Egyiptom<\/a> sz\u00e1m\u00e1ra a fenyeget\u00e9s els\u0151sorban gazdas\u00e1gi. Kair\u00f3 m\u00e1r most is s\u00falyos p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1ggal k\u00fczd: a v\u00f6r\u00f6s-tengeri instabilit\u00e1s miatt zuhant a Szuezi-csatorna forgalma, apadnak a devizatartal\u00e9kok, \u00e9s az orsz\u00e1g az IMF-reformokt\u00f3l f\u00fcgg. Samir Ragheb volt egyiptomi t\u00e1bornok szerint egy sz\u00e9lesebb h\u00e1bor\u00fa \u201ek\u00e9tszeres csap\u00e1st” m\u00e9rne az orsz\u00e1gra: egyszerre apadn\u00e1nak el a csatornabev\u00e9telek, \u00e9s dr\u00e1gulna meg az energiaimport a Hormuzi-szoros esetleges lez\u00e1r\u00e1sa miatt. Az infl\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rsadalmi robban\u00e1st id\u00e9zhetne el\u0151 \u2013 ahogy a t\u00f6rt\u00e9nelemben m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r megt\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n Sza\u00fad-Ar\u00e1bia m\u00e1s jelleg\u0171, de ugyanolyan s\u00falyos kock\u00e1zatokkal n\u00e9z szembe. Rij\u00e1d att\u00f3l tart, hogy egy ny\u00edlt amerikai hadj\u00e1rat Ir\u00e1nban Teher\u00e1nt arra k\u00e9szteti, hogy megtorl\u00e1sk\u00e9ppen az \u00d6b\u00f6l menti energia-infrastrukt\u00fara, az exporttermin\u00e1lok \u00e9s a tengeri \u00fatvonalak ellen forduljon. Abdelaz\u00edz As-Saab\u00e1ni sza\u00fadi elemz\u0151 hangs\u00falyozta,\u00a0hogy Rij\u00e1d m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 magatart\u00e1sa nem \u00e9rtelmezhet\u0151 egy amerikai offenz\u00edva t\u00e1mogat\u00e1sak\u00e9nt.<\/p>\n Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban az \u00e1ltal\u00e1nos reakci\u00f3 \u00f3vatos, nem pedig az eszkal\u00e1ci\u00f3 melletti. A priorit\u00e1s a sz\u00e9lesebb region\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa elker\u00fcl\u00e9se, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az energia-infrastrukt\u00far\u00e1t \u00e9s a bels\u0151 biztons\u00e1got \u00e9r\u0151 k\u00f6zvetlen kock\u00e1zatok miatt<\/p>\n \u2013 fejtette ki.<\/p>\n T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g a NATO-tags\u00e1ga ellen\u00e9re sem csatlakozna egy hadj\u00e1rathoz<\/p>\n T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g hat\u00e1rozottan elutas\u00edtja a r\u00e9szv\u00e9telt egy Ir\u00e1n elleni, amerikai \u00e9s izraeli vezet\u00e9s\u0171 katonai hadj\u00e1ratban. B\u00e1r Ankara NATO-tag, sem a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny, sem a korm\u00e1ny nem mutat hajland\u00f3s\u00e1got a Teher\u00e1nnal val\u00f3 konfront\u00e1ci\u00f3ra. Barin Kayaoglu ankarai elemz\u0151 r\u00e1mutatott: T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g m\u00e9g politikai t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s eset\u00e9n is ki van t\u00e9ve a konfliktus hat\u00e1sainak, hiszen infrastrukt\u00far\u00e1ja a nyugati biztons\u00e1gi architekt\u00fara r\u00e9sze. R\u00e1ad\u00e1sul az ir\u00e1ni instabilit\u00e1s a kurd hat\u00e1rvid\u00e9ken is s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rna. Azerbajdzs\u00e1n szint\u00e9n tart\u00f3zkodik a beavatkoz\u00e1st\u00f3l:\u00a0\u201eAnkara \u00e9s Baku egyar\u00e1nt a region\u00e1lis stabilit\u00e1st \u00e9s az energiabiztons\u00e1got helyezi el\u0151t\u00e9rbe, szemben egy olyan konfliktusban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tellel, amely saj\u00e1t strat\u00e9giai \u00e9rdekeiket \u00e1sn\u00e1 al\u00e1” \u2013 \u00f6sszegezte.<\/p>\n Irak helyzete a legs\u00f6t\u00e9tebb. A 2003-as amerikai inv\u00e1zi\u00f3 eml\u00e9ke m\u00e9g elevenen \u00e9l, \u00e9s Mustafa Saadoon emberi jogi vezet\u0151 szerint az irakiak most megk\u00e9tszerez\u0151d\u00f6tt f\u00e9lelemmel tekintenek ennek esetleges megism\u00e9tl\u0151d\u00e9se el\u00e9. Az ir\u00e1ni befoly\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 fegyveres csoportok m\u00e9lyen be\u00e1gyaz\u00f3dtak az iraki \u00e1llamba, ez\u00e9rt Bagdad semlegess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 politik\u00e1ja a val\u00f3s\u00e1gban aligha tarthat\u00f3. Egy ny\u00edlt amerikai\u2013ir\u00e1ni \u00f6sszecsap\u00e1s azonnal sz\u00e9tzil\u00e1lja az orsz\u00e1g t\u00f6r\u00e9keny biztons\u00e1g\u00e1t, elv\u00e1gja az energiaell\u00e1t\u00e1st, \u00e9s az iraki szuverenit\u00e1st a nemzetk\u00f6zi k\u00f6telezetts\u00e9gek \u00e9s a hat\u00e1ron \u00e1tny\u00fal\u00f3 lojalit\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtja.<\/p>\n A lap szerint r\u00e9gi\u00f3 teh\u00e1t nem csup\u00e1n a h\u00e1bor\u00fa folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1ra, hanem egy kritikus eszkal\u00e1ci\u00f3s k\u00fcsz\u00f6b \u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fcl. Ak\u00e1r Egyiptom gazdas\u00e1gi \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1r\u00f3l, ak\u00e1r Sza\u00fad-Ar\u00e1bia energia-infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak vesz\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9r\u0151l, ak\u00e1r T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l vagy Irak proxycsatat\u00e9rr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l legyen sz\u00f3 \u2013 a szorong\u00e1s minden\u00fctt \u00e9get\u0151 \u00e9s jogos. Egy korl\u00e1tozott amerikai sz\u00e1razf\u00f6ldi akci\u00f3 is meg\u00e1ll\u00edthatatlan l\u00e1ncreakci\u00f3t ind\u00edthat el, amelynek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit a szomsz\u00e9dos korm\u00e1nyok m\u00e1r aligha lenn\u00e9nek k\u00e9pesek elnyelni.<\/p>\n \n Az Index percr\u0151l percre tud\u00f3s\u00edt a k\u00f6zel-keleti esem\u00e9nyekr\u0151l, amelyet\u00a0ide kattintva<\/a>\u00a0\u00e9rthet el.\u00a0\n <\/p>\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Amerikai tenger\u00e9szgyalogosok 2009. j\u00falius 2-\u00e1n.\u00a0Fot\u00f3:\u00a0Joe Raedle \/ Getty Images)<\/p>\n K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\n