![\"Elhat\u00e1rozta,](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/04\/elhatarozta-hogy-parizs-leghiresebb-festoje-lesz_lgc.jpeg\")
\n Elhat\u00e1rozta, hogy P\u00e1rizs legh\u00edresebb fest\u0151je lesz
Fot\u00f3: K\u00f6nyves magazin<\/p>\n
Azt is mondhatn\u00e1nk, \u0151 az els\u0151 n\u0151i szuperszt\u00e1r m\u0171v\u00e9sz. Tamara de Lempicka el\u0151kel\u0151, gazdag lengyel-orosz csal\u00e1dba sz\u00fcletett. \u00c9let\u00e9nek magyar sz\u00e1lai is k\u00f6zismertek, m\u00e1sodik f\u00e9rje Kuffner Raoul felvid\u00e9ki magyar gy\u00e1ros \u00e9s f\u00f6ldbirtokos volt. Im\u00e1dta a luxust, a gyors aut\u00f3kat \u00e9s a titokzatoss\u00e1got, sz\u00fclet\u00e9si hely\u00e9r\u0151l \u00e9s idej\u00e9r\u0151l nem nyilatkozott egy\u00e9rtelm\u0171en. \u00dajabb kutat\u00e1sok szerint 1894-ben sz\u00fcletett, de azt \u00e1ll\u00edt\u00f3lag nem siker\u00fclt kider\u00edteni, hogy Vars\u00f3ban vagy Moszkv\u00e1ban.<\/p>\n
El\u0151sz\u00f6r a kubista\u00a0hat\u00e1sok fogt\u00e1k meg, majd az\u00a0art d\u00e9co\u00a0nagymestere lett. Els\u0151 korszak\u00e1ban f\u0151k\u00e9pp portr\u00e9kat k\u00e9sz\u00edtett, melyeken a\u00a0nagypolg\u00e1rs\u00e1g\u00a0\u00e9s az\u00a0arisztokr\u00e1cia\u00a0rangos k\u00e9pvisel\u0151i, illetve az el\u0151kel\u0151 szalonok vil\u00e1ga jelenik meg. No meg \u0151: szinte majd mindegyik n\u0151alakj\u00e1nak arca, orra saj\u00e1t mag\u00e1ra hasonl\u00edt, holott h\u00edven \u00e1br\u00e1zolja a megrendel\u0151 arcvon\u00e1sait is \u2013 mindez nem ritka a m\u0171v\u00e9szvil\u00e1gban. St\u00edlusa azonnal felismerhet\u0151. Ahogyan az oml\u00f3, f\u00e9nyes selymeket meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette, az egyedi \u00e9s ut\u00e1nozhatatlan.<\/p>\n
<\/p>\n
El\u0151kel\u0151, gazdag csal\u00e1dba sz\u00fcletett az\u00a0Orosz Birodalom\u00a0\u201ev\u00e9dn\u00f6ks\u00e9ge\u201d alatt akkor l\u00e9tez\u0151 Lengyelorsz\u00e1gban. Eredeti neve Maria G\u00f3rska. Apja, Boris Gurwik-G\u00f3rski orosz zsid\u00f3 \u00fcgyv\u00e9d egy francia kereskedelmi c\u00e9g alkalmaz\u00e1s\u00e1ban \u00e1llt. Sv\u00e1jcban tanult, ahogy az az akkori fels\u0151 t\u00edzezer k\u00f6reiben gyakori volt, 1911-ben a telet nagyanyj\u00e1val\u00a0Olaszorsz\u00e1gban\u00a0\u00e9s a francia Rivi\u00e9r\u00e1n\u00a0t\u00f6lt\u00f6tte, ekkor tal\u00e1lkozott el\u0151sz\u00f6r a nagy\u00a0olasz mesterek\u00a0m\u0171veivel.<\/p>\n
<\/p>\n
1917-ben kit\u00f6rt az orosz forradalom, f\u00e9rj\u00e9t letartoztatt\u00e1k a\u00a0bolsevikok. Hetekig kereste \u0151t a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben, majd a sv\u00e9d konzul seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel el\u00e9rte, hogy szabadl\u00e1bra helyezz\u00e9k.\u00a0Koppenh\u00e1g\u00e1ba,\u00a0Londonba, v\u00e9g\u00fcl\u00a0Franciaorsz\u00e1gba menek\u00fcltek.<\/p>\n
P\u00e1rizsi modern lak\u00e1sukat\u00a0Robert Mallet-Stevens\u00a0\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte, art d\u00e9co st\u00edlus\u00fa b\u00fatoraikat pedig a n\u0151v\u00e9re, a tervez\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 Adrienna G\u00f3rska. Kezdetben a csal\u00e1di \u00e9kszerek elad\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9ltek. Ahogy az egyik m\u0171v\u00e9szeti szaklap cikk\u00edr\u00f3ja fogalmaz,<\/p>\n
<\/p>\n
\u201ea nincstelenn\u00e9 v\u00e1lt Tamar\u00e1t felbosszantotta \u00e9s cselekv\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a szeg\u00e9nys\u00e9g, \u00e9s\u00a0elhat\u00e1rozta, hogy P\u00e1rizs legh\u00edresebb fest\u0151je lesz, aki a dr\u00e1g\u00e1n eladott k\u00e9peinek \u00e1r\u00e1b\u00f3l gy\u00e9m\u00e1ntkark\u00f6t\u0151ket v\u00e1s\u00e1rol, ezek pedig a csukl\u00f3j\u00e1t\u00f3l a k\u00f6ny\u00f6k\u00e9ig bebor\u00edtj\u00e1k majd a karj\u00e1t.\u201d<\/p>\n
<\/p>\n
Adrianna se volt kev\u00e9sb\u00e9 okos \u00e9s c\u00e9ltudatos. \u0150 volt az els\u0151 n\u0151, aki a 20-as \u00e9vekben \u00e9p\u00edt\u00e9szetb\u0151l diplom\u00e1t szerzett az \u00c9cole Sp\u00e9ciale D\u2032Architecture-\u00f6n,\u00a0P\u00e1rizs t\u00f6bb modern \u00e9p\u00fclet\u00e9t is \u0151 tervezte. Adrianna mes\u00e9lt a n\u0151v\u00e9r\u00e9nek az akkor m\u00e9g form\u00e1l\u00f3d\u00f3, \u00faj, \u00fcveget, ac\u00e9lt \u00e9s nyersbetont haszn\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlusr\u00f3l is, aminek akkor m\u00e9g nem volt saj\u00e1t m\u0171v\u00e9szete, kialakult fest\u00e9szeti form\u00e1ja, neve se. Arra biztatta testv\u00e9r\u00e9t, hogy pr\u00f3b\u00e1lkozzon ezzel az ir\u00e1nyzattal, mik\u00f6zben megteremtette saj\u00e1t art d\u00e9co fest\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n
Els\u0151 nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra\u00a01925-ben,\u00a0Mil\u00e1n\u00f3ban\u00a0ker\u00fclt sor. Hat h\u00f3nap alatt 28 festm\u00e9nyt k\u00e9sz\u00edtett. \u00c1tlagosan h\u00e1rom h\u00e9t alatt k\u00e9sz\u00fclt el egy-egy portr\u00e9val, amivel 50 ezer\u00a0francia frankot (akkor 2000 doll\u00e1rt) keresett. Ekkoriban festette meg egyik f\u0151 m\u0171v\u00e9t, a Tamara z\u00f6ld Bugattival\u00a0c\u00edm\u0171 \u00f6narck\u00e9p\u00e9t, amit a n\u00e9met\u00a0Die Dame\u00a0divatmagazin megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett.\u00a0(A dolog pik\u00e1ns r\u00e9szlete, hogy \u00e1ll\u00edt\u00f3lag az aut\u00f3 s\u00e1rga volt \u00e9s nem z\u00f6ld, no meg Reanult \u00e9s nem Bugatti.\u00a0De mi\u00e9rt k\u00e9rn\u00e9nk sz\u00e1mon egy ilyen apr\u00f3, val\u00f3s\u00e1gbeli elt\u00e9r\u00e9st egy m\u0171v\u00e9szt\u0151l.)<\/p>\n
Az\u00a01920-as \u00e9vek\u00a0alatt P\u00e1rizs boh\u00e9mvil\u00e1g\u00e1ban gyakran id\u0151z\u00f6tt,\u00a0Picasso, Jean Cocteau \u00e9s\u00a0Andr\u00e9 Gide t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. 1928-ban r\u00e9gi p\u00e1rtfog\u00f3ja, di\u00f3szeghi\u00a0Kuffner Raoul\u00a0b\u00e1r\u00f3 (1886\u20131961) megb\u00edzta, hogy fesse le a szeret\u0151j\u00e9t. (A magyar nemess\u00e9get kapott Kuffner csal\u00e1dnak cukorgy\u00e1ra volt a\u00a0Felvid\u00e9ken,\u00a0Di\u00f3szegen.) A f\u00e9rfi \u00e9s a fest\u0151n\u0151 k\u00f6z\u00f6tt szerelmi kapcsolat sz\u00f6v\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n
Hamar megh\u00f3d\u00edtotta Amerik\u00e1t <\/p>\n
\u00c9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r 1929-ben haj\u00f3zott az\u00a0USA-ba. Rufus T. Bush olajm\u00e1gn\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra kellett egy portr\u00e9t megfestenie, illetve egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megrendeznie a saj\u00e1t munk\u00e1ib\u00f3l\u00a0Pittsburgh-ben, a Carnegie Int\u00e9zetben.<\/p>\n
A gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g \u00e1ll\u00edt\u00f3lag nem volt hat\u00e1ssal \u00e9letsz\u00ednvonal\u00e1ra, mert jelent\u0151s megrendel\u0151k kerest\u00e9k. A korai harmincas \u00e9vekben megfestette\u00a0XIII. Alfonz spanyol kir\u00e1ly\u00a0\u00e9s\u00a0Erzs\u00e9bet g\u00f6r\u00f6g kir\u00e1lyn\u00e9\u00a0arck\u00e9p\u00e9t, s ebben az id\u0151ben kezdt\u00e9k el gy\u0171jteni m\u0171veit a m\u00fazeumok is.\u00a01933-ban\u00a0Chicag\u00f3ba\u00a0utazott, ahol\u00a0Georgia O’Keeffe,\u00a0Santiago Mart\u00ednez Delgado\u00a0\u00e9s\u00a0Willem de Kooning\u00a0m\u0171v\u00e9szekkel dolgozott egy\u00fctt, akik a korszak legnagyobb amerikai alkot\u00f3i voltak,<\/p>\n
F\u00e9rj\u00e9vel kor\u00e1n felismert\u00e9k, hogy \u00fajabb\u00a0vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\u00a0k\u00f6zeledik, \u00e9s kelet-eur\u00f3pai vagyonukat\u00a0Sv\u00e1jcba\u00a0menek\u00edtett\u00e9k. Nagy visszhangot v\u00e1ltottak ki a n\u0151i aktk\u00e9pei, mert akkoriban m\u00e9g botr\u00e1nyosnak sz\u00e1m\u00edtott, ha egy n\u0151 egy m\u00e1sikat lefestett. 1939-ben a h\u00e1zasp\u00e1r nyaralni indult Amerik\u00e1ba. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st akartak szervezni\u00a0New Yorkban, de v\u00e9g\u00fcl \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy ink\u00e1bb\u00a0Hollywoodba,\u00a0Beverly Hillsbe\u00a0mennek.<\/p>\n
\n Elhat\u00e1rozta, hogy P\u00e1rizs legh\u00edresebb fest\u0151je lesz
Fot\u00f3: K\u00f6nyves magazin<\/p>\n
Itt a r\u00e9szben magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\u00a0King Vidor filmrendez\u0151 hatalmas vill\u00e1j\u00e1ban \u00e9ltek. Tamar\u00e1nak a misztikus\u00a0Greta Garbo\u00a0lett a p\u00e9ldak\u00e9pe, akit ut\u00e1nozni igyekezett. Siker\u00fclt is neki \u2013 a hajdani, fekete-feh\u00e9r fot\u00f3kon l\u00e1tni, hogy a Queen Mary fed\u00e9lzet\u00e9n \u00e1llva m\u00e9g az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si st\u00edlusa \u00e9s a testtart\u00e1sa is r\u00e1 eml\u00e9keztet.<\/p>\n
Gyakran j\u00e1rt el forgat\u00e1sokra, ahol\u00a0Tyrone Power,\u00a0Walter Pidgeon,\u00a0George Sanders\u00a0\u00e9s m\u00e1sok munk\u00e1j\u00e1t figyelte \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt vel\u00fck. 1941-ben megszervezte, hogy a l\u00e1nya el tudjon sz\u00f6kni a n\u00e1cik \u00e1ltal megsz\u00e1llt P\u00e1rizsb\u00f3l,\u00a0Lisszabonon\u00a0\u00e1t. N\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9ben\u00a0Salvador Dal\u00ed\u00a0\u00e9s a\u00a0sz\u00fcrrealizmus\u00a0hat\u00e1sa \u00e9rz\u0151dik.<\/p>\n
Rendszeresen utaztak Eur\u00f3p\u00e1ba, r\u00e9szint az\u00e9rt, mert a f\u00e9rje\u00a0Magyarorsz\u00e1gon\u00a0menek\u00fclt\u00fcgyi munk\u00e1t v\u00e9gzett. Ebben az id\u0151ben a portr\u00e9kon k\u00edv\u00fcl\u00a0csend\u00e9leteket, s\u0151t\u00a0absztrakt\u00a0k\u00e9peket is festett. V\u00e9g\u00fcl egy eg\u00e9szen \u00faj st\u00edlust alak\u00edtott ki, fest\u0151k\u00e9st haszn\u00e1lva az ecset helyett. \u00daj munk\u00e1it azonban nem fogadt\u00e1k kedvez\u0151en,<\/p>\n
1961. november 3-\u00e1n, \u00fatban New York fel\u00e9, a Libert\u00e9 \u00f3ce\u00e1nj\u00e1r\u00f3 fed\u00e9lzet\u00e9n sz\u00edvrohamban elhunyt a f\u00e9rje. \u00c9rt\u00e9keit eladta, \u00e9s h\u00e1rom f\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli haj\u00f3utat tett. 1980. m\u00e1rcius 18-\u00e1n hunyt el.<\/p>\n
Sz\u00edndarab, reg\u00e9ny \u00e9s film k\u00e9sz\u00fclt az \u00e9let\u00e9r\u0151l<\/p>\n
Utols\u00f3 \u00e9veiben egy \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 fedezte fel mag\u00e1nak, az 1973-as retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa elismer\u0151 kritik\u00e1t kapott. A Gabriele D\u2019Annunzi\u00f3val\u00a0val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00ednpadi m\u0171 k\u00e9sz\u00fclt, ami a legt\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1tszott sz\u00edndarab volt\u00a0abban az id\u0151ben Los Angelesben.<\/p>\n
Egyik legnagyobb mai gy\u0171jt\u0151je \u00e9s csod\u00e1l\u00f3ja\u00a0Madonna, aki sz\u00ednpadi megjelen\u00e9s\u00e9ben is ut\u00e1nozta \u0151t. Jack Nicholsonnak\u00a0\u00e9s\u00a0Barbra Streisandnak is nagy kedvence.<\/p>\n
P\u00e1r \u00e9ve dokumentumfilm k\u00e9sz\u00fclt az \u00e9let\u00e9r\u0151l, A t\u00fal\u00e9l\u00e9s m\u0171v\u00e9szete c\u00edmmel, amelyet tavaly m\u00e1jusban mutattak be a budapesti\u00a0Ur\u00e1nia Nemzeti Filmsz\u00ednh\u00e1zban\u00a0magyar felirattal, a budapesti\u00a0Lengyel Int\u00e9zet\u00a0szervez\u00e9s\u00e9ben. A filmvet\u00edt\u00e9ssel egyidej\u0171leg tartott\u00e1k\u00a0Grzegorz Musia\u0142\u00a0lengyel szerz\u0151 \u00c9n, Tamara c\u00edm\u0171\u00a0\u00e9letrajzi reg\u00e9ny\u00e9nek bemutat\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n