\u00c9pp 130 \u00e9ve, 1896. \u00e1prilis 6-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt el az els\u0151 \u00fajkori ny\u00e1ri olimpia Ath\u00e9nban \u2013 akkor is h\u00fasv\u00e9t h\u00e9tf\u0151re esett ez a nap. 80 ezren gy\u0171ltek \u00f6ssze a megnyit\u00f3ra a Panathenaic stadionban, ott volt a g\u00f6r\u00f6g kir\u00e1ly \u00e9s a csal\u00e1dja, a Nemzetk\u00f6zi Olimpiai Bizotts\u00e1g vezet\u0151i \u00e9s persze maguk a sportol\u00f3k, \u00e9s valamennyien \u00e9rezhett\u00e9k, hogy eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges esem\u00e9ny szemtan\u00fai.<\/p>\n
Tizenn\u00e9gy nemzet k\u00fcldte el a g\u00f6r\u00f6g f\u0151v\u00e1rosba a versenyz\u0151it, akik kilenc sport\u00e1g 43 arany\u00e9rm\u00e9\u00e9rt k\u00fczd\u00f6ttek. Magyarorsz\u00e1got heten k\u00e9pviselt\u00e9k, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat tizenn\u00e9gyen, a versenyz\u0151k z\u00f6m\u00e9t hazaiak tett\u00e9k ki. A visszaeml\u00e9kez\u00e9sekb\u0151l tudjuk, hogy ny\u00e1rias id\u0151 a legkev\u00e9sb\u00e9 sem volt, els\u0151 olimpiai bajnokunk, Haj\u00f3s Alfr\u00e9d faggy\u00fazs\u00edrral v\u00e9dekezett a hideg ellen a Zea-\u00f6b\u00f6l viz\u00e9ben.<\/p>\n
Himnusza m\u00e1r ekkor is volt az olimpi\u00e1nak, z\u00e1szl\u00f3ja m\u00e9g nem, az olimpiai l\u00e1ng is csak 1928-ban gyulladt fel el\u0151sz\u00f6r, a sportol\u00f3k pedig 1932-ben, Los Angelesben lakhattak az olimpiai faluban. Az olimpia az\u00f3ta a vil\u00e1g legnagyobb sportesem\u00e9ny\u00e9v\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t, m\u00e1r maxim\u00e1lni kellett a l\u00e9tsz\u00e1mot, t\u00edzezern\u00e9l t\u00f6bb sportol\u00f3 nem vehet r\u00e9szt rajta.<\/p>\n
A Nemzetk\u00f6zi Olimpiai Bizotts\u00e1g vezet\u0151i tudt\u00e1k, hogy nagy sz\u00fcks\u00e9g van olimpiai jelk\u00e9pekre a tart\u00f3s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. M\u00e1r 1908-ra megvolt az elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck, \u00e1m hi\u00e1ba dolgoztak rajta, csak k\u00e9s\u0151bb val\u00f3sultak meg a tervek. A szimb\u00f3lumokba el\u0151sz\u00f6r az olaj\u00e1gakat szerett\u00e9k volna belevenni valahogy, de a szerte\u00e1gaz\u00f3 levelek csak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyess\u00e9 tett\u00e9k a rajzokat. A j\u00e1t\u00e9kok atyja, Pierre de Coubertin felk\u00e9rt egy k\u00fcl\u00f6n bizotts\u00e1got a szimb\u00f3lumok elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, de nem volt el\u00e9gedett a munk\u00e1jukkal, ez\u00e9rt a saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9seire t\u00e1maszkodott.<\/p>\n
\u0150 \u00e1lmodta meg a karik\u00e1kat, amik az \u00f6t f\u00f6ldr\u00e9szt jelk\u00e9pezt\u00e9k. Ma m\u00e1r k\u00e9zenfekv\u0151nek l\u00e1tszik, hogy az olimpia a kontinensek versenye is egyben, de akkor m\u00e9g finoman sz\u00f3lva sem volt az. P\u00e1rizsban, a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egybek\u00f6t\u00f6tt olimpi\u00e1n egy ir\u00e1ni v\u00edv\u00f3 volt az egyetlen \u00e1zsiai indul\u00f3, de \u0151 is csak az\u00e9rt nevezett be, mert eleve a v\u00e1rosban \u00e9lt, \u00e9s m\u00e1r kor\u00e1bban megismerkedett a sport\u00e1ggal. Jap\u00e1n 1912-ben jelent meg k\u00e9t fut\u00f3val. D\u00e9l-Afrika 1908-ban m\u00e1r indult, Egyiptom 1912-ben nevezett be el\u0151sz\u00f6r, egy v\u00edv\u00f3 k\u00e9pviselte az orsz\u00e1got.<\/p>\n
Coubertin egym\u00e1sba fonta a karik\u00e1kat, majd kiv\u00e1lasztotta a sz\u00edneit, a feh\u00e9rre mint hatodik sz\u00ednre gondolt, emiatt is ker\u00fcltek feh\u00e9r alapra. Alapsz\u00edneket keresett, amik a nemzetek z\u00e1szlaj\u00e1ban is benne vannak. \u00cdgy nyilatkozott a jelk\u00e9pr\u0151l:<\/a><\/p>\n \u201eA hat sz\u00edn kombin\u00e1lva kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl minden nemzet sz\u00edn\u00e9t reproduk\u00e1lja\u201d<\/p>\n 1914-ben m\u00e1r ez az \u00f6t karika lett az olimpiai hivatalos jelk\u00e9pe. Az 1916-os berlini olimpi\u00e1n mutatt\u00e1k volna be a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, ami az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa miatt elmaradt. A deb\u00fct\u00e1l\u00e1sra \u00edgy v\u00e1rni kellett, 1920-ban, az antwerpeni olimpi\u00e1n h\u00fazt\u00e1k fel el\u0151sz\u00f6r a z\u00e1szl\u00f3t. Az\u00f3ta a vil\u00e1g egyik legismertebb jelk\u00e9pe, manaps\u00e1g nincs olyan k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s, ahol a j\u00e1t\u00e9kt\u00e9ren, a n\u00e9z\u0151t\u00e9ren, a sportszereken, a mezeken, az aj\u00e1nd\u00e9kt\u00e1rgyakon ne j\u00f6nne szembe vel\u00fcnk, \u00e9s ott van term\u00e9szetesen a legjobbaknak j\u00e1r\u00f3 \u00e9rmeken is.<\/p>\n \u00c9pp ez\u00e9rt is \u00e9rdekes, hogy noha rengetegszer l\u00e1tjuk, egy\u00e1ltal\u00e1n nem biztos, hogy hib\u00e1tlanul el is tudjuk helyezni a sz\u00edneket. A Testnevel\u00e9si Egyetem rektora, Sterbenz Tam\u00e1s mondta nemr\u00e9giben egy sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3n, hogy gyakori ment\u0151 k\u00e9rd\u00e9s a hallgat\u00f3kn\u00e1l: sorolj\u00e1k fel a sz\u00ednes karik\u00e1k sorrendj\u00e9t. Azt nem tudjuk, hogy a di\u00e1kok \u00f6r\u00fclnek-e ennek, de az biztos, hogy egy \u00e9letre megjegyzik ezek ut\u00e1n, mert ez nem annyira egyszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9s, mint amilyennek els\u0151 hall\u00e1sra t\u0171nik.<\/p>\n Most letesztelheti a tud\u00e1s\u00e1t, mennyire nem az. A sok kombin\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00fcl mutatunk \u00f6t verzi\u00f3t, \u00e9s ha internetes keres\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl meg tudja jel\u00f6lni a helyeset \u2013 kiz\u00e1r\u00e1sos alapon is nekiv\u00e1ghat a feladatnak \u2013, akkor \u00f6n v\u00e9lhet\u0151en nemcsak nagy rajong\u00f3ja a j\u00e1t\u00e9koknak, hanem az eidetikus mem\u00f3ri\u00e1ja<\/a> is kiv\u00e9teles:<\/p>\n 1 \/ 5<\/p>\n Melyik lehet az olimpiai karik\u00e1k helyes sz\u00ednsorrendje?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"\u00c9pp 130 \u00e9ve, 1896. \u00e1prilis 6-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt el az els\u0151 \u00fajkori ny\u00e1ri olimpia Ath\u00e9nban \u2013 akkor is h\u00fasv\u00e9t…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":54770,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[3298,44,42,40,43,41,53,22056,22055,45,131],"class_list":{"0":"post-54769","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-sport","8":"tag-eszkombajn","9":"tag-hu","10":"tag-hungarian","11":"tag-hungary","12":"tag-magyar","13":"tag-magyarorszag","14":"tag-olimpia","15":"tag-olimpiai-ot-karika","16":"tag-pierre-de-coubertin","17":"tag-sport","18":"tag-sports"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116360467094217643","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54769","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=54769"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54769\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/54770"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=54769"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=54769"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=54769"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}