![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\nSz\u00e1zharminc \u00e9vvel ezel\u0151tt a h\u00fasv\u00e9th\u00e9tf\u0151 ugyan\u00fagy \u00e1prilis hatodik\u00e1ra esett, mint id\u00e9n. M\u00e1r reggelt\u0151l nagy t\u00f6meg ny\u00fczsg\u00f6tt az utc\u00e1kon, a h\u00e1zakat mindenfel\u00e9 z\u00e1szl\u00f3k \u00e9s drap\u00e9ri\u00e1k bor\u00edtott\u00e1k, a legt\u00f6bb h\u00e1z ajtaj\u00e1ra z\u00f6ld koszor\u00fat akasztottak. B\u00e1rmerre is n\u00e9zett az embert, a h\u00e1zak fal\u00e1n az O. A. bet\u0171ket l\u00e1tta, ez a g\u00f6r\u00f6g kezd\u0151bet\u0171je az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok szavaknak. A m\u00e1sik, mindenfel\u00e9 l\u00e1that\u00f3 felirat pedig ez volt:\u00a0BC 776, AD 1896. Az els\u0151 \u00f3kori j\u00e1t\u00e9kok \u00e9s az azon a napon kezd\u0151d\u0151 els\u0151 \u00fajkori olimpia \u00e9vsz\u00e1ma.<\/p>\n
No de hol voltak a n\u0151k?!<\/p>\n
D\u00e9lut\u00e1n kett\u0151kor a mintegy hatvanezres t\u00f6meg elindult a\u00a0Panathenaic Stadion, a megnyit\u00f3cerem\u00f3nia \u00e9s az atl\u00e9tikai versenyek helysz\u00edne fel\u00e9. A stadiont eredetileg Krisztus el\u0151tt 330-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k, majd a feled\u00e9s hom\u00e1ly\u00e1ba (\u00e9s a f\u00f6ldbe\u2026) mer\u00fclt, az \u00e1sat\u00e1sok n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban, az 1800-as \u00e9vek derek\u00e1n hozt\u00e1k felsz\u00ednre, de sok\u00e1ig m\u00e9ltatlan \u00e1llapotban volt. M\u00edgnem\u00a0Georgiosz Averoff, egy d\u00fasgazdag alexandriai g\u00f6r\u00f6g milliomos gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en rendbe hozatta, h\u00f3feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1nnyal bor\u00edtotta.<\/p>\n
13 orsz\u00e1g 241 sportol\u00f3ja \u2013 valamennyi f\u00e9rfi \u2013 gy\u0171lt \u00f6ssze Ath\u00e9nban, hogy kilenc sport\u00e1g 43 versenysz\u00e1m\u00e1ban \u00f6sszem\u00e9rje erej\u00e9t. A r\u00e9sztvev\u0151k k\u00e9tharmada g\u00f6r\u00f6g volt, N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Franciaorsz\u00e1g k\u00fcldte a m\u00e1sodik legnagyobb kontingenst 19-19 sportol\u00f3val, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok 14, Magyarorsz\u00e1g h\u00e9t versenyz\u0151vel k\u00e9pviseltette mag\u00e1t. D\u00e1ni N\u00e1ndor, Szokolyi Alajos \u00e9s Kellner Gyula atl\u00e9tik\u00e1ban, Kakas Gyula \u00e9s Wein Dezs\u0151 torn\u00e1ban, Haj\u00f3s Alfr\u00e9d \u00fasz\u00e1sban, \u00e9s a szerb nemzetis\u00e9g\u0171, de magyar sz\u00ednekben versenyz\u0151 Tapavicza Momcsill\u00f3 teniszben, s\u00falyemel\u00e9sben \u00e9s birk\u00f3z\u00e1sban indult. A sokoldal\u00fa sportember az 1912-es stockholmi olimpi\u00e1n 40 \u00e9vesen m\u00e1r Szerbi\u00e1t k\u00e9pviselte. 1972-ben a d\u00e9l-b\u00e1cskai N\u00e1dalj\u00e1n sz\u00fcletett, \u00e9s \u00dajvid\u00e9ken kezdett el sportolni.<\/p>\n
Minden id\u0151k legjobb megnyit\u00f3besz\u00e9de<\/p>\n
De vissza a stadionba, ahov\u00e1 d\u00e9lut\u00e1n h\u00e1romkor a g\u00f6r\u00f6g kir\u00e1ly is meg\u00e9rkezett. Gy\u00f6rgy\u00f6t a koronaherceg felk\u00e9rte besz\u00e9de megtart\u00e1s\u00e1ra, amely \u00f6rvendetesen r\u00f6vidre sikeredett:<\/p>\n
Megnyitom az els\u0151 olimpi\u00e1t Ath\u00e9nban! \u00c9ljen a nemzet!<\/p>\n
Ezt k\u00f6vet\u0151en kilenc zenekar \u00e9s a 150 tag\u00fa k\u00f3rus el\u0151adta az olimpiai himnuszt, melynek sz\u00f6veg\u00e9t Kosztisz Palamasz g\u00f6r\u00f6g k\u00f6lt\u0151 \u00edrta, a zen\u00e9j\u00e9t pedig Szpiridon Szamarasz szerezte a Nemzetk\u00f6zi Olimpiai Bizotts\u00e1g els\u0151 eln\u00f6ke, Dimitriosz Vik\u00e9lasz gazdag g\u00f6r\u00f6g \u00fczletember felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Ekkor m\u00e9g nem volt olimpiai l\u00e1ng, azt 1928-ban, az amszterdami j\u00e1t\u00e9kokon gy\u00fajtott\u00e1k meg el\u0151sz\u00f6r, \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k olimpiai esk\u00fcje is j\u00f3val k\u00e9s\u0151bbi tal\u00e1lm\u00e1ny.<\/p>\n
No de ejts\u00fcnk m\u00e9g egy sz\u00f3t arr\u00f3l, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag f\u00e9rfiak versenyeztek az 1896-os els\u0151 olimpi\u00e1n. Pierre de Coubertin francia pedag\u00f3gus 1890-ben \u00fajs\u00e1gcikket publik\u00e1lt, amelyben kifejtette n\u00e9zeteit az \u00f3kori j\u00e1t\u00e9kok fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Coubertin szerint az olimpia kultur\u00e1lis kapocs lesz a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt, ugyanakkor kiz\u00e1r\u00f3lag a f\u00e9rfiak r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t tartotta k\u00edv\u00e1natosnak, arra hivatkozva, hogy az \u00f3kori j\u00e1t\u00e9kokon sem vettek r\u00e9szt n\u0151k.\u00a0<\/p>\n
A b\u00e1r\u00f3 szerint\u00a0\u201ea n\u0151k r\u00e9szv\u00e9tele nem praktikus, \u00e9rdektelen, eszt\u00e9tik\u00e1tlan (!) \u00e9s helytelen\u201d\u00a0lenne.\u00a0<\/p>\n
Az 1900-as olimpiai j\u00e1t\u00e9kok helysz\u00edne Pierre de Coubertin tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek elismer\u00e9se nev\u00e9ben a francia f\u0151v\u00e1ros lett. Ekkor \u2013 a feminista lobbik munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 a versenyz\u0151k 2 sz\u00e1zal\u00e9ka m\u00e1r n\u0151 volt. Az \u00f6sszesen 997 sportol\u00f3 k\u00f6z\u00fcl 22 n\u0151 volt, akik \u00f6t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sport\u00e1gban indultak: teniszben, vitorl\u00e1z\u00e1sban, krikettben, lovagl\u00e1sban \u00e9s golfban. \u00c9rdekes azonban, hogy p\u00e9ld\u00e1ul az 1960-as r\u00f3mai olimpi\u00e1ig a n\u0151k nem indulhattak 200 m\u00e9teresn\u00e9l hosszabb versenysz\u00e1mokban, \u00fagymond, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fck v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben\u2026<\/p>\n
Haj\u00f3s Alfr\u00e9d, a mi szellemes h\u0151s\u00fcnk<\/p>\n
V\u00e9g\u00fcl eml\u00e9kezz\u00fcnk meg els\u0151 olimpiai bajnokunkr\u00f3l, Haj\u00f3s Alfr\u00e9dr\u00f3l. Haj\u00f3s, mint tudjuk, 18 \u00e9vesen \u00fasz\u00e1sban indult. M\u00e1r volt el\u0151\u00e9lete, egy \u00e9vvel kor\u00e1bban, 17 \u00e9vesen Eur\u00f3pa-bajnoks\u00e1gon nyert. Edz\u00e9seit a Rudas f\u00fcrd\u0151 28 fokos viz\u00e9ben tartotta, viszont a\u00a0100 m\u00e9teres gyors\u00fasz\u00e1s verseny\u00e9t\u00a0\u00e1prilis 11-\u00e9n Pireuszban, a Zea-\u00f6b\u00f6l 10-12 fokos, er\u0151sen hull\u00e1mz\u00f3 viz\u00e9ben rendezt\u00e9k.<\/p>\n
Az \u00fasz\u00e1s st\u00edlusa nem volt szab\u00e1lyozva, m\u00edg a t\u00f6bbi nemzet mellben \u00faszott, Haj\u00f3s a magyar temp\u00f3nak nevezett \u00fasz\u00f3st\u00edlust v\u00e1lasztotta, ami a matr\u00f3zokt\u00f3l tanult technika tov\u00e1bbfejlesztett, a karmozg\u00e1s l\u00e1b\u00fctemmel kieg\u00e9sz\u00edtett v\u00e1ltozata volt, gyakorlatilag megegyezett a mai gyors\u00fasz\u00e1ssal. Haj\u00f3s\u00a01:22,2 perces, manaps\u00e1g mosolyt fakaszt\u00f3 id\u0151vel gy\u0151z\u00f6tt, de mindent a maga kor\u00e1ban kell \u00e9rt\u00e9kelni.<\/p>\n
Az eredm\u00e9nyhirdet\u00e9sn\u00e9l az osztr\u00e1k himnusz csend\u00fclt fel, majd a zenekar \u00e9szbe kapott, \u00e9s le\u00e1llt. Ekkor a n\u00e9z\u0151t\u00e9ren jelen l\u00e9v\u0151 n\u00e9h\u00e1ny magyar szurkol\u00f3 r\u00e1kezdett az\u00a0\u201eIsten, \u00e1ldd meg a magyart\u201d-ra.<\/p>\n
Haj\u00f3s 500 m\u00e9teren is indult volna, de nem \u00e9rt oda id\u0151ben a kezd\u00e9sre, viszont \u00edgy volt ideje r\u00e1pihenni az 1200 m\u00e9teres versenyre. A\u00a0mez\u0151nyre hatvan m\u00e9tert vert r\u00e1 \u00fagy, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte sorra adt\u00e1k fel a riv\u00e1lisok a versenyt a dermeszt\u0151 hideg v\u00edzben, v\u00e9g\u00fcl 18:22,1 perces id\u0151vel gy\u0151z\u00f6tt.<\/p>\n
Fennmaradt az anekdotikus besz\u00e9lget\u00e9s a kir\u00e1llyal. Gy\u00f6rgy megk\u00e9rdezte Haj\u00f3st, hol tanult meg ilyen j\u00f3l \u00faszni. A k\u00e9tszeres olimpiai bajnok cs\u00edp\u0151b\u0151l felelt:<\/p>\n
A v\u00edzben, fels\u00e9g!<\/p>\n
A magyar k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g v\u00e9g\u00fcl ezzel a k\u00e9t arannyal \u00e9s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben h\u00e9t \u00e9remmel (D\u00e1ni N\u00e1ndo 800 m\u00e9teren ez\u00fcst\u00f6t szerzett, Szokonyi Alajos 100-on, Kellner Gyula maratoniban, Tapavicza Momcsill\u00f3 pedig teniszben lett bronz\u00e9rmes) z\u00e1rt \u2013 a rangsor hatodik hely\u00e9n.<\/p>\n
\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Haj\u00f3s Alfr\u00e9d. Fot\u00f3: Wikip\u00e9dia)\u00a0\n <\/p>\n
<\/p>\n
K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n