutat\u00f3k ezek alapj\u00e1n arra jutottak, hogy napi nyolc-kilenc \u00f3ra alv\u00e1ssal, napi 42 perc vagy t\u00f6bb m\u00e9rs\u00e9kelt vagy intenz\u00edv fizikai aktivit\u00e1ssal, valamint egy visszafogott, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9trenddel 57 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkenthet\u0151 a s\u00falyos sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9sek kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zata. Az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1ny a European Journal of Preventative Cardiology<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos lapban jelent meg.<\/p>\n A szakemberek kiemelt\u00e9k, a legmegd\u00f6bbent\u0151bb az volt, hogy egyes param\u00e9terek apr\u00f3bb v\u00e1ltoz\u00e1sai is milyen jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solt\u00e1k a v\u00e9geredm\u00e9nyt. A percentilis g\u00f6rbe fels\u0151 \u00f6t sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1hoz tartoz\u00f3 alanyokn\u00e1l \u2013 vagyis akiknek az alv\u00e1ssal, t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal \u00e9s mozg\u00e1ssal kapcsolatos mutat\u00f3juk a legrosszabb volt \u2013 m\u00e1r napi 11 perccel t\u00f6bb alv\u00e1s, 4,5 perccel t\u00f6bb mozg\u00e1s \u00e9s egy kis plusz z\u00f6lds\u00e9gbevitel is elegend\u0151 volt ahhoz, hogy 10 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkenjen a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zata.<\/p>\n Koemel szerint a vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye azt mutatja, a napi rutin legapr\u00f3bb v\u00e1ltoztat\u00e1sai is elegend\u0151k lehetnek ahhoz, hogy eg\u00e9szs\u00e9gesebb \u00e9letet \u00e9ljen az ember.<\/p>\n