{"id":51694,"date":"2026-04-04T01:58:07","date_gmt":"2026-04-04T01:58:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/51694\/"},"modified":"2026-04-04T01:58:07","modified_gmt":"2026-04-04T01:58:07","slug":"a-vilagegyetem-hamis-vakuumallapotban-letezhet-es-hatalmas-vakumbuborekok-pusztithatjak-el","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/51694\/","title":{"rendered":"A vil\u00e1gegyetem hamis v\u00e1kuum\u00e1llapotban l\u00e9tezhet, \u00e9s hatalmas v\u00e1kumbubor\u00e9kok puszt\u00edthatj\u00e1k el"},"content":{"rendered":"

A kutat\u00f3k modellezt\u00e9k, hogyan zajlik majd a folyamat.<\/p>\n

Az \u00fagynevezett hamis v\u00e1kuum elm\u00e9lete az 1970-es \u00e9vekig ny\u00falik vissza, amikor Sidney Coleman, amerikai elm\u00e9leti fizikus publik\u00e1lta tanulm\u00e1ny\u00e1t<\/a> a kvantumt\u00e9relm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9hez tartoz\u00f3 t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, ami a vil\u00e1gegyetem \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l saj\u00e1tos k\u00e9pet fest. <\/p>\n

Coleman elk\u00e9pzel\u00e9se szerint az univerzum egy metastabil helyzetben l\u00e9tezik, egy \u00fagynevezett hamis v\u00e1kuum\u00e1llapotban, amit bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt felv\u00e1lthat a val\u00f3di v\u00e1kuum \u00e1llapota, <\/p>\n

vagyis az az \u00e1llapot, amely fel\u00e9 term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva \u201ct\u00f6rekszik\u201d az univerzum, mivel ez a val\u00f3di v\u00e1kuum jelenti a legkisebb energia\u00e1llapot\u00e1t, teh\u00e1t a legstabilabb poz\u00edci\u00f3t.<\/p>\n

\u201cA klasszikus t\u00e9relm\u00e9letben lehets\u00e9ges k\u00e9t homog\u00e9n, stabil egyens\u00falyi \u00e1llapot l\u00e9tez\u00e9se elt\u00e9r\u0151 energias\u0171r\u0171s\u00e9ggel. Az elm\u00e9let kvantumos v\u00e1ltozat\u00e1ban a nagyobb energias\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 \u00e1llapot a potenci\u00e1lg\u00e1ton val\u00f3 \u00e1thatol\u00e1s r\u00e9v\u00e9n instabill\u00e1 v\u00e1lik; ez egy hamis v\u00e1kuum.\u201d – kezdi magyar\u00e1zat\u00e1t a fizikus 1977-ben megjelent tanulm\u00e1ny\u00e1ban. A hamis v\u00e1kuumb\u00f3l a val\u00f3di v\u00e1kuum\u00e1llapotba val\u00f3 \u00e1tmenetet a folyad\u00e9kok forr\u00e1s\u00e1val hozza p\u00e1rhuzamba – a hamis v\u00e1kuum ebben az esetben a t\u00falhev\u00edtett folyad\u00e9k \u00e1llapot\u00e1hoz hasonl\u00f3, m\u00edg a val\u00f3di v\u00e1kuum ahhoz a f\u00e1zishoz, amikor a folyad\u00e9kb\u00f3l p\u00e1ra keletkezik. <\/p>\n

\u201cA termodinamikai fluktu\u00e1ci\u00f3k a p\u00e1raf\u00e1zis bubor\u00e9kjainak megjelen\u00e9s\u00e9t okozz\u00e1k a folyad\u00e9kf\u00e1zisban.\u201d <\/p>\n

– mondja Coleman. Ha a bubor\u00e9kok t\u00fal kicsik, semmiv\u00e9 lesznek, mert csak azok a bubor\u00e9kok tudnak folyamatosan n\u00f6vekedni, \u00e9s a folyad\u00e9kot p\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatni, amelyek el\u00e9g m\u00e9retesek ahhoz, hogy energetikaliag el\u0151ny\u00f6sebb legyen sz\u00e1mukra a n\u00f6veked\u00e9s. A hamis v\u00e1kuum eset\u00e9ben ezeket a termodinamikai ingadoz\u00e1sokat kvantumfluktu\u00e1ci\u00f3k v\u00e1ltj\u00e1k fel, \u00e9s a val\u00f3di v\u00e1kuum bubor\u00e9kjai form\u00e1l\u00f3dnak, amelyek – ha el\u00e9g nagyok hozz\u00e1 – hatalmasra n\u0151nek, \u00e9s az univerzumon v\u00e9gigsz\u00e1guldva \u00e1tv\u00e1ltoztatj\u00e1k a hamis v\u00e1kuumot val\u00f3di v\u00e1kuumm\u00e1 az eg\u00e9sz kozmoszban. Ez az \u00e1ltalunk ismert univerzum v\u00e9g\u00e9t jelenten\u00e9: a fizikai \u00e1lland\u00f3k megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a vil\u00e1g k\u00e1rtyav\u00e1rk\u00e9nt val\u00f3 \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\u201cSemmik\u00e9ppen sem lesz z\u00f6kken\u0151mentes \u00e1tmenet. Ehelyett a vil\u00e1gegyetem szerkezet\u00e9nek katasztrof\u00e1lis megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val j\u00e1rhat, egy kozmikus csap\u00e1ssal.\u201d <\/p>\n

– magyar\u00e1zza<\/a> az Ausztriai Tudom\u00e1nyos \u00e9s Technol\u00f3giai Int\u00e9zet (ISTA).<\/p>\n

Az ISTA kutat\u00f3i, a Leedsi Egyetem \u00e9s a Forschungszentrum J\u00fclich munkat\u00e1rsaival egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben, nemr\u00e9gen ezt a kozmikus szerencs\u00e9tlens\u00e9get modellezt\u00e9k kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, hogy kider\u00fclj\u00f6n, hogyan is n\u00e9zhetne ki a k\u00fcl\u00f6nleges folyamat. A k\u00eds\u00e9rlethez a D-Wave c\u00e9g \u00e1ltal fejlesztett, 5564 qubitos kvantum annealert haszn\u00e1lt\u00e1k, amit eredetileg optimaliz\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lokra alak\u00edtottak ki. Az annealer<\/a> a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek speci\u00e1lis t\u00edpusa, ami annyiban t\u00e9r el a kvantum logikai kapukkal m\u0171k\u00f6d\u0151, kevesebb qubittal dolgoz\u00f3, de \u00e1tfog\u00f3bb munk\u00e1kra k\u00e9pes kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekt\u0151l, hogy els\u0151sorban optimaliz\u00e1ci\u00f3ra fejlesztett\u00e9k, ehhez a rendszer kvantumbitjeit a lehet\u0151 legalacsonyabb energia\u00e1llapotba, az energiaminimum \u00e1llapot\u00e1ba helyezik egy, a megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t szimul\u00e1l\u00f3 k\u00f6rnyezetben. <\/p>\n

\u201cHa az 5564 qubitet el\u0151sz\u00f6r a hamis v\u00e1kuumot reprezent\u00e1l\u00f3 meghat\u00e1rozott konfigur\u00e1ci\u00f3kba helyezz\u00fck, akkor gondosan szab\u00e1lyozhatjuk a felt\u00e9teleket, hogy kiv\u00e1ltsuk a val\u00f3di v\u00e1kuumot modellez\u0151 bubor\u00e9kok kialakul\u00e1s\u00e1t. A bubor\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9s a hamis v\u00e1kuum boml\u00e1s\u00e1nak els\u0151 l\u00e9p\u00e9se.\u201d <\/p>\n

– mondta el Jean-Yves Desaules, a kutat\u00e1s r\u00e9sztvev\u0151je. <\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rlet<\/a> sor\u00e1n a kutat\u00f3k felfedezt\u00e9k, hogy a bubor\u00e9kok keletkez\u00e9se nem eg\u00e9szen az elv\u00e1r\u00e1sok szerint alakul: a nagyobb bubor\u00e9kok nem n\u0151nek akad\u00e1lytalanul, hanem \u201cmegfagynak\u201d, \u00e9s csak egy m\u00e1sik bubor\u00e9kkal val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1s l\u00f6ki \u0151ket az aktivit\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba. Ekkor az egyik bubor\u00e9k megn\u0151, a m\u00e1sik kisebb lesz, \u00e9s megfelel\u0151en kis m\u00e9retben szabadon kezdenek mozogni.<\/p>\n

\u201cEredm\u00e9nyeink a hamis v\u00e1kuum dinamik\u00e1j\u00e1nak egy \u00faj fizikai k\u00e9p\u00e9t adj\u00e1k. <\/p>\n

A mechanizmust elk\u00e9pzelhetj\u00fck bubor\u00e9kok heterog\u00e9n g\u00e1zak\u00e9nt, ahol a nagyobb, nehezebb bubor\u00e9kok k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9pnek egym\u00e1ssal, m\u00edg a kisebb, k\u00f6nnyebb bubor\u00e9kok szabadon pattognak.\u201d – mondta el Desaules.<\/p>\n

A kutat\u00e1s teh\u00e1t r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy a hamis v\u00e1kuum bubor\u00e9kjai nem az eddigi elm\u00e9letek szerint m\u0171k\u00f6dnek, kor\u00e1bban ugyanis ink\u00e1bb azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy a bubor\u00e9kok elszigetelt kvantumos alag\u00fateffektus-esem\u00e9nyeken mennek kereszt\u00fcl, majd ezt k\u00f6vet\u0151en klasszikus m\u00f3don n\u00f6vekednek.<\/p>\n

(Fot\u00f3: Zlatko Papic)<\/p>\n


\n \"\"\/<\/p>\n

Tal\u00e1n m\u00e9gis elker\u00fclhetj\u00fck a v\u00e1kuumkatasztr\u00f3f\u00e1t
\n A kvantumt\u00e9r elm\u00e9letnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny igen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 el\u0151rejelz\u00e9st a vil\u00e1gegyetemr\u0151l, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny s\u00f6t\u00e9tebb, happy end n\u00e9lk\u00fcli forgat\u00f3k\u00f6nyvet is. Ter\u00edt\u00e9ken a v\u00e1kuumkatasztr\u00f3fa.<\/p>\n

<\/a>\n<\/p>\n


<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A kutat\u00f3k modellezt\u00e9k, hogyan zajlik majd a folyamat. Az \u00fagynevezett hamis v\u00e1kuum elm\u00e9lete az 1970-es \u00e9vekig ny\u00falik vissza,…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":51695,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[10122,21202,21201,42,21204,21199,21200,43,34,21203,142,94,93,92],"class_list":{"0":"post-51694","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-fizika","9":"tag-hamis-vakuum","10":"tag-hamis-vakuumbomlas","11":"tag-hungarian","12":"tag-ista","13":"tag-kvantum","14":"tag-kvantumterelmelet","15":"tag-magyar","16":"tag-news","17":"tag-sidney-coleman","18":"tag-univerzum","19":"tag-vilag","20":"tag-world","21":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116343963903065864","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51694","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=51694"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51694\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/51695"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=51694"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=51694"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=51694"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}