{"id":44644,"date":"2026-03-29T14:23:07","date_gmt":"2026-03-29T14:23:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/44644\/"},"modified":"2026-03-29T14:23:07","modified_gmt":"2026-03-29T14:23:07","slug":"index-kultur-miert-felunk-annyira-a-halaltol-hogy-kozben-elfelejtunk-elni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/44644\/","title":{"rendered":"Index &#8211; Kult\u00far &#8211; Mi\u00e9rt f\u00e9l\u00fcnk annyira a hal\u00e1lt\u00f3l, hogy k\u00f6zben elfelejt\u00fcnk \u00e9lni?"},"content":{"rendered":"<p>A dublini sz\u00fclet\u00e9s\u0171 \u00edr szerz\u0151, Abraham \u201eBram\u201d Stoker 1897-ben \u00edrta meg a vil\u00e1g egyik legismertebb horrort\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a\u00a0Drakula gr\u00f3f v\u00e1logatott r\u00e9mtetteit. A\u00a0cselekm\u00e9ny akkor kezdett form\u00e1l\u00f3dni a fej\u00e9ben, amikor tal\u00e1lkozott V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin magyar professzorral, aki el\u0151sz\u00f6r mes\u00e9lt neki a havasalf\u00f6ldi uralkod\u00f3, III. Vlad Tepes Dr\u0103culea legend\u00e1j\u00e1r\u00f3l: ennek a karakternek a nyom\u00e1n alkotta meg Stoker a v\u00e1mp\u00edr figur\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n<p>A Drakula-sztori alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt Friedrich Wilhelm Murnau Nosferatu (1922) c\u00edm\u0171 n\u00e9mafilmje, amit el\u0151sz\u00f6r Werner Herzog dolgozott fel (1979), majd Robert Eggers k\u00e9sz\u00edtette el a g\u00f3tikus horror remake-j\u00e9t 2024-ben, ugyanezzel a c\u00edmmel. Hogy a Drakula szerz\u0151j\u00e9nek \u00f6r\u00f6k\u00f6sei milyen csat\u00e1kat v\u00edvtak az els\u0151 Nosferatu-film k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9vel, az m\u00e1ra mell\u00e9kess\u00e9 v\u00e1lt, hiszen a t\u00f6rt\u00e9net az\u00f3ta szabadon feldolgozhat\u00f3.<\/p>\n<p>                        Sz\u00edv, s\u00f3haj, z\u00e1por<\/p>\n<p>Az \u0171z\u00f6tt fiatal n\u0151 \u00e9s az \u0151 megsz\u00e1llottj\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 v\u00e1mp\u00edr kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9mmese a Gy\u0151ri Balett leg\u00fajabb, eg\u00e9sz est\u00e9s cselekm\u00e9nyes balettj\u00e9nek az alapja. A Nosferatu a napokban Budapestre, a M\u00fcp\u00e1ba is el\u00e9rkezett, a f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g legnagyobb \u00f6r\u00f6m\u00e9re, ugyanis a l\u00e1tv\u00e1nnyal, a zen\u00e9vel, de els\u0151sorban a t\u00e1ncosok tud\u00e1s\u00e1val olyan\u00a0vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa\u00a0komplex sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1s j\u00f6tt l\u00e9tre, amit ritk\u00e1n l\u00e1tni a hazai sz\u00ednpadokon.<\/p>\n<p>A k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3 produkci\u00f3 minden perce lek\u00f6ti a n\u00e9z\u0151t: a t\u00e1ncosok szemet gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u0151 mozg\u00e1sa,<\/p>\n<p>a nagyon mai, modern koreogr\u00e1fia<\/p>\n<p>mellett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyelemek \u00e9s effektek teszik m\u00e9g m\u00e9lyebb\u00e9 az \u00e9lm\u00e9nyt. Az el\u0151ad\u00e1s kezdet\u00e9n a v\u00e1mp\u00edr egy hatalmas sz\u00edvb\u0151l l\u00e9p el\u0151 \u2013 a l\u00fcktet\u0151 sz\u00edv hangja \u00e9s a v\u00e9rpiros sz\u00edn k\u00e9s\u0151bb is meghat\u00e1roz\u00f3 az el\u0151ad\u00e1sban. Az effektusokat tekintve olyan, a balettben szokatlan hangok sz\u00ednezt\u00e9k a zen\u00e9t, mint a hangos s\u00f3haj, liheg\u00e9s, de az sem gyakori, hogy egy szerepl\u0151 \u0171z\u00f6tts\u00e9g\u00e9t, kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1t egy z\u00e1pores\u0151 ut\u00e1ni vizes testtel \u00e1br\u00e1zoln\u00e1k.<\/p>\n<p>                        Az emberi l\u00e9lek \u00e9s a modern vil\u00e1g<\/p>\n<p>Velekei L\u00e1szl\u00f3 rendez\u0151, koreogr\u00e1fus \u00e9s Csepi Alexandra dramaturg k\u00f6z\u00f6s alkot\u00e1sa egy \u00fajabb k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llom\u00e1sa annak az alkot\u00f3i \u00fatnak, amelyen klasszikus t\u00f6rt\u00e9netek sz\u00fcrrealista sz\u0171r\u0151n \u00e1t, a jelenkor k\u00e9rd\u00e9seire reag\u00e1lva sz\u00fcletnek \u00fajj\u00e1. Az alkot\u00f3p\u00e1ros az elm\u00falt \u00e9vekben olyan m\u0171vekhez ny\u00falt hozz\u00e1, mint a GisL (a Giselle a 19. sz\u00e1zadi romantikus balett st\u00edlusteremt\u0151 remekm\u0171ve) vagy Henrik Ibsen dr\u00e1m\u00e1ja, a Peer Gynt \u2013 mindkett\u0151 eset\u00e9ben az emberi l\u00e9lek \u00e9s a modern vil\u00e1g k\u00f6zti fesz\u00fclts\u00e9g ker\u00fclt a k\u00f6z\u00e9ppontba.<\/p>\n<p>A GisL-ben a romantikus balett egyik legszebb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t z\u00e1rtuk be egy f\u00e9mszekr\u00e9nybe, mintegy f\u00e9mbe csomagolva az emberi \u00e9rzelmeket. A Peer Gynt pedig bels\u0151 utaz\u00e1s volt, amelyben meg mert\u00fck k\u00e9rdezni magunkt\u00f3l, miben hisz\u00fcnk igaz\u00e1n<\/p>\n<p>\u2013 mondta a darabokr\u00f3l Velekei L\u00e1szl\u00f3. A Nosferatu ebben a sorban egy \u00fajabb m\u00e9ly \u00e9s szimbolikus utaz\u00e1s, amely a halhatatlans\u00e1g \u00e9s az emberi l\u00e9t hat\u00e1rvonal\u00e1t vizsg\u00e1lja. Azt \u00fczeni, hogy ebben a sz\u00e1munkra megadatott vil\u00e1gban merj\u00fcnk emberek maradni.<\/p>\n<p>                        \u00c9let \u00e9s hal\u00e1l<\/p>\n<p>A mi Nosferatunk nem v\u00e9rsz\u00edv\u00f3 sz\u00f6rnyeteg, hanem misztikus l\u00e9ny, akinek \u00e1tok a halhatatlans\u00e1ga, \u00e9s az emberi l\u00e9tre v\u00e1gyik. Egy \u00e9rz\u00e9s ut\u00e1n kutat, amelyet az \u00f6r\u00f6kl\u00e9t\u00e9n \u00e1t sem tudott elfelejteni. Egy \u0151si, eltemetett szerelem eml\u00e9k\u00e9t hordozza mag\u00e1ban: a sz\u00ednpadon nem e vil\u00e1gi szerelem bontakozik ki, ink\u00e1bb sorsszer\u0171, mint egy \u00e1lom, ami \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r<\/p>\n<p>\u2013 emelte ki Velekei L\u00e1szl\u00f3. A Gy\u0151ri Balett leg\u00fajabb produkci\u00f3ja Bram Stoker g\u00f3tikus horrort\u00f6rt\u00e9net\u00e9t dolgozza fel a t\u00e1nc nyelv\u00e9n: megh\u00f6kkent\u0151 l\u00e1tv\u00e1nnyal, saj\u00e1tos sz\u0171r\u0151n kereszt\u00fcl id\u00e9zi meg az \u00e9lni v\u00e1gy\u00f3 halott, Nosferatu legend\u00e1s figur\u00e1j\u00e1t. \u00c9rtelmez\u00e9s\u00fckben Nosferatu alakja nem a v\u00e9g, hanem a kapu. Lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy \u00e1tl\u00e1ssunk \u00f6nmagunkon, hogy \u00fajra r\u00e1k\u00e9rdezz\u00fcnk arra, amit oly r\u00e9g\u00f3ta ker\u00fcl\u00fcnk: mi\u00e9rt f\u00e9l\u00fcnk annyira a hal\u00e1lt\u00f3l, hogy k\u00f6zben elfelejt\u00fcnk \u00e9lni?<\/p>\n<p>(Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Csap\u00f3 Bal\u00e1zs)  <\/p>\n<p>    <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\" alt=\"Index.hu logo\"\/><\/p>\n<p>K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n<p>    <a href=\"https:\/\/facebook.com\/Indexhu\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\"><\/p>\n<p>        K\u00f6vetem!<br \/>\n    <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A dublini sz\u00fclet\u00e9s\u0171 \u00edr szerz\u0151, Abraham \u201eBram\u201d Stoker 1897-ben \u00edrta meg a vil\u00e1g egyik legismertebb horrort\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a\u00a0Drakula gr\u00f3f&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":44645,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[137,19076,19074,44,42,40,150,573,43,41,5012,19075,138],"class_list":{"0":"post-44644","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-szorakozas","8":"tag-entertainment","9":"tag-gotikus-horror","10":"tag-gyori-balett","11":"tag-hu","12":"tag-hungarian","13":"tag-hungary","14":"tag-kultur","15":"tag-kultura","16":"tag-magyar","17":"tag-magyarorszag","18":"tag-mupa","19":"tag-nosferatu","20":"tag-szorakozas"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116312919651324802","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/44644","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=44644"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/44644\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/44645"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=44644"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=44644"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=44644"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}