{"id":55710,"date":"2026-04-07T17:02:11","date_gmt":"2026-04-07T17:02:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/55710\/"},"modified":"2026-04-07T17:02:11","modified_gmt":"2026-04-07T17:02:11","slug":"kettos-arak-kettos-merce-igy-torzult-az-europai-uzemanyagpiac","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/55710\/","title":{"rendered":"Kett\u0151s \u00e1rak, kett\u0151s m\u00e9rce \u2013 \u00edgy torzult az eur\u00f3pai \u00fczemanyagpiac"},"content":{"rendered":"<p>Eur\u00f3p\u00e1ban nem az a k\u00e9rd\u00e9s, van-e diszkrimin\u00e1ci\u00f3 az \u00fczemanyagpiacon, hanem az, hogy mennyire l\u00e1that\u00f3. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy egyszer\u0171 helyzetet. Egy aut\u00f3s v\u00e9gigvezet K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1n. Tankol Magyarorsz\u00e1gon, majd Szlov\u00e1ki\u00e1ban, k\u00e9s\u0151bb Ausztri\u00e1ban vagy Olaszorsz\u00e1gban. Mindenhol m\u00e1s \u00e1rat fizet, de nem csak az olaj vil\u00e1gpiaci \u00e1ra vagy az ad\u00f3k miatt.<\/p>\n<p>N\u00e9ha a rendsz\u00e1m sz\u00e1m\u00edt, n\u00e9ha a lakc\u00edm, n\u00e9ha egy h\u0171s\u00e9gk\u00e1rtya, m\u00e1skor pedig az, hogy melyik k\u00fath\u00e1l\u00f3zathoz tartozik. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek m\u00f6g\u00f6tt nem csup\u00e1n piaci er\u0151k, hanem int\u00e9zm\u00e9nyi szab\u00e1lyok \u00e9s politikai d\u00f6nt\u00e9sek h\u00faz\u00f3dnak meg. A vita azonban rendre ott \u00e9lez\u0151dik ki, ahol a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a legink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n<p>A ny\u00edlt szab\u00e1ly, amit k\u00f6nny\u0171 t\u00e1madni<\/p>\n<p>Magyarorsz\u00e1gon az \u00fczemanyag\u00e1r-szab\u00e1lyoz\u00e1s egyik legismertebb eleme az, hogy a kedvezm\u00e9nyes \u00e1r csak a magyar rendsz\u00e1m\u00fa aut\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151. Ez a megold\u00e1s ny\u00edlt \u00e9s k\u00f6nnyen \u00e9rtelmezhet\u0151. Aki nem tartozik a meghat\u00e1rozott k\u00f6rbe, az t\u00f6bbet fizet. Nem v\u00e9letlen, hogy ez a modell gyorsan az eur\u00f3pai kritik\u00e1k c\u00e9lkeresztj\u00e9be ker\u00fclt. Jogilag egyszer\u0171 t\u00e1madni, kommunik\u00e1ci\u00f3san k\u00f6nny\u0171 bemutatni.<\/p>\n<p>De \u00e9ppen ez a ny\u00edlts\u00e1g az, ami f\u00e9lrevezet\u0151v\u00e9 teszi az eg\u00e9sz vit\u00e1t. Mert mik\u00f6zben a magyar rendszer \u201el\u00e1that\u00f3\u201d diszkrimin\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt jelenik meg, Eur\u00f3pa nagy r\u00e9sz\u00e9ben eg\u00e9szen hasonl\u00f3 torz\u00edt\u00e1sok m\u0171k\u00f6dnek, csak kev\u00e9sb\u00e9 felt\u0171n\u0151 form\u00e1ban.<\/p>\n<p>A szlov\u00e1k sziszt\u00e9ma<\/p>\n<p>Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul Szlov\u00e1ki\u00e1t. Az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bb olyan int\u00e9zked\u00e9s is sz\u00fcletett, amely a hat\u00e1ron \u00e1tny\u00fal\u00f3 olcs\u00f3 tankol\u00e1s visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozta. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy bizonyos helyzetekben a k\u00fclf\u00f6ldiek sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151tlenebb felt\u00e9telek (magasabb \u00e1rak vagy mennyis\u00e9gi korl\u00e1toz\u00e1sok) l\u00e9ptek \u00e9letbe.<\/p>\n<p>A c\u00e9l vil\u00e1gos, a hazai fogyaszt\u00f3k v\u00e9delme. A m\u00f3dszer pedig l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanaz, mint amit Magyarorsz\u00e1g eset\u00e9ben kritiz\u00e1lnak. Csak kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tv\u00e1nyos.<\/p>\n<p>A francia finesz<\/p>\n<p>Franciaorsz\u00e1gban a rendszer m\u00e9g kifinomultabb. Itt ritk\u00e1n tal\u00e1lkozunk ny\u00edltan differenci\u00e1lt \u00e1rakkal. Ehelyett cashback programok, h\u0171s\u00e9gk\u00e1rty\u00e1k \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le visszat\u00e9r\u00edt\u00e9si rendszerek m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n<p>Els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre ezek teljesen piaci eszk\u00f6z\u00f6k: a v\u00e1llalat jutalmazza a loj\u00e1lis \u00fcgyfelet. A val\u00f3s\u00e1gban azonban ezek a rendszerek gyakran de facto kiz\u00e1rj\u00e1k az alkalmi, k\u00fclf\u00f6ldi vagy \u00e1tutaz\u00f3 fogyaszt\u00f3kat. A kedvezm\u00e9ny el\u00e9rhet\u0151, de csak annak, aki be van \u00e1gyazva a helyi gazdas\u00e1gi \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6rnyezetbe.<\/p>\n<p>Az olcs\u00f3 olasz<\/p>\n<p>Olaszorsz\u00e1gban a k\u00e9p m\u00e9g tov\u00e1bb \u00e1rnyal\u00f3dik. Egyes r\u00e9gi\u00f3kban lakc\u00edmhez k\u00f6t\u00f6tt kedvezm\u00e9nyek l\u00e9teznek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a perif\u00e9rikus vagy gazdas\u00e1gilag h\u00e1tr\u00e1nyos t\u00e9rs\u00e9gekben.<\/p>\n<p>A helyi lakos olcs\u00f3bban tankolhat, mint az, aki csak \u00e1thalad a t\u00e9rs\u00e9gen. Ez szoci\u00e1lpolitikai szempontb\u00f3l \u00e9rthet\u0151, gazdas\u00e1gilag pedig klasszikus ter\u00fcleti redisztrib\u00faci\u00f3. De att\u00f3l m\u00e9g ugyan\u00fagy differenci\u00e1l az emberek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n<p>Regisztr\u00e1lt diszkrimin\u00e1ci\u00f3<\/p>\n<p>N\u00e9metorsz\u00e1gban vagy Spanyolorsz\u00e1gban a torz\u00edt\u00e1sok gyakran az ad\u00f3z\u00e1si \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi rendszeren kereszt\u00fcl jelennek meg. Bizonyos kedvezm\u00e9nyekhez regisztr\u00e1ci\u00f3, v\u00e1llalati st\u00e1tusz vagy speci\u00e1lis jogosults\u00e1g sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n<p>Aki ezekkel nem rendelkezik (mint p\u00e9ld\u00e1ul egy k\u00fclf\u00f6ldi aut\u00f3s), az v\u00e9g\u00fcl magasabb \u00e1rat fizet a tankol\u00e1skor. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g itt nem a benzink\u00fat kijelz\u0151j\u00e9n jelenik meg, hanem a h\u00e1tt\u00e9rben, a szab\u00e1lyok szintj\u00e9n.<\/p>\n<p>Ki fizeti a v\u00e1ls\u00e1g \u00e1r\u00e1t?<\/p>\n<p>A k\u00f6zgazdas\u00e1gi logika azonban mindenhol ugyanaz. A piac nem egys\u00e9ges, a hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s nem azonos, \u00e9s az \u00e1rak nem mindenki sz\u00e1m\u00e1ra ugyanazt jelentik. Innen n\u00e9zve a vita m\u00e1r nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy egy adott orsz\u00e1g megs\u00e9rti-e a szab\u00e1lyokat. Sokkal ink\u00e1bb arr\u00f3l, hogy ki milyen m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1lja kezelni ugyanazt a probl\u00e9m\u00e1t, azaz az energiav\u00e1ls\u00e1g k\u00f6lts\u00e9geinek eloszt\u00e1s\u00e1t. \u00c9s ezzel el\u00e9rkez\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9s val\u00f3di term\u00e9szet\u00e9hez.<\/p>\n<p>Az \u00fczemanyag\u00e1rak k\u00f6r\u00fcli konfliktus nem els\u0151sorban jogi vita. Nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy egy szab\u00e1ly megfelel-e egy ir\u00e1nyelvnek. Sokkal ink\u00e1bb egy klasszikus eloszt\u00e1si konfliktus. Ki viseli az energiav\u00e1ls\u00e1g terheit Eur\u00f3p\u00e1ban?<\/p>\n<p>A transzparencia hat\u00e1rai<\/p>\n<p>Amikor az energia\u00e1rak megugranak (legyen sz\u00f3 geopolitikai fesz\u00fclts\u00e9gekr\u0151l, ell\u00e1t\u00e1si zavarokr\u00f3l vagy politikai d\u00f6nt\u00e9sekr\u0151l), a k\u00f6lts\u00e9gek valahol lecsap\u00f3dnak. A fogyaszt\u00f3kn\u00e1l, a v\u00e1llalatokn\u00e1l vagy az \u00e1llamn\u00e1l. Minden orsz\u00e1g igyekszik ezeket a terheket saj\u00e1t t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi priorit\u00e1sai szerint elosztani. Van, aki ny\u00edltan, van, aki rejtettebben.<\/p>\n<p>A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nem az, hogy van-e beavatkoz\u00e1s, hanem az, hogy mennyire transzparens. \u00c9s itt v\u00e1lik igaz\u00e1n fontoss\u00e1 a kelet-eur\u00f3pai perspekt\u00edva.<\/p>\n<p>A f\u00f6ldrajz fogs\u00e1g\u00e1ban<\/p>\n<p>Magyarorsz\u00e1g, Szlov\u00e1kia vagy Csehorsz\u00e1g nemcsak politikai, hanem fizikai \u00e9rtelemben is m\u00e1s helyzetben van, mint p\u00e9ld\u00e1ul Franciaorsz\u00e1g vagy Spanyolorsz\u00e1g. Ezek az orsz\u00e1gok tengerparttal nem rendelkeznek, energiaell\u00e1t\u00e1suk jelent\u0151s r\u00e9sze vezet\u00e9keken kereszt\u00fcl \u00e9rkezik, \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmileg er\u0151sen k\u00f6t\u0151d\u00f6tt az orosz energiahordoz\u00f3khoz.<\/p>\n<p>Amikor az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 az elm\u00falt \u00e9vekben felgyors\u00edtotta az orosz energi\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lev\u00e1l\u00e1st, ez a d\u00f6nt\u00e9s nem minden tag\u00e1llamot \u00e9rintett egyform\u00e1n. A tengeri hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel rendelkez\u0151 orsz\u00e1gok viszonylag gyorsabban tudtak alternat\u00edv forr\u00e1sokhoz fordulni. A k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai, sz\u00e1razf\u00f6ldi orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra azonban ez sokkal nehezebb \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gesebb folyamat. Nem puszt\u00e1n politikai akarat k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n<p>Fizikai k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1k<\/p>\n<p>A vezet\u00e9kek nem egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra \u00e9p\u00fclnek meg. Az infrastrukt\u00fara \u00e9vtizedek alatt alakul ki, \u00e9s er\u0151sen meghat\u00e1rozza a mozg\u00e1steret. Egy landlocked orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra az energiaell\u00e1t\u00e1s diverzifik\u00e1l\u00e1sa nemcsak dr\u00e1g\u00e1bb, hanem technikailag is korl\u00e1tozottabb. R\u00f6vid t\u00e1von gyakran nincs val\u00f3di alternat\u00edva. Csak jelent\u0151s struktur\u00e1lis h\u00e1tr\u00e1ny.<\/p>\n<p>Amikor teh\u00e1t egy ilyen orsz\u00e1g korm\u00e1nyzata megpr\u00f3b\u00e1lja m\u00e9rs\u00e9kelni a lakoss\u00e1got \u00e9r\u0151 sokkot p\u00e9ld\u00e1ul \u00e1rkorl\u00e1toz\u00e1ssal vagy c\u00e9lzott kedvezm\u00e9nyekkel, akkor nem piacellenes l\u00e9p\u00e9st tesz, hanem egy adott f\u00f6ldrajzi \u00e9s gazdas\u00e1gi helyzetb\u0151l fakad\u00f3 k\u00e9nyszert pr\u00f3b\u00e1l kezelni.<\/p>\n<p>Egys\u00e9ges szab\u00e1lyok, egyenl\u0151tlen val\u00f3s\u00e1g<\/p>\n<p>Innen n\u00e9zve a vita m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9sbe ker\u00fcl. Az egys\u00e9ges piac ide\u00e1ja arra \u00e9p\u00fcl, hogy a tag\u00e1llamok hasonl\u00f3 felt\u00e9telek mellett m\u0171k\u00f6dnek. De mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha ezek a felt\u00e9telek val\u00f3j\u00e1ban nem azonosak? Ha egyes orsz\u00e1gok k\u00f6nnyebben, m\u00e1sok nehezebben jutnak energi\u00e1hoz? Ha a k\u00f6lts\u00e9gek eloszl\u00e1sa eleve egyenl\u0151tlen? Ilyenkor az egys\u00e9ges szab\u00e1lyok k\u00f6nnyen aszimmetrikus hat\u00e1sokat eredm\u00e9nyeznek.<\/p>\n<p>A magyar rendszer kritik\u00e1ja ebben a kontextusban r\u00e9szben jogos, r\u00e9szben azonban hi\u00e1nyos. Jogos, mert val\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz fogyaszt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. Hi\u00e1nyos, mert figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja, hogy ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel nem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, \u00e9s nem is \u00f6nc\u00e9l\u00fa. Sokkal ink\u00e1bb egy sz\u00e9lesebb eur\u00f3pai jelens\u00e9g r\u00e9sze, ahol minden orsz\u00e1g a saj\u00e1t eszk\u00f6zeivel pr\u00f3b\u00e1l reag\u00e1lni ugyanarra a kih\u00edv\u00e1sra.<\/p>\n<p>Az egys\u00e9ges Eur\u00f3pa \u00e1lma<\/p>\n<p>Van, aki ezt ny\u00edltan teszi, \u00e9s van, aki rejtettebben. \u00c9s tal\u00e1n \u00e9ppen ez az, ami a legink\u00e1bb zavarba ejt\u0151. Mert ha elfogadjuk, hogy a piac nem teljesen semleges, hogy az \u00e1llamok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don beavatkoznak, \u00e9s hogy ezek a beavatkoz\u00e1sok gyakran implicit m\u00f3don is torz\u00edtanak, akkor felmer\u00fcl egy k\u00e9nyelmetlen k\u00e9rd\u00e9s.<\/p>\n<p>Lehet-e egys\u00e9ges szab\u00e1lyrendszert elv\u00e1rni egy struktur\u00e1lisan egyenl\u0151tlen Eur\u00f3p\u00e1ban? Erre nincs egyszer\u0171 v\u00e1lasz. De tal\u00e1n az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az lenne, hogy ne csak azt n\u00e9zz\u00fck, mi l\u00e1tszik, hanem azt is, ami a felsz\u00edn alatt t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n<p>A cikk szerz\u0151je Sebesty\u00e9n G\u00e9za, az MCC Gazdas\u00e1gpolitikai M\u0171hely\u00e9nek vezet\u0151je, a BCE egyetemi docense<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Eur\u00f3p\u00e1ban nem az a k\u00e9rd\u00e9s, van-e diszkrimin\u00e1ci\u00f3 az \u00fczemanyagpiacon, hanem az, hogy mennyire l\u00e1that\u00f3. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy egyszer\u0171&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":55711,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[15443,107,106,429,105,63,42,43,8087],"class_list":{"0":"post-55710","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-europa","8":"tag-diszkriminacio","9":"tag-eu","10":"tag-europa","11":"tag-europai-unio","12":"tag-europe","13":"tag-gazdasag","14":"tag-hungarian","15":"tag-magyar","16":"tag-uzemanyagar"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116364505532380848","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55710","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=55710"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55710\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/55711"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=55710"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=55710"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=55710"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}