Ez itt a Z\u00e9r\u00f3oszt\u00f3, a G7 elemz\u0151i szeglete, amelyben k\u00fcls\u0151 elemz\u0151k, szak\u00e9rt\u0151k cikkei olvashat\u00f3k. Az \u00edr\u00e1sok \u00e9s az azokban megfogalmazott v\u00e9lem\u00e9nyek a szerz\u0151k \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n
Donald Trump m\u00e1r m\u00e1sodj\u00e1ra lepte meg a vil\u00e1got az \u00fajrav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val \u2013 \u00e9s azzal a gazdas\u00e1gpolitikai eszk\u00f6zt\u00e1rral, amely az elm\u00falt \u00e9vtizedekben megszokott multilater\u00e1lis szab\u00e1lyrendszerrel egyre kev\u00e9sb\u00e9 kompatibilis. A v\u00e1mok, az exportkorl\u00e1toz\u00e1sok \u00e9s ezek szokatlanul konfrontat\u00edv alkalmaz\u00e1sa l\u00e9nyeg\u00e9ben egy \u00faj korszakot jel\u00f6l ki: megsz\u00fcletett a modern merkantilizmus amerikai v\u00e1ltozata. Ennek l\u00e9nyege a kereskedelmi m\u00e9rleg egyens\u00faly\u00e1nak visszaszerz\u00e9se, a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ipari kapacit\u00e1sok \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gek hazatelep\u00edt\u00e9se, valamint a nemzeti \u00e9rdekek ny\u00edlt el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se.<\/p>\n
A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mindez csup\u00e1n \u00e1tmeneti kit\u00e9r\u0151-e a globaliz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u2013 ahogyan azt sok eur\u00f3pai vezet\u0151 \u00e9rtelmezni szeretn\u00e9 \u2013, vagy egy m\u00e9lyebb, tart\u00f3s paradigmav\u00e1lt\u00e1s els\u0151 felvon\u00e1sa.<\/p>\n
Trump els\u0151 eln\u00f6ks\u00e9ge alatt is sokat besz\u00e9lt err\u0151l, \u00e9s a legut\u00f3bbi kamp\u00e1ny sor\u00e1n m\u00e9g hangs\u00falyosabb\u00e1 tette. K\u00f6zben egyre t\u00f6bben tekintik ezt nemhogy v\u00e1llalhat\u00f3nak, hanem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171nek. Marco Rubio k\u00fcl\u00fcgyminiszter-jel\u00f6lti meghallgat\u00e1s\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul ny\u00edltan b\u00edr\u00e1lta<\/a> a neoliber\u00e1lis szabadkereskedelem naiv el\u0151feltev\u00e9seit: a koncepci\u00f3 j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa \u00e9s elm\u00e9letileg koherens, de egy olyan vil\u00e1gban, ahol nagy \u00e9s er\u0151s szerepl\u0151k \u2013 mindenekel\u0151tt K\u00edna \u2013 nem kooper\u00e1lnak, hanem tudatosan kihaszn\u00e1lj\u00e1k az aszimmetri\u00e1kat, a gyakorlatban k\u00f6nnyen kudarcot vall. A hiba abban a felt\u00e9telez\u00e9sben rejlik, hogy minden szerepl\u0151 ugyanazon szab\u00e1lyok szerint, j\u00f3hiszem\u0171en j\u00e1tszik.<\/p>\n Ez ma m\u00e1r nem elm\u00e9leti vita. A vil\u00e1g egy m\u00e9ly geopolitikai \u00e1trendez\u0151d\u00e9s korszak\u00e1ba l\u00e9pett, ahol a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g egyre kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s el\u0151nyk\u00e9nt, hanem sokkal ink\u00e1bb sebezhet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt jelenik meg. K\u00edna \u00e9s Oroszorsz\u00e1g ny\u00edltan t\u00f6rekszenek az \u00f6nell\u00e1t\u00e1sra, az autarkia fel\u00e9 mozdulnak el, ahogy a modern merkantilista megfontol\u00e1sok ment\u00e9n tudatosan cs\u00f6kkentik a kitetts\u00e9g\u00fcket a nyugati vil\u00e1ggal szemben. Ez a fejlem\u00e9ny alapjaiban k\u00e9rd\u0151jelezi meg azt a neoliber\u00e1lis szabadkereskedelmi rendszerbe vetett hitet, miszerint a gazdas\u00e1gi integr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s egym\u00e1sra utalts\u00e1g \u00f6nmag\u00e1ban stabilit\u00e1st \u00e9s b\u00e9k\u00e9t teremt. Ezzel szemben manaps\u00e1g ezeket a f\u00fcgg\u0151s\u00e9geket k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl kihaszn\u00e1lj\u00e1k a v\u00e9gs\u0151kig, ahogy Ursula von der Leyen fogalmazott.<\/a><\/p>\n A modern merkantilizmus fel\u00e9 sodr\u00f3 egyik f\u0151 er\u0151 \u00e9ppen az, hogy a klasszikus neoliber\u00e1lis keretrendszer nem ad kiel\u00e9g\u00edt\u0151 v\u00e1laszt arra a helyzetre, amikor egy K\u00edna m\u00e9ret\u0171 \u00e9s erej\u0171 \u00e1llam \u2013 vagy \u00e9pp maguk a nyugati orsz\u00e1gok \u2013<\/p>\n vissza\u00e9lnek a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gekkel, \u00e9s geopolitikai fegyverk\u00e9nt alkalmazz\u00e1k azokat riv\u00e1lisaikkal szemben.<\/p>\n A gazdas\u00e1gi neoliberalizmus felemelked\u00e9se<\/p>\n A modern globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a neoliber\u00e1lis gazdas\u00e1gpolitikai szeml\u00e9let elterjed\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek az 1970-es \u00e9vekhez k\u00f6thet\u0151k. Ekkor bontakozott ki az a jelent\u0151s infl\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m, amelyet a K\u0151olaj-export\u00e1l\u00f3 Orsz\u00e1gok Szervezet (OPEC) tag\u00e1llamainak 1973\u201374-es olajembarg\u00f3ja ind\u00edtott el, \u00e9s amelyet az addig domin\u00e1ns keynesi keretrendszer nem tudott kezelni. A stagfl\u00e1ci\u00f3 alapjaiban k\u00e9rd\u0151jelezte meg azt a szeml\u00e9letet, amelyt\u0151l a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k kor\u00e1bban stabilit\u00e1st \u00e9s j\u00f3l\u00e9tet v\u00e1rtak.<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 fejlem\u00e9ny a K\u00edn\u00e1val val\u00f3 kapcsolat normaliz\u00e1l\u00e1sa volt, amelyet m\u00e9g az els\u0151 Nixon-adminisztr\u00e1ci\u00f3 kezdem\u00e9nyezett. K\u00edna ekkor m\u00e9g nem volt gazdas\u00e1gi versenyt\u00e1rs, de geopolitikai \u00e9s demogr\u00e1fiai potenci\u00e1lja m\u00e1r strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9g\u0171nek l\u00e1tszott: a szovjet \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1b\u00f3l val\u00f3 \u201ekir\u00e1nt\u00e1sa\u201d k\u00f6nny\u00edtette Washington dolg\u00e1t, a jelent\u0151s munkaer\u0151-tartal\u00e9k pedig k\u00e9s\u0151bb a globaliz\u00e1ci\u00f3 egyik kulcselem\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n Az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n \u2013 m\u00e9g Jimmy Carter eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1laszt\u00e1sa el\u0151tt \u2013 Zbigniew Brzezinski fontos szerepet j\u00e1tszott annak a strat\u00e9giai gondolkod\u00e1snak a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amely a nyugati sz\u00f6vets\u00e9gi rendszer gazdas\u00e1gi \u00f6sszetart\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozta<\/a>. A Brzezinski \u00e1ltal alap\u00edtott Trilater\u00e1lis Bizotts\u00e1g (Trilateral Commission) k\u00f6r\u00fcl az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Nyugat-Eur\u00f3pa \u00e9s Jap\u00e1n gazdas\u00e1gpolitikai koordin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szorgalmazt\u00e1k, a megl\u00e9v\u0151 nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyekre \u2013 Nemzetk\u00f6zi Valutalap (IMF), Vil\u00e1gbank, \u00c1ltal\u00e1nos V\u00e1mtarifa \u00e9s Kereskedelmi Egyezm\u00e9ny (GATT) \u2013 t\u00e1maszkodva a Bretton Woods-i rendszer felboml\u00e1sa ut\u00e1n. A c\u00e9l nem \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trehoz\u00e1sa volt, hanem a sz\u00f6vets\u00e9gi rendszer sz\u00e9tt\u00f6redez\u00e9s\u00e9nek megakad\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9s az amerikai vezet\u0151 szerep int\u00e9zm\u00e9nyes meger\u0151s\u00edt\u00e9se. Carter idej\u00e9n K\u00edna egyre szorosabban kapcsol\u00f3dott ehhez a rendhez: 1980-ban csatlakozott az IMF-hez \u00e9s a Vil\u00e1gbankhoz, teljes jog\u00fa kereskedelmi integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra pedig csak 2001-ben, a Kereskedelmi Vil\u00e1gszervezethez (WTO) val\u00f3 csatlakoz\u00e1ssal ker\u00fclt sor.<\/p>\n Az 1980-as \u00e9vekben k\u00f6vetkezett be a neoliber\u00e1lis paradigmav\u00e1lt\u00e1s Ronald Reagan \u00e9s Margaret Thatcher sz\u00ednrel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel. A globaliz\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s multilater\u00e1lis szabadkereskedelemre \u00e9p\u00fcl\u0151 szeml\u00e9let domin\u00e1nss\u00e1 v\u00e1lt, amelyt\u0151l a kor vezet\u0151i tart\u00f3s fellend\u00fcl\u00e9st v\u00e1rtak. A munkaintenz\u00edv termel\u00e9s fokozatosan kiszervez\u0151d\u00f6tt \u2013 jelent\u0151s r\u00e9szben K\u00edn\u00e1ba \u00e9s m\u00e1s felt\u00f6rekv\u0151 gazdas\u00e1gokba. Ez gyeng\u00edtette a szakszervezetek alkupoz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9s m\u00e9rs\u00e9kelte az infl\u00e1ci\u00f3t, mik\u00f6zben a v\u00e1llalati profitabilit\u00e1s \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi innov\u00e1ci\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyosan n\u0151tt. A felt\u00f6rekv\u0151 gazdas\u00e1gok gyors n\u00f6veked\u00e9st \u00e9rtek el, a glob\u00e1lis egyenl\u0151tlens\u00e9g cs\u00f6kkent, a fejlett orsz\u00e1gok fogyaszt\u00f3i pedig olcs\u00f3bb term\u00e9kekhez jutottak \u2013 m\u00e9g akkor is, ha a helyi egyenl\u0151tlens\u00e9gek n\u0151ni kezdtek az ipar le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n A Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1sa ut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok hegem\u00f3n poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fclt, \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3s modell terjed\u00e9se tov\u00e1bb gyorsult. Sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt az a n\u00e9zet, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s gazdas\u00e1gi integr\u00e1ci\u00f3 \u201ekivezeti\u201d a geopolitik\u00e1t, mert egy konfliktus k\u00f6lts\u00e9ge elviselhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik. Walter Wriston, a Citibank volt vez\u00e9rigazgat\u00f3ja The Twilight of Sovereignty c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben<\/a> azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a szabad t\u0151ke\u00e1raml\u00e1s \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3 fokozatosan marginaliz\u00e1lja a nemzet\u00e1llamok szerep\u00e9t: a politikusokat a nagyv\u00e1llalatok vezet\u0151i v\u00e1ltj\u00e1k fel, akik a t\u0151ke, a termel\u00e9s \u00e9s a technol\u00f3gia allok\u00e1ci\u00f3j\u00e1t soha nem l\u00e1tott szabads\u00e1ggal ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n A paradigma az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a 2000-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig val\u00f3ban kedvez\u0151 n\u00f6veked\u00e9si p\u00e1ly\u00e1t eredm\u00e9nyezett. A v\u00e1rt politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi liberaliz\u00e1ci\u00f3 azonban K\u00edn\u00e1ban nem teljesen k\u00f6vetkezett be. Az orsz\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9ben merkantilista szeml\u00e9lettel l\u00e9pett be a WTO-ba, amin az\u00f3ta sem v\u00e1ltoztatott a kezdeti nyugati rem\u00e9nyekkel szemben. A kezdeti el\u0151ny\u00f6k ut\u00e1n fokozatosan felsz\u00ednre ker\u00fcltek a globaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gei is, amelyek ar\u00e1nytalanul az Egyes\u00fclt \u00c1llamok v\u00e1ll\u00e1t kezdt\u00e9k nyomni.<\/p>\n A globaliz\u00e1ci\u00f3 el\u0151nyei \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gei<\/p>\n A globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a hegem\u00f3n nagyhatalomhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz \u2013 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok eset\u00e9ben a doll\u00e1r \u2013 egyszerre j\u00e1r jelent\u0151s el\u0151ny\u00f6kkel \u00e9s komoly k\u00f6lts\u00e9gekkel. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge \u00f3ta a doll\u00e1r a domin\u00e1ns tartal\u00e9kvaluta, mik\u00f6zben Washington a szabadkereskedelem leger\u0151sebb t\u00e1mogat\u00f3ja lett. Ez nem v\u00e9letlen: a legversenyk\u00e9pesebb, technol\u00f3giailag legfejlettebb gazdas\u00e1g profit\u00e1l legink\u00e1bb a nyitott piacokb\u00f3l, valut\u00e1ja pedig term\u00e9szetes m\u00f3don v\u00e1lik a nemzetk\u00f6zi elsz\u00e1mol\u00e1sok \u00e9s tartal\u00e9kk\u00e9pz\u00e9s els\u0151dleges eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9.<\/p>\n Am\u00edg a hegem\u00f3n versenyk\u00e9pes marad, addig a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz egy\u00fctt komoly nyeres\u00e9get termel. A gazdas\u00e1g szerkezete a magas hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9gek fel\u00e9 tol\u00f3dik, mik\u00f6zben az alacsonyabb hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k\u0171 termel\u00e9s kiszervez\u0151dik. Egy ideig ez kifejezetten kedvez\u0151: a szolg\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s tud\u00e1salap\u00fa munkahelyek magasabb j\u00f6vedelmet \u00e9s gyorsabb termel\u00e9kenys\u00e9gn\u00f6veked\u00e9st hoznak.<\/p>\n A tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz \u00f6nmag\u00e1ban is jelent\u0151s el\u0151ny: az Egyes\u00fclt \u00c1llamok tart\u00f3san olcs\u00f3 \u00e9s b\u0151s\u00e9ges finansz\u00edroz\u00e1shoz jutott, hossz\u00fa ideig k\u00e9pes volt jelent\u0151s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si \u00e9s k\u00fclkereskedelmi hi\u00e1nyt fenntartani, mik\u00f6zben \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1ga a vil\u00e1g legbiztons\u00e1gosabb eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A p\u00e9nz\u00fcgyi infrastrukt\u00fara feletti kontroll emellett szankci\u00f3s hatalmat adott Washington kez\u00e9be<\/a>. Ugyanez a konstrukci\u00f3 azonban k\u00f6telezetts\u00e9geket is teremt: a tartal\u00e9kvaluta-kibocs\u00e1t\u00f3nak likvidit\u00e1st kell biztos\u00edtania a vil\u00e1ggazdas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, ami a gyakorlatban tart\u00f3s hi\u00e1nyokat tesz nemcsak lehet\u0151v\u00e9, hanem sokszor elker\u00fclhetetlenn\u00e9 is.<\/p>\n A hegem\u00f3nnak el kell viselnie, hogy partnerei k\u00fclkereskedelmi t\u00f6bbletet halmoznak fel vele szemben, hogy doll\u00e1rtartal\u00e9kot k\u00e9pezzenek. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l kicsi az es\u00e9lye annak, hogy K\u00edna bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl glob\u00e1lis tartal\u00e9kvaluta-kibocs\u00e1t\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon: modellje tart\u00f3s exportt\u00f6bbletre \u00e9p\u00fcl, vagyis m\u00e1s orsz\u00e1gok valut\u00e1j\u00e1nak felhalmoz\u00e1s\u00e1ra, nem pedig saj\u00e1t valut\u00e1j\u00e1nak glob\u00e1lis kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n A gazdas\u00e1gi dimenzi\u00f3n t\u00fal a tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz geopolitikai felel\u0151ss\u00e9geket is r\u00f3 a kibocs\u00e1t\u00f3ra. Biztons\u00e1gi garanci\u00e1kat kell ny\u00fajtani a sz\u00f6vets\u00e9geseknek, fenn kell tartani a glob\u00e1lis kereskedelmi infrastrukt\u00fara m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u2013 bele\u00e9rtve a tengeri \u00fatvonalak \u00e9s szorosok biztons\u00e1g\u00e1t \u2013, \u00e9s kritikus az int\u00e9zm\u00e9nyi hiteless\u00e9g is: a szerz\u0151d\u00e9sek betart\u00e1sa, a jog\u00e1llamis\u00e1g \u00e9s a politikai stabilit\u00e1s a rendszer alapfelt\u00e9telei.<\/p>\n A k\u00f6lts\u00e9g-el\u0151ny egyens\u00faly megborul<\/p>\n A tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz t\u00f6bb tekintetben a klasszikus \u201eholland betegs\u00e9ghez\u201d vagy nyersanyag\u00e1tokhoz hasonl\u00edt: egy k\u00fcls\u0151 keresleti forr\u00e1s tart\u00f3san t\u00fal er\u0151s valut\u00e1t eredm\u00e9nyez, ami id\u0151vel eltorz\u00edtja a gazdas\u00e1g szerkezet\u00e9t. Az ipar versenyk\u00e9pess\u00e9ge cs\u00f6kken, mik\u00f6zben az er\u0151s valuta \u00e9s az olcs\u00f3 finansz\u00edroz\u00e1s a p\u00e9nz\u00fcgyek, jogi\u2013tan\u00e1csad\u00f3i szolg\u00e1ltat\u00e1sok, vagyonkezel\u00e9s \u00e9s kereskedelem ir\u00e1ny\u00e1ba tolja a gazdas\u00e1gi aktivit\u00e1st. Ez nem ciklikus, hanem struktur\u00e1lis folyamat \u2013 \u00e1tmeneti \u00e9l\u00e9nk\u00edt\u00e9ssel nehezen ford\u00edthat\u00f3 vissza.<\/p>\n B\u00e1r vita t\u00e1rgya, hogy a feldolgoz\u00f3ipar relat\u00edv visszaszorul\u00e1sa mennyiben vezethet\u0151 vissza a tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tuszra, \u00e9s mennyiben a technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sokra vagy a termel\u00e9kenys\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre, a struktur\u00e1lis eltol\u00f3d\u00e1s t\u00e9nye nehezen vitathat\u00f3.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyek is s\u00falyosak. A feldolgoz\u00f3ipar t\u00f6rt\u00e9nelmileg sz\u00e9les k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt tartott fenn stabil, j\u00f3l fizetett munkahelyekkel. A p\u00e9nz\u00fcgyi szektor fel\u00e9 eltol\u00f3d\u00f3 gazdas\u00e1gi szerkezet ar\u00e1nytalanul kedvez a fels\u0151 5\u201310 sz\u00e1zal\u00e9knak, mik\u00f6zben a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly zsugorodik, a politikai t\u00e9r pedig polariz\u00e1l\u00f3dik. Ebben a k\u00f6zegben n\u0151 a populista gazdas\u00e1gpolitikai v\u00e1laszok ir\u00e1nti ig\u00e9ny, \u00e9s id\u0151vel m\u00e9g a hagyom\u00e1nyosan nem populista er\u0151k is hasonl\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z ny\u00falnak.<\/p>\n Ezek a folyamatok gyeng\u00edtik a fisk\u00e1lis fegyelmet, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz sok\u00e1ig elfedi a hi\u00e1nyok \u00e1r\u00e1t. K\u00f6zben a vil\u00e1ggazdas\u00e1g likvidit\u00e1sig\u00e9nye n\u0151, ami sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00fajabb hi\u00e1nyokon kereszt\u00fcl teljes\u00fcl. A bels\u0151 ellentmond\u00e1st a Triffin-dilemma<\/a> \u00edrja le: a glob\u00e1lis likvidit\u00e1s biztos\u00edt\u00e1sa hosszabb t\u00e1von \u00e9ppen azt a bizalmat \u00e1ssa al\u00e1, amelyre a rendszer \u00e9p\u00fcl.<\/p>\n Ahogy az ad\u00f3ss\u00e1gszintek emelkednek \u00e9s a politikai konszenzus erod\u00e1l\u00f3dik, a hegem\u00f3n gazdas\u00e1gir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ba vetett bizalom is t\u00f6r\u00e9kenyebb\u00e9 v\u00e1lik. Egy ponton a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a tartal\u00e9kvaluta-st\u00e1tusz k\u00f6lts\u00e9gei meghaladj\u00e1k az el\u0151ny\u00f6ket \u2013 \u00e9s a hegem\u00f3n elker\u00fclhetetlen\u00fcl neh\u00e9z strat\u00e9giai d\u00f6nt\u00e9sek el\u00e9 ker\u00fcl. Ray Dalio V\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1grend<\/a> c\u00edm\u0171 m\u0171ve nagy r\u00e9szletess\u00e9ggel \u00edrja le ezt a folyamatot.<\/p>\n L\u00e1zad\u00f3k \u00e9s autarkia\u00e9p\u00edt\u00e9s<\/p>\n A globaliz\u00e1ci\u00f3 geopolitikai logik\u00e1ja \u2013 miszerint az integr\u00e1ci\u00f3 ellehetetlen\u00edti a fegyveres konfliktust \u2013 csak addig m\u0171k\u00f6dik, am\u00edg az egym\u00e1srautalts\u00e1g nagyj\u00e1b\u00f3l szimmetrikus \u00e9s nem v\u00e1lik a k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9.<\/p>\n Ez a felt\u00e9telez\u00e9s akkor bomlott fel l\u00e1tv\u00e1nyosan, amikor az egym\u00e1srautalts\u00e1g a hat\u00e9konys\u00e1g forr\u00e1s\u00e1b\u00f3l strat\u00e9giai fegyverr\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n Az egyik korai jelz\u00e9s 2010-ben j\u00f6tt: K\u00edna korl\u00e1tozta a ritkaf\u00f6ldf\u00e9m-exportot Jap\u00e1n fel\u00e9, demonstr\u00e1lva, hogy kritikus inputok feletti kontroll politikai nyom\u00e1sgyakorl\u00e1sra haszn\u00e1lhat\u00f3. K\u00e9s\u0151bb az amerikai m\u00e1sodlagos szankci\u00f3k megmutatt\u00e1k, hogy a p\u00e9nz\u00fcgyi infrastrukt\u00fara feletti dominancia hat\u00e1rokon t\u00fal is kiterjeszthet\u0151<\/a>. A Covid\u201319 r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok koncentr\u00e1lts\u00e1g\u00e1ra<\/a>, az orosz\u2013ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa pedig kataliz\u00e1tork\u00e9nt feler\u0151s\u00edtette a szankci\u00f3kat, az exportkontrollokat \u00e9s a kereskedelem t\u00f6redezetts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n Ezek az esem\u00e9nyek \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a felt\u00f6rekv\u0151 hatalmak strat\u00e9giai gondolkod\u00e1s\u00e1t. K\u00edna \u00e9s Oroszorsz\u00e1g egyre ink\u00e1bb arra jutott, hogy a nyugati ellen\u0151rz\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 rendszerekt\u0151l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s nem j\u00f3indulat\u00fa egym\u00e1srautalts\u00e1g, hanem sebezhet\u0151s\u00e9g. Az autarkia \u00edgy nem ideol\u00f3giai v\u00e1laszt\u00e1sk\u00e9nt, hanem nemzetbiztons\u00e1gi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gk\u00e9nt jelent meg. Mindez azonban jelent\u0151s bels\u0151 k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1r: az er\u0151sen beruh\u00e1z\u00e1svez\u00e9relt n\u00f6veked\u00e9si modell, a magas elad\u00f3sodotts\u00e1g \u00e9s a kedvez\u0151tlen demogr\u00e1fiai trendek hosszabb t\u00e1von korl\u00e1tozhatj\u00e1k e strat\u00e9gia mozg\u00e1ster\u00e9t.<\/p>\n Ha a hegem\u00f3n f\u0151 riv\u00e1lisai magas fok\u00fa \u00f6nell\u00e1t\u00e1st \u00e9p\u00edtenek, a globaliz\u00e1ci\u00f3 elvesz\u00edti azt az \u00f6nfegyelmez\u0151 hat\u00e1s\u00e1t, hogy a konfliktusok k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t elviselhetetlenn\u00e9 teszi. Egy olyan helyzetben pedig, ahol a hegem\u00f3n ipari kapacit\u00e1sai le\u00e9p\u00fcltek, mik\u00f6zben ad\u00f3ss\u00e1ga \u00e9s glob\u00e1lis k\u00f6telezetts\u00e9gei magasak, egy fel\u0151rl\u0151 er\u0151forr\u00e1s-konfliktus kifejezetten sebezhet\u0151v\u00e9 teheti.<\/p>\n A nyugati felismer\u00e9s \u00fcteme elt\u00e9r\u0151 volt. Trump viszonylag kor\u00e1n reag\u00e1lt, a Biden-adminisztr\u00e1ci\u00f3 pedig l\u00e9nyeg\u00e9ben folytatta az ir\u00e1nyt \u2013 finomabb kommunik\u00e1ci\u00f3val, de er\u0151s\u00f6d\u0151 exportkontrollokkal \u00e9s iparpolitikai eszk\u00f6z\u00f6kkel. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 is ebbe az ir\u00e1nyba sodr\u00f3dik, b\u00e1r gyakran m\u00e1s nyelven \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul karbonv\u00e1mokon, szab\u00e1lyoz\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6k\u00f6n \u00e9s c\u00e9lzott iparpolitik\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 fogalmazza meg ugyanazt a t\u00f6rekv\u00e9st: a strat\u00e9giai kitetts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Nagyhatalmi k\u0151-pap\u00edr-oll\u00f3<\/p>\n Ahogy a nagyhatalmi verseny \u00e9lesedik, a strat\u00e9giai fojt\u00f3pontok<\/a> a rivaliz\u00e1l\u00e1s k\u00f6zponti eszk\u00f6zeiv\u00e9 v\u00e1lnak. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok domin\u00e1lja a glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi rendszert \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 fizet\u00e9si infrastrukt\u00far\u00e1t, er\u0151s poz\u00edci\u00f3i vannak az IT- \u00e9s f\u00e9lvezet\u0151-\u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban, valamint ellen\u0151rz\u00e9se alatt tart sz\u00e1mos kulcsfontoss\u00e1g\u00fa tengeri \u00fatvonalat \u00e9s szorost. K\u00edna ezzel szemben domin\u00e1ns a nyersanyag-feldolgoz\u00e1sban \u00e9s a glob\u00e1lis gy\u00e1rt\u00e1si l\u00e1ncokban \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a meg\u00fajul\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k, akkumul\u00e1torok \u00e9s elektromos j\u00e1rm\u0171vek ter\u00e9n. Oroszorsz\u00e1g nem teljes spektrum\u00fa versenyt\u00e1rs, de energia- \u00e9s nyersanyagpoz\u00edci\u00f3i strat\u00e9giai \u00e9rtelemben kieg\u00e9sz\u00edtik K\u00edna erej\u00e9t.<\/p>\n A p\u00e9nz\u00fcgyi kontroll szankci\u00f3t \u00e9s kiz\u00e1r\u00e1st tesz lehet\u0151v\u00e9, a feldolgoz\u00e1s \u00e9s gy\u00e1rt\u00e1s feletti dominancia ell\u00e1t\u00e1si zavarokat, exportkorl\u00e1toz\u00e1sokat \u00e9s \u00e1rnyom\u00e1st eredm\u00e9nyezhet. A nagyhatalmak ez\u00e9rt egyszerre er\u0151s\u00edtik saj\u00e1t fojt\u00f3pontjaikat, mik\u00f6zben riv\u00e1lisaik\u00e9t megker\u00fclni vagy semleges\u00edteni pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k. Ebben a keretben az autarkia nem j\u00f3l\u00e9tn\u00f6vel\u0151 ide\u00e1l, hanem a k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 hat\u00e1sokkal szembeni v\u00e9dekez\u00e9s eszk\u00f6ze.<\/p>\n Amennyiben az egyik szerepl\u0151 strat\u00e9giai \u00e1gazatokban k\u00f6zel \u00f6nell\u00e1t\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, mik\u00f6zben a m\u00e1sik f\u00fcgg\u0151 marad, a f\u00fcgg\u0151 f\u00e9l struktur\u00e1lis h\u00e1tr\u00e1nyba ker\u00fcl, f\u00fcggetlen\u00fcl az ipar\u00e1g nomin\u00e1lis m\u00e9ret\u00e9t\u0151l vagy a GDP-hez val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A ritkaf\u00f6ldf\u00e9mek esete ezt j\u00f3l mutatja. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a K\u00edna k\u00f6z\u00f6tti kereskedelmi h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott az els\u0151 felvon\u00e1sban, \u00e9s v\u00e1rhat\u00f3an a tov\u00e1bbiakban is, noha annak m\u00e9rete m\u00e1s ipar\u00e1gakhoz k\u00e9pest relat\u00edve kicsi.<\/p>\n K\u00edna szisztematikusan reag\u00e1lt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal kihaszn\u00e1lt strat\u00e9giai fojt\u00f3pontokra. A tengeri szorosokkal szembeni sebezhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re sz\u00e1razf\u00f6ldi kereskedelmi \u00fatvonalak b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9vel, vezet\u00e9kes energiaimporttal Oroszorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1b\u00f3l, az \u00e9szaki-sarki haj\u00f3zhat\u00f3s\u00e1gi potenci\u00e1lj\u00e1nak fejleszt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s haditenger\u00e9szeti jelenl\u00e9t\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9vel reag\u00e1lt. Ezzel p\u00e1rhuzamosan felgyors\u00edtja a technol\u00f3giai felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1st a f\u00e9lvezet\u0151k \u00e9s ipari szoftverek ter\u00e9n, valamint alternat\u00edv\u00e1t \u00e9p\u00edt a doll\u00e1rk\u00f6zpont\u00fa p\u00e9nz\u00fcgyi rendszerrel szemben, \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve a helyi valut\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elsz\u00e1mol\u00e1st. A glob\u00e1lis gy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyfeldolgoz\u00e1s feletti kontrollj\u00e1t tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edti, r\u00e9szben tart\u00f3s t\u00falkapacit\u00e1sok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ezzel p\u00e1rhuzamosan igyekszik cs\u00f6kkenteni a globaliz\u00e1ci\u00f3 r\u00e1 nehezed\u0151 aszimmetrikus k\u00f6lts\u00e9geit: hazatelep\u00edti a gy\u00e1rt\u00e1st, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edti a belf\u00f6ldi \u00e1sv\u00e1nyfeldolgoz\u00e1st, helyre\u00e1ll\u00edtja a ritkaf\u00f6ldf\u00e9m-termel\u00e9st, \u00e9s energetikai dominanci\u00e1ra t\u00f6rekszik Oroszorsz\u00e1g befoly\u00e1s\u00e1nak ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra. Emellett Washington arra is f\u00f3kusz\u00e1l, hogy megakad\u00e1lyozza K\u00edn\u00e1t az \u00e1ltala ellen\u0151rz\u00f6tt tengeri fojt\u00f3pontok megker\u00fcl\u00e9s\u00e9ben, egyre nagyobb strat\u00e9giai figyelmet ford\u00edtva az \u00c9szaki-sarkvid\u00e9kre, bele\u00e9rtve Kanad\u00e1t, Gr\u00f6nlandot \u00e9s a t\u00e9rs\u00e9g j\u00f6v\u0151beli geopolitikai rendez\u00e9s\u00e9t Oroszorsz\u00e1ggal.<\/p>\n A riv\u00e1lisokkal szembeni v\u00e9dekez\u00e9s eszk\u00f6zei k\u00f6z\u00fcl mindezek felett kiemelkedik a modern merkantilizmus, amely \u00e1tfog\u00f3 keretrendszert k\u00edn\u00e1l az egyoldal\u00fa \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gtelen f\u00fcgg\u0151s\u00e9gek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra, valamint a strat\u00e9giai auton\u00f3mia ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n Van-e \u00f6n\u00e1ll\u00f3 iparpolitika v\u00e1mok n\u00e9lk\u00fcl?<\/p>\n A v\u00e1mok m\u00f6g\u00f6tt nemcsak geopolitikai, hanem iparpolitikai logika is \u00e1ll. Neh\u00e9z elk\u00e9pzelni \u00f6n\u00e1ll\u00f3 iparpolitik\u00e1t teljesen korl\u00e1tlan szabadkereskedelem mellett \u2013 hasonl\u00f3an ahhoz, hogy nincs \u00f6n\u00e1ll\u00f3 monet\u00e1ris politika szabad t\u0151ke\u00e1raml\u00e1s \u00e9s fix \u00e1rfolyam mellett. A szabadkereskedelem akkor m\u0171k\u00f6dik stabilan, ha nagyj\u00e1b\u00f3l szimmetrikusak a felt\u00e9telek: korl\u00e1tozott \u00e1llami beavatkoz\u00e1s, m\u00e9rs\u00e9kelt szubvenci\u00f3k, hasonl\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1si \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6rnyezet, valamint k\u00f6zel azonos munkav\u00e9delmi \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi el\u0151\u00edr\u00e1sok. Ha ez nem teljes\u00fcl, a szabadkereskedelem torzul: a szerepl\u0151k egym\u00e1s laz\u00e1bb szab\u00e1lyoz\u00e1sainak \u00e1tv\u00e9tel\u00e9re k\u00e9nyszer\u00fclnek (teh\u00e1t \u201eregulatory race to the bottom<\/a>\u201d indul), vagy az \u00e1llamilag leger\u0151sebben t\u00e1mogatott szerepl\u0151 fel\u00e9 billen a m\u00e9rleg.<\/p>\n Ilyen k\u00f6rnyezetben a kereskedelem m\u00e1r nem puszt\u00e1n hat\u00e9konys\u00e1got, hanem \u00e1llami hatalmat \u00e9s iparpolitikai d\u00f6nt\u00e9seket k\u00f6zvet\u00edt. Ha az Egyes\u00fclt \u00c1llamok vagy Eur\u00f3pa \u00f6n\u00e1ll\u00f3 iparpolitik\u00e1t k\u00edv\u00e1n folytatni \u2013 szigor\u00fabb k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi \u00e9s munkav\u00e1llal\u00f3i sztenderdekkel, strat\u00e9giai ipar\u00e1gak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u2013, azt korl\u00e1tlan nyitotts\u00e1g mellett nehezen teheti meg an\u00e9lk\u00fcl, hogy ipari b\u00e1zis\u00e1t le ne \u00e9p\u00edten\u00e9. Ez er\u0151s\u00edti azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy a felt\u00e9telek n\u00e9lk\u00fcli szabadkereskedelem a nyugati vil\u00e1gban hossz\u00fa t\u00e1von nem fenntarthat\u00f3.<\/p>\n A modern merkantilizmus er\u0151s\u00f6d\u00e9se<\/p>\n