<\/p>\n
William Monahan forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9nek egy apr\u00f3 megjegyz\u00e9se v\u00e9g\u00fcl komoly fejf\u00e1j\u00e1st okozott a Warner Bros. sz\u00e1m\u00e1ra. A filmben Costello band\u00e1ja mikroprocesszorokat lop el, azzal a c\u00e9llal, hogy a feketepiacon, egy nemzetk\u00f6zi b\u0171nsz\u00f6vetkezetnek adja el. Kor\u00e1bban, a tranzakci\u00f3t megel\u0151z\u0151en, Dignam (Mark Wahlberg) nyomoz\u00f3 megeml\u00edti, hogy Costello K\u00edn\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtja a hardvert. A keresked\u0151k, akikkel Costello \u00fczletel, hongkongiak \u2013 ez tisztelg\u00e9s az eredeti film el\u0151tt, amelyen A t\u00e9gla alapul. Hongkong K\u00edna k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fclete, amely elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a sz\u00e1razf\u00f6ldt\u0151l, de v\u00e9gs\u0151 soron annak ellen\u0151rz\u00e9se alatt \u00e1ll.<\/p>\n
<\/p>\n
Ez az a film, ami\u00e9rt az oly sok\u00e1ig \u00e9rdemtelen\u00fcl mell\u0151z\u00f6tt Martin Scosese v\u00e9gre megkapta a legjobb rendez\u0151nek j\u00e1r\u00f3 Oscart, pedig „csak” egy remake-r\u0151l van sz\u00f3, amibe r\u00e1ad\u00e1sul rond\u00e1n bele is piszk\u00e1ltak Mark Walhberg kedv\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n Ez is \u00e9rdekelhet<\/a><\/p>\n
<\/p>\n \u00a0<\/p>\n
<\/p>\n A The Hollywood Reporter forr\u00e1sa arr\u00f3l t\u00e1j\u00e9koztatta a lapot, hogy emiatt tagadt\u00e1k meg a filmt\u0151l a k\u00ednai mozibemutat\u00f3t. A hazai forgalmaz\u00f3k nem voltak hajland\u00f3k megv\u00e1ltoztatni a k\u00ednai b\u0171n\u00f6z\u0151kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 mell\u00e9ksz\u00e1lat, akik illeg\u00e1lisan v\u00e1s\u00e1rolnak mikroprocesszorokat, \u00edgy es\u00e9lye sem volt a filmnek arra, hogy \u00e1tmenjen a cenz\u00farabizotts\u00e1gon. A k\u00ednai szab\u00e1lyoz\u00f3 hat\u00f3s\u00e1gokhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1tor hozz\u00e1tette, hogy a bizotts\u00e1g nem \u00e9rtette, mi\u00e9rt kellett a filmbe belekeverni K\u00edn\u00e1t.<\/p>\n
<\/p>\n Nem ez volt az els\u0151 Scorsese-film, ami \u201el\u00e1thatatlan\u201d lett K\u00edn\u00e1ban. A Kundun (Tibet v\u00e9gnapjai)<\/a>\u00a0(1997) a 14. dalai l\u00e1ma \u00e9let\u00e9t mutatja be a k\u00ednai elnyom\u00e1s alatt, aminek a k\u00ednai illet\u00e9kesek annyira nem \u00f6r\u00fcltek. A Disney akkori vez\u00e9rigazgat\u00f3ja, Michael Eisner bocs\u00e1natot is k\u00e9rt a k\u00ednai korm\u00e1nyt\u00f3l a film forgalmaz\u00e1s\u00e1\u00e9rt, miut\u00e1n kor\u00e1bban m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lta els\u00fcllyeszteni a filmet \u2013 Henry Kissinger volt k\u00fcl\u00fcgyminiszter seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u2013, hogy biztos\u00edtsa egy sanghaji vid\u00e1mpark fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek jogait.<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
<\/p>\n![](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/488.jpg\")
<\/a>12 dolog, amit j\u00f3 es\u00e9llyel nem tudt\u00e1l A t\u00e9gl\u00e1r\u00f3l<\/a><\/p>\n
\n
<\/p>\n