\u2013<\/p>\n
\u00c9let\u00e9nek 79. \u00e9v\u00e9ben elhunyt N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m,\u00a0a\u00a0magyar\u00a0nyelv\u00e9szet\u00a0egyik\u00a0legismertebb\u00a0alakja, k\u00f6lt\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, az ELTE professor emeritusa. Hal\u00e1l\u00e1val nemcsak egy kiv\u00e9telesen nagy tud\u00e1s\u00fa alkot\u00f3 t\u00e1vozott, hanem egy var\u00e1zslatos szem\u00e9lyis\u00e9g is, akinek minden megnyilv\u00e1nul\u00e1sa egyszerre volt m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 \u00e9s felszabad\u00edt\u00f3.<\/p>\n
<\/p>\n
Azon kevesek k\u00f6z\u00e9 tartozott, aki saj\u00e1t tudom\u00e1ny\u00e1g\u00e1t, a nyelv\u00e9szetet \u00fagy adta \u00e1t, hogy azok is \u00e9lvezt\u00e9k, akik azt hitt\u00e9k magukr\u00f3l, hogy \u0151ket nem \u00e9rdekli ez a t\u00e9ma.<\/p>\n
<\/p>\n
Emiatt sokszor el\u0151fordult, hogy m\u00e9g akkor is befurakodtunk valahogy az el\u0151ad\u00e1saira, ha zs\u00fafol\u00e1sig megtelt a terem, majd zoksz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl \u00e1lldig\u00e1ltunk az ajt\u00f3ban, \u00e9s boldogan\u00a0ittuk a szavait.<\/p>\n
<\/a><\/p>\n A ma m\u00e1r m\u00e1mor\u00edt\u00f3nak t\u0171n\u0151 \u201eb\u00e9keid\u0151kben\u201d, amikor m\u00e9g nem volt internet, \u00e9s l\u00e9teztek napilapok meg kultur\u00e1lis-irodalmi foly\u00f3iratok<\/a>, vad\u00e1sztuk a publik\u00e1ci\u00f3it, \u00e9s \u00e9lvezettel hallgattuk a r\u00e1di\u00f3ban a nyelvr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9l\u00e9nk vit\u00e1it. (Szabadon olvashat\u00f3k K\u00e1lm\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m besz\u00e9lget\u00e9seinek leiratai<\/a>, ahogyan a Magyar Narancsban megjelent Modern Talking<\/a>-sorozata is.)<\/p>\n
<\/p>\n Tudtuk, hogy kiv\u00e9teles form\u00e1tum\u00fa tud\u00f3ssal van dolgunk, b\u00edzom benne, hogy ezt \u0151 is tudta mag\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
<\/p>\n Szellemi ereje mindenkit legy\u0151z\u00f6tt, noha soha nem t\u00f6rekedett semmif\u00e9le harcra. Ann\u00e1l sokkal diplomatikusabb volt, minthogy kicsinyes harcokba bonyol\u00f3djon. Amikor azonban sokan t\u00e1madt\u00e1k nyelv\u00e9szeti n\u00e9zeteinek szabads\u00e1ga miatt, b\u00e1tran kijelentette: \u201eA nyelvroml\u00e1s az\u00e9rt \u00e9rdekes fogalom, mert a nyelv\u00e9szet nem tud r\u00f3la\u201d.<\/p>\n Amit \u0151 csin\u00e1lt, az t\u00f6bb volt mint nyelv\u00e9szet. T\u00f6bb mint irodalom. A szellem tisztas\u00e1ga \u00e1radt bel\u0151le, \u00e9s vonta be b\u0171verej\u00e9vel a hallgat\u00f3it, olvas\u00f3it.\u00a0Az ember nem kisebbnek, hanem ink\u00e1bb k\u00edv\u00e1ncsibbnak \u00e9rezte mag\u00e1t att\u00f3l, ahogyan k\u00e9pes volt \u00e1tadni a tud\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n B\u00e1r N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben tan\u00edtott, egyvalami hi\u00e1nyzott bel\u0151le: soha nem oktatott ki senkit. Nem t\u00f6rt (nyelvi) p\u00e1lc\u00e1t m\u00e1sok f\u00f6l\u00f6tt, esze \u00e1g\u00e1ban sem volt megsz\u00e9gyen\u00edteni azokat, akik m\u00e1sk\u00e9nt besz\u00e9ltek vagy \u00edrtak. Szerintem gener\u00e1ci\u00f3kat szabad\u00edtott fel a nyelvm\u0171vel\u00e9s patetikus szigora al\u00f3l. Mindig \u00f3ri\u00e1si ritmus\u00e9rz\u00e9kkel poent\u00edrozott, \u00e1m soha nem hallottam t\u0151le olyan olcs\u00f3 po\u00e9nt, ami szembement volna a j\u00f3l megalapozott nyelv\u00e9szeti \u00e9s \u201eember\u00e9szeti\u201d tudom\u00e1ny\u00e1val.<\/p>\n
<\/p>\n Mik\u00f6zben a nyelv\u00e9szetr\u0151l besz\u00e9lt, val\u00f3j\u00e1ban embers\u00e9gre tan\u00edtott benn\u00fcnket. Arra, hogy a nyelv m\u00f6g\u00f6tt mindig ember van: csal\u00e1d, t\u00e1j, k\u00f6zeg, t\u00f6rt\u00e9net. Tudatos\u00edtotta benn\u00fcnk: nem az a dolgunk, hogy egym\u00e1s nyelvi hib\u00e1it korrig\u00e1ljuk, hanem az, hogy meg\u00e9rts\u00fck, mit akar mondani a m\u00e1sik.<\/p>\n
<\/p>\n Tal\u00e1n ez\u00e9rt szerett\u00e9k \u0151t olyan sokan azok k\u00f6z\u00fcl is, akik kor\u00e1bban azt hitt\u00e9k, hogy a nyelv\u00e9szet sz\u00e1raz, z\u00e1rt tudom\u00e1ny. N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m visszaadta a nyelvet azoknak, akik haszn\u00e1lj\u00e1k. Azt mondta \u2013 persze sokkal szebben \u00e9s pontosabban \u2013, hogy a nyelv nem vitrinben \u0151rz\u00f6tt m\u0171t\u00e1rgy, hanem \u00e9l\u0151, v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00f6vet. Az \u00e9gvil\u00e1gon semmit\u0151l nem kell megmenteni. Nem f\u00e9lteni kell, hanem egyszer\u0171en csak\u00a0\u00e9rteni.<\/p>\n N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m\u00a0az \u00edr\u00e1sain \u00e9s az el\u0151ad\u00e1sain kereszt\u00fcl egy eg\u00e9sz orsz\u00e1got tan\u00edtott meg\u00a0gondolkodni a nyelvr\u0151l, \u00e1m\u00a0k\u00f6zben valahogy saj\u00e1t magunkr\u00f3l is t\u00f6bbet tudhattunk meg \u00e1ltala.<\/p>\n Hal\u00e1la sz\u00e1momra szem\u00e9lyes vesztes\u00e9g is: t\u00f6bb mint harminc\u00f6t \u00e9ve ismert\u00fck egym\u00e1st, kicsit t\u00e1volabbr\u00f3l, de az\u00e9rt m\u00e9g a bar\u00e1ts\u00e1g \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban figyeltem a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, olvastam a k\u00f6nyveit, k\u00f6vettem \u00e9lete v\u00e1ltoz\u00e1sait. Nekem emiatt rengeteg plusz jelent\u00e9sr\u00e9teget adott minden le\u00edrt szava. T\u00f6bbsz\u00f6r is \u00edrtunk\/\u00edrtam r\u00f3la kor\u00e1bban<\/a>, \u00e9s a Ny\u00edlt lapokkal c\u00edm\u0171 m\u0171sorunkban is szerepelt.<\/p>\n Soha\u00a0nem akart nagyobbnak l\u00e1tszani ann\u00e1l, mint amekkora, \u00e9pp ez\u00e9rt volt annyira element\u00e1ris szem\u00e9lyis\u00e9g. Verseiben ugyanaz a pontoss\u00e1g, \u00f6nir\u00f3nia \u00e9s finom keser\u0171s\u00e9g dolgozott, mint az essz\u00e9iben is. A szem\u00e9lyess\u00e9g n\u00e1la sosem volt \u00f6nc\u00e9l\u00fa, mert mindig valami \u00e1ltal\u00e1nosabbra vil\u00e1g\u00edtott r\u00e1. A szerelemr\u0151l, a haz\u00e1r\u00f3l \u00e9s az identit\u00e1sr\u00f3l is \u00fagy \u00edrt, hogy az r\u00e1nk is vonatkozott. K\u00f6nnyen azonosultunk krist\u00e1lytiszta gondolataival.<\/p>\n