{"id":57247,"date":"2026-04-08T22:29:12","date_gmt":"2026-04-08T22:29:12","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/57247\/"},"modified":"2026-04-08T22:29:12","modified_gmt":"2026-04-08T22:29:12","slug":"index-tudomany-a-tuleles-a-tet-de-csaknem-2000-modszerbol-csak-28-segiti-a-fennmaradasunkat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/57247\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – A t\u00fal\u00e9l\u00e9s a t\u00e9t, de csaknem 2000 m\u00f3dszerb\u0151l csak 28 seg\u00edti a fennmarad\u00e1sunkat"},"content":{"rendered":"

A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s lass\u00edt\u00e1sa \u00e9s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n a k\u00f6zbesz\u00e9dben leggyakrabban azt halljuk, hogy a vil\u00e1g m\u00e9g mindig nem tesz eleget a probl\u00e9ma kezel\u00e9s\u00e9re. Ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s sok szempontb\u00f3l helyt\u00e1ll\u00f3, ugyanakkor hajlamos h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtani egy fontos t\u00e9nyt, m\u00e9gpedig azt, hogy az elm\u00falt \u00e9vtizedekben val\u00f3j\u00e1ban rengeteg int\u00e9zked\u00e9s sz\u00fcletett vil\u00e1gszerte a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Az orsz\u00e1gok korm\u00e1nyai egyre t\u00f6bb eszk\u00f6zt vetnek be, \u00e9s a kl\u00edmapolitika m\u00e1ra rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett rendszerr\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

Az m\u00e1r mondjuk megint egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezek k\u00f6z\u00fcl az int\u00e9zked\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl csak viszonylag kev\u00e9s bizonyult igaz\u00e1n hat\u00e9konynak, \u00e9s sok esetben tov\u00e1bbra sem vil\u00e1gos, hogy pontosan mely l\u00e9p\u00e9sek j\u00e1rulnak hozz\u00e1 \u00e9rdemben a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez…<\/p>\n

A kl\u00edmapolitika nem egyszer\u0171 m\u0171faj\u00a0<\/p>\n

Az elm\u00falt h\u00fasz-huszon\u00f6t \u00e9vben a kl\u00edmapolitikai int\u00e9zked\u00e9sek sz\u00e1ma dr\u00e1mai m\u00e9rt\u00e9kben megn\u0151tt. Az ezredfordul\u00f3 \u00f3ta legal\u00e1bb n\u00e9gyszeres\u00e9re emelkedett a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1sok \u00e9s programok mennyis\u00e9ge, egyes adatb\u00e1zisok szerint<\/a> pedig ak\u00e1r tizen\u00f6tsz\u00f6r\u00f6s n\u00f6veked\u00e9s is t\u00f6rt\u00e9nhetett. A korm\u00e1nyok ma m\u00e1r egyszerre t\u00f6bb tucat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszk\u00f6zt alkalmaznak, amelyek egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s egy\u00fcttesen form\u00e1lj\u00e1k a kibocs\u00e1t\u00e1sok alakul\u00e1s\u00e1t. Ilyen int\u00e9zked\u00e9sek p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e9n-dioxid-ad\u00f3k, a meg\u00fajul\u00f3 energia t\u00e1mogat\u00e1sa, az \u00e9p\u00fcletenergetikai el\u0151\u00edr\u00e1sok, a kibocs\u00e1t\u00e1si norm\u00e1k vagy a kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9si finansz\u00edroz\u00e1s. Mivel ezek a politik\u00e1k nem elszigetelten m\u0171k\u00f6dnek, hanem egym\u00e1st er\u0151s\u00edtve vagy \u00e9ppen gyeng\u00edtve hatnak, rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9zz\u00e9 v\u00e1lik annak meghat\u00e1roz\u00e1sa, hogy egy adott kibocs\u00e1t\u00e1s-cs\u00f6kken\u00e9s pontosan mely int\u00e9zked\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/p>\n

Ez a k\u00e9rd\u00e9s komoly kih\u00edv\u00e1st jelent a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is. Ugyanis ha egy orsz\u00e1gban cs\u00f6kkennek a kibocs\u00e1t\u00e1sok, nem k\u00f6nny\u0171 megmondani, hogy mely politik\u00e1k j\u00e1tszottak ebben kulcsszerepet, \u00e9s melyek voltak kev\u00e9sb\u00e9 jelent\u0151sek. Ugyan\u00edgy, ha egy int\u00e9zked\u00e9s nem hoz l\u00e1tv\u00e1nyos eredm\u00e9nyt, az sem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti azt, hogy hat\u00e1stalan, hiszen lehet, hogy m\u00e1s int\u00e9zked\u00e9sekkel egy\u00fctt fejti ki hat\u00e1s\u00e1t, vagy csak hosszabb t\u00e1von v\u00e1lik \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9.<\/p>\n

Egy \u00faj kutat\u00e1s<\/a> \u00e9ppen erre a probl\u00e9m\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1lt megold\u00e1st tal\u00e1lni. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n 1737 egyedi kl\u00edmapolitikai int\u00e9zked\u00e9st elemeztek 40 orsz\u00e1gban, \u00f6sszesen 32 \u00e9v adatait felhaszn\u00e1lva.<\/p>\n

Az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n siker\u00fclt azonos\u00edtani 28 olyan int\u00e9zked\u00e9st, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is k\u00f6vetkezetesen hozz\u00e1j\u00e1rulnak a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Enn\u00e9l is fontosabb azonban, hogy a kutat\u00f3k egy olyan \u00faj m\u00f3dszert dolgoztak ki, amely alapjaiban v\u00e1ltoztathatja meg azt, ahogyan a komplex szakpolitikai rendszereket \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck.<\/p>\n

T\u00fal sok, de lehet, hogy \u00e9ppen t\u00fal kev\u00e9s t\u00e9nyez\u0151t vizsg\u00e1lunk<\/p>\n

Az \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre amiatt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert a kor\u00e1bbi m\u00f3dszerek t\u00f6bb szempontb\u00f3l is korl\u00e1tokba \u00fctk\u00f6ztek. Az egyik gyakori m\u00f3dszer az volt, hogy a kutat\u00f3k egy-egy int\u00e9zked\u00e9st \u00f6nmag\u00e1ban vizsg\u00e1ltak, mintha az f\u00fcggetlen lenne minden m\u00e1s politik\u00e1t\u00f3l. Ez azonban f\u00e9lrevezet\u0151 lehet, hiszen a val\u00f3s\u00e1gban az int\u00e9zked\u00e9sek mindig m\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sokkal egy\u00fctt m\u0171k\u00f6dnek. Egy m\u00e1sik megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s az volt, hogy a teljes szakpolitikai csomagokat vizsg\u00e1lt\u00e1k, ami ugyan k\u00e9pet ad arr\u00f3l, hogy egy orsz\u00e1g \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben j\u00f3l teljes\u00edt-e, de nem der\u00fcl ki bel\u0151le, hogy pontosan mely int\u00e9zked\u00e9sek j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a sikerhez.<\/p>\n

Egy 2024-es kutat\u00e1s<\/a> m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lta a kibocs\u00e1t\u00e1sok hirtelen cs\u00f6kken\u00e9seit \u00f6sszekapcsolni az azt megel\u0151z\u0151 int\u00e9zked\u00e9sekkel, \u00e1m ez a m\u00f3dszer sem t\u00f6k\u00e9letes, mert els\u0151sorban az azonnali hat\u00e1sokat k\u00e9pes megragadni, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rz\u00e9keny azokra a politik\u00e1kra, amelyek fokozatosan fejtik ki hat\u00e1sukat.<\/p>\n

A probl\u00e9ma gy\u00f6kere az, hogy ha t\u00fal sok t\u00e9nyez\u0151t pr\u00f3b\u00e1lunk egyszerre vizsg\u00e1lni, k\u00f6nnyen statisztikai korl\u00e1tokba\u00a0\u00fctk\u00f6z\u00fcnk.<\/p>\n

Egyszer\u0171en t\u00fal sok a v\u00e1ltoz\u00f3, \u00e9s nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre elegend\u0151 adat ahhoz, hogy egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonjunk le. A kutat\u00f3k erre egy \u00fajfajta statisztikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st dolgoztak ki, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 sz\u0171r\u0151k sorozatak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. Az elj\u00e1r\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felt\u00e9telez\u00e9sekkel dolgoz\u00f3 modelleket alkalmaz, \u00e9s azt vizsg\u00e1lja, hogy egy adott int\u00e9zked\u00e9s t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u0171r\u0151n kereszt\u00fcl is hat\u00e9konynak bizonyul-e. Amennyiben igen, akkor j\u00f3val nagyobb bizonyoss\u00e1ggal \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy val\u00f3ban m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s nem csup\u00e1n statisztikai v\u00e9letlenr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n

K\u00f6zel 30 megold\u00e1s t\u00e9nyleg m\u0171k\u00f6dhet\u00a0<\/p>\n

Az \u00faj m\u00f3dszerrel siker\u00fclt azonos\u00edtani azt a 28 int\u00e9zked\u00e9st, amelyek nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel t\u00e9nylegesen cs\u00f6kkentik a kibocs\u00e1t\u00e1sokat. Ezek k\u00f6z\u00f6tt kiemelt szerepet j\u00e1tszanak a sz\u00e9n-dioxid-\u00e1raz\u00e1si mechanizmusok, p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szektorokra kiterjed\u0151 karbonad\u00f3k, a kibocs\u00e1t\u00e1s-kereskedelmi rendszerek, a forgalmi torl\u00f3d\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 d\u00edjak \u00e9s a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagokra kivetett j\u00f6ved\u00e9ki ad\u00f3k.<\/p>\n

A kutat\u00e1s szerint ezek az eszk\u00f6z\u00f6k akkor is hat\u00e9konyak, ha m\u00e1s int\u00e9zked\u00e9sekkel egy\u00fctt vizsg\u00e1ljuk \u0151ket, ami c\u00e1folja azt az \u00e9rvet, hogy csak m\u00e1s\u00a0politik\u00e1kkal kombin\u00e1lva m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n

Szint\u00e9n fontos szerepet j\u00e1tszanak az energiahat\u00e9konys\u00e1got jav\u00edt\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sok, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9p\u00fcletekre vonatkoz\u00f3 energetikai el\u0151\u00edr\u00e1sok, a l\u00e9gszennyez\u00e9si norm\u00e1k, a minim\u00e1lis energiahat\u00e9konys\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyek \u00e9s m\u00e9g az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1kon \u00e9rv\u00e9nyes sebess\u00e9gkorl\u00e1toz\u00e1sok is. Ezek az int\u00e9zked\u00e9sek ugyanis k\u00f6vetkezetesen hozz\u00e1j\u00e1rulnak a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez, m\u00e9g ha a hat\u00e1suk nem is mindig azonnal l\u00e1tv\u00e1nyos.<\/p>\n

A meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok \u00e9s a kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa is kulcsszerepl\u0151nek bizonyult. Ide tartozik a sz\u00e9n-dioxid-lev\u00e1laszt\u00e1ssal, a nukle\u00e1ris energi\u00e1val, a hidrog\u00e9ntechnol\u00f3gi\u00e1val, az energiahat\u00e9konys\u00e1ggal \u00e9s a meg\u00fajul\u00f3 energi\u00e1kkal kapcsolatos kutat\u00e1sok finansz\u00edroz\u00e1sa, valamint a meg\u00fajul\u00f3 kapacit\u00e1sok b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t el\u0151seg\u00edt\u0151 tervez\u00e9si \u00e9s aukci\u00f3s rendszerek is. Ezek az int\u00e9zked\u00e9sek hosszabb t\u00e1von k\u00e9pesek lehetnek jelent\u0151s kibocs\u00e1t\u00e1s-cs\u00f6kkent\u00e9st el\u00e9rni.<\/p>\n

A kutat\u00e1s azt is kimutatta, hogy az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1got n\u00f6vel\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak k\u00f6telez\u0151 jelent\u00e9se, szint\u00e9n \u00e9rdemi hat\u00e1ssal b\u00edrnak. Emellett<\/p>\n

a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9se, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f6zleked\u00e9si szektorban, szint\u00e9n hozz\u00e1j\u00e1rul a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

A gyakorlati hat\u00e1sok szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re a kutat\u00f3k Portug\u00e1lia p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k meg. A modellj\u00fck szerint, ha az orsz\u00e1g 2000 \u00f3ta mind a 28 hat\u00e9kony int\u00e9zked\u00e9st maxim\u00e1lis szigorral alkalmazta volna az \u00e9p\u00fcletek, az energia, az ipar \u00e9s a k\u00f6zleked\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n, akkor \u00f6sszesen 538 milli\u00f3 tonn\u00e1val cs\u00f6kkenthette volna a kibocs\u00e1t\u00e1sait. Ez a mennyis\u00e9g nagyj\u00e1b\u00f3l egy teljes \u00e9vnyi kibocs\u00e1t\u00e1snak felel meg D\u00e9l-Kore\u00e1ban, amelynek gazdas\u00e1ga mintegy hatszor nagyobb Portug\u00e1li\u00e1\u00e9n\u00e1l…<\/p>\n

Orsz\u00e1gonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 potenci\u00e1l<\/p>\n

Az elemz\u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra is, hogy az egyes orsz\u00e1gok eset\u00e9ben elt\u00e9r\u0151 lehet, mely int\u00e9zked\u00e9sekben rejlik a legnagyobb potenci\u00e1l. N\u00e9metorsz\u00e1g p\u00e9ld\u00e1ul jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9st \u00e9rhetne el szigor\u00fabb aut\u00f3p\u00e1lya-sebess\u00e9gkorl\u00e1toz\u00e1sok bevezet\u00e9s\u00e9vel, m\u00edg Ausztr\u00e1lia, Kanada \u00e9s Jap\u00e1n eset\u00e9ben a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagokra kivetett magasabb ad\u00f3k hozhatn\u00e1nak \u00e1tt\u00f6r\u00e9st.<\/p>\n

Ez a fajta orsz\u00e1gspecifikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s seg\u00edthet abban, hogy a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k pontosabban azonos\u00edts\u00e1k a saj\u00e1t kl\u00edmapolitik\u00e1juk gyenge pontjait.<\/p>\n

A kutat\u00e1s egyik legfontosabb tanuls\u00e1ga \u00edgy az, hogy nincs egyetlen csodafegyver a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s ellen. Ugyanakkor bizonyos eszk\u00f6z\u00f6k \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a karbon\u00e1raz\u00e1s, az ad\u00f3ztat\u00e1s \u00e9s a meg\u00fajul\u00f3 energi\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 befektet\u00e9sek \u2013 megb\u00edzhat\u00f3an m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s szinte minden k\u00f6rnyezetben hozz\u00e1j\u00e1rulnak a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez. Nem v\u00e9letlen, hogy olyan orsz\u00e1gok, mint Sv\u00e9dorsz\u00e1g \u00e9s Norv\u00e9gia, m\u00e1r alkalmazz\u00e1k mind a 28 azonos\u00edtott int\u00e9zked\u00e9st, m\u00e9g ha elt\u00e9r\u0151 intenzit\u00e1ssal is.<\/p>\n

A m\u00f3dszer jelent\u0151s\u00e9ge azonban messze t\u00falmutat a kl\u00edmapolitik\u00e1n. A modern korm\u00e1nyz\u00e1s sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n \u2013 legyen sz\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyr\u0151l, oktat\u00e1sr\u00f3l, p\u00e9nz\u00fcgyi szab\u00e1lyoz\u00e1sr\u00f3l vagy szoci\u00e1lpolitik\u00e1r\u00f3l \u2013 hasonl\u00f3 probl\u00e9ma jelentkezik, azaz egyre t\u00f6bb int\u00e9zked\u00e9s l\u00e9tezik, amelyek egym\u00e1ssal \u00f6sszefon\u00f3dva hatnak, \u00e9s neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani, hogy pontosan mi m\u0171k\u00f6dik \u00e9s mi nem. Az \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s azonban lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy ezekben a komplex rendszerekben is megb\u00edzhat\u00f3bban azonos\u00edtsuk a val\u00f3ban hat\u00e9kony megold\u00e1sokat, \u00e9s elker\u00fclj\u00fck az er\u0151forr\u00e1sok pazarl\u00e1s\u00e1t. Na meg a F\u00f6ld pusztul\u00e1s\u00e1t…<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: A Tata Steel az egyik legnagyobb szennyez\u0151 Hollandi\u00e1ban a CO2, a nitrog\u00e9n \u00e9s az \u00f3lomhoz, higanyhoz hasonl\u00f3 neh\u00e9zf\u00e9mek tekintet\u00e9ben 2023. okt\u00f3ber 5-\u00e9n, Velsenben. Fot\u00f3:\u00a0Sjoerd van der Wal \/ Getty Images)\n <\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"\u0170rhaj\u00f3s<\/p>\n

Ismerd meg Kapu Tibor inspir\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, akit a szabads\u00e1g ut\u00e1ni v\u00e1gy v\u00e9g\u00fcl a csillagok k\u00f6z\u00e9 emelt.<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s lass\u00edt\u00e1sa \u00e9s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n a k\u00f6zbesz\u00e9dben leggyakrabban azt halljuk, hogy a vil\u00e1g m\u00e9g mindig nem tesz…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":57248,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[151,152,11413,3074,42,18930,1355,1506,43,34,22692,124,94,93,92,2730],"class_list":{"0":"post-57247","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-ce-femina","9":"tag-ce-napi","10":"tag-eredmeny","11":"tag-globalis-felmelegedes","12":"tag-hungarian","13":"tag-intezkedesek","14":"tag-klimavaltozas","15":"tag-kutatas","16":"tag-magyar","17":"tag-news","18":"tag-torekves","19":"tag-tudomany","20":"tag-vilag","21":"tag-world","22":"tag-world-news","23":"tag-zold-index"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116371453595889039","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/57247","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=57247"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/57247\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/57248"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=57247"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=57247"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=57247"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}