{"id":68440,"date":"2026-04-18T18:57:12","date_gmt":"2026-04-18T18:57:12","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/68440\/"},"modified":"2026-04-18T18:57:12","modified_gmt":"2026-04-18T18:57:12","slug":"index-tech-tudomany-az-irodalomba-is-behatolt-a-mesterseges-intelligencia-jaj-a-muveszeknek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/68440\/","title":{"rendered":"Index – Tech-Tudom\u00e1ny – Az irodalomba is behatolt a mesters\u00e9ges intelligencia, jaj a m\u0171v\u00e9szeknek"},"content":{"rendered":"

Gustave Flaubert utols\u00f3, befejezetlen reg\u00e9ny\u00e9t, ami a Bouvard \u00e9s P\u00e9cuchet c\u00edmet viseli, v\u00e9gre befejezt\u00e9k<\/a>, b\u00e1r nem biztos, hogy ennek marad\u00e9ktalanul \u00f6r\u00fcl minden irodalomkedvel\u0151, mert az AI volt a kreat\u00edv finisel\u0151. Ha ez m\u00e9g nem lenne el\u00e9g, n\u00e9zz\u00fck meg Carl Gustav Jungot is saj\u00e1t szob\u00e1j\u00e1ban, k\u00f6nyvei \u00e9s \u00edr\u00f3asztala el\u0151tt, ahogy pszichol\u00f3giai t\u00e9ziseit fejtegeti. Ja, hogy a nagy sv\u00e1jci koponya m\u00e1r 65 \u00e9ve meghalt? Oda se neki, az AI seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megelevenedik a Sator szabadegyetemen. Egy arch\u00edv felv\u00e9teleket \u00e9s AI-t vegy\u00edt\u0151 film hozza zavarba a n\u00e9z\u0151t, mi a val\u00f3s\u00e1g, a t\u00f6rt\u00e9nelem, \u00e9s mi a realit\u00e1s. Jung avat\u00e1rj\u00e1ban Francois Morel sz\u00edn\u00e9sz is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik a hiteless\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt.\u00a0\u00a0<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e9pp Jung?<\/p>\n

Nemcsak a v\u00e1llalatok, a tudom\u00e1ny, a kereskedelem, de a kult\u00fara is elkezdte haszn\u00e1lni a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t. De mi\u00e9rt nem Freud, mi\u00e9rt \u00e9pp Jung j\u00f6het be a nappalinkba? A francia Sator<\/a> online szabadegyetem 31 \u00e9ves alap\u00edt\u00f3ja, Pierre Gilbert erre azt mondja, Jung kollekt\u00edv tudattalanr\u00f3l, archet\u00edpusokr\u00f3l, szinkronicit\u00e1sr\u00f3l, szem\u00e9lyis\u00e9gekr\u0151l kidolgozott elm\u00e9letei \u00e1lland\u00f3an megjelennek a mai popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1ban, de sokszor rosszul \u00e9rtelmezve. Francois Morel sz\u00edn\u00e9sz Jung gondolatait \u00e9s a kort\u00e1rs pszichol\u00f3giai felfedez\u00e9seket ismerteti<\/a>, \u00e9s ezt egy\u00e9bk\u00e9nt, AI-seg\u00edts\u00e9g ide vagy oda, nagy megtiszteltet\u00e9snek veszi, mert a Les Daltons sorozatban \u00e9pp egy r\u00e9m buta kuty\u00e1nak k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt hangot, most pedig a legokosabb gondolatokat form\u00e1lhatja szavakk\u00e1. De nemcsak Jung szob\u00e1j\u00e1ba l\u00e9phet\u00fcnk be, hanem Gustave Flaubert elm\u00e9j\u00e9be is. Utols\u00f3, hal\u00e1la miatt befejezetlen m\u0171ve, a Bouvard \u00e9s P\u00e9cuchet ugyanis megkapta m\u00e9lt\u00f3 v\u00e9g\u00e9t. Ez az a m\u0171, amit kort\u00e1rsai m\u00e9g nem \u00e9rt\u00e9keltek, az ut\u00f3kor viszont remekm\u0171nek ki\u00e1ltotta ki.<\/p>\n

Flaubert 18 \u00e9ven kereszt\u00fcl dolgozott rajta, \u00e9s csak a hal\u00e1la ut\u00e1n, 1881-ben adt\u00e1k ki. A t\u00f6rt\u00e9net k\u00e9t p\u00e1rizsi \u00edrnokr\u00f3l sz\u00f3l, akik vid\u00e9kre k\u00f6lt\u00f6zve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyokkal kezdenek el foglalkozni: fejezetr\u0151l fejezetre belev\u00e1gnak valamilyen szakter\u00fclet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ba, de elbuknak. Egyszerre enciklop\u00e9dia \u00e9s a butas\u00e1gon \u00e9lcel\u0151d\u0151 reg\u00e9ny. Rokon\u00edthat\u00f3 a Don Quijot\u00e9val \u00e9s az Ulyssesszel is, sokak szerint a 20. sz\u00e1zadi \u00faj reg\u00e9ny el\u0151fut\u00e1ra.<\/p>\n

Flaubert majdnem 15 \u00e9vig \u00edrta, mert sokszor napokig csiszolt egy-egy mondatot, 1500 k\u00f6nyvet olvasott el hozz\u00e1, \u00e9s szaklapokat forgatott. Itthon ez volt az els\u0151 leford\u00edtott \u00e9s kiadott k\u00f6nyve (nem a Bovaryn\u00e9, ami csak 1904-ben jelent meg), de vegyes fogadtat\u00e1sra tal\u00e1lt. 1882-ben jelent meg, K\u00e9t \u00fajkori Don Quixote, Bouvard \u00e9s P\u00e9cuchet c\u00edmmel Ny\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. 1921-ben T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Benedek Marcell is \u00e1t\u00fcltette magyarra. Kritik\u00e1t kapott a Nyugatban, \u00e9s Babits is eml\u00edti Az eur\u00f3pai irodalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben: f\u00e1raszt\u00f3 \u00e9s siv\u00e1r k\u00f6nyvnek nevezi, de m\u00e9gis remekm\u0171nek tartja, Szerb Antal szerint pedig a butas\u00e1g nagy h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9nye k\u00e9t ostoba ny\u00e1rspolg\u00e1r kalandjain kereszt\u00fcl.<\/p>\n

A vil\u00e1g felm\u00e9r\u00e9se<\/p>\n

A k\u00f6nyv az \u00f6sszes tudom\u00e1ny\u00e1g \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tudom\u00e1nyos rendszerek kritik\u00e1ja, Flaubert feltehet\u0151en a vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t akarta seg\u00edteni, \u00e9s a burzso\u00e1zi\u00e1t kritiz\u00e1lta, mert b\u00e1r nem ut\u00e1lta a polg\u00e1rs\u00e1got, az erre gyakran jellemz\u0151 korl\u00e1tolts\u00e1got, konvenci\u00f3kat, tudatlans\u00e1got, el\u0151\u00edt\u00e9letet megvetette. Nem fejezte be, viszont az utols\u00f3 fejezet \u00e1rulkod\u00f3 lehet. S\u0151t, a k\u00e9s\u0151bbiekre is adott instrukci\u00f3kat, persze nem az AI-nak, mert mit sem sejtett m\u00e9g err\u0151l, hanem mag\u00e1nak, hisz nem tudta, hogy korai hal\u00e1la nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a befejez\u00e9st.<\/p>\n

Benoit Raphael \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, v\u00e1llalkoz\u00f3, AI-szak\u00e9rt\u0151 pedig gondolt egy nagyot, \u00e9s az AI-ra b\u00edzta a befejez\u00e9st. A 2026. m\u00e1rcius 21-\u00e9n megjelent \u00edr\u00e1s fordul\u00f3pontot jelent a posztumusz irodalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, mert nem siker\u00fclt rosszul, s\u0151t. A 2020-ban Goncourt-d\u00edjat elnyert Herv\u00e9 Le Tellier, aki eddig ink\u00e1bb \u00f3dzkodott az AI-t\u00f3l, azt mondta,<\/p>\n

d\u00f6bbenetesen autentikus.<\/p>\n

Szerinte a sz\u00f6veg Flaubert jellemz\u0151it hordozza mag\u00e1n, vagyis ironikus, tudom\u00e1nyosan prec\u00edz, \u00e9s ott a r\u00e1 oly jellemz\u0151 t\u00e1rsadalmi szat\u00edra. Flaubert-szak\u00e9rt\u0151k \u00fagy v\u00e9lik, olyan, mintha az AI Flaubert nyelv\u00e9n besz\u00e9lne, mintha azzal, hogy bet\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k Flaubert t\u00f6bbi m\u0171v\u00e9t, megtanulta volna, hogy kell \u201eflaubert-\u00fcl\u201d \u00edrnia. Nem viszi t\u00falz\u00e1sba, nem lesz az \u00edr\u00f3 karik\u00edroz\u00e1sa vagy par\u00f3di\u00e1ja, pont j\u00f3 \u00e9s pont el\u00e9g.<\/p>\n

K\u00e9rd\u00e9s: a j\u00f6v\u0151ben az \u00edr\u00f3k AI-asszisztenseket haszn\u00e1lhatnak majd, hogy helyettes\u00edts\u00e9k vel\u00fck magukat?<\/p>\n

Le Tellier erre \u00fagy reag\u00e1l, \u0151 is dolgozott m\u00e1r az AI-ra t\u00e1maszkodva, de nem szeretn\u00e9, ha helyette \u00edrna, abban neki semmi \u00f6r\u00f6me nem lenne.\u00a0Benoit Raphael\u00a0el\u00e1rulta, a m\u0171 befejez\u00e9s\u00e9n\u00e9l h\u00e1rom m\u00f3dszert alkalmazott: az egyik az \u00edr\u00f3 humor\u00e1t, a m\u00e1sik az utols\u00f3, X. fejezet narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t, a harmadik Flaubert saj\u00e1t eszt\u00e9tikai krit\u00e9riumait t\u00e1pl\u00e1lta be. \u00cdgy lett pontos, flaubert-i a sz\u00f3kincs, a mondatszerkezet \u00e9s a ritmus.<\/p>\n

Persze most j\u00f6hetnek az etikai dilemm\u00e1k, ki ezek ut\u00e1n a szerz\u0151, \u00e9s meddig az? A g\u00e9p is lehet zseni? A mesters\u00e9ges kreativit\u00e1s utol\u00e9rheti-e az ember ihlet\u00e9t?<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0\u00a0Philip Dulian \/ Getty Images)\n <\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Becsomagolt<\/p>\n

Engedd, hogy ez a tematikus \u00fcnnepi k\u00f6tet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9shez \u00e9s a f\u00e1radt \u00fcnnepi s\u00f3hajokhoz. <\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gustave Flaubert utols\u00f3, befejezetlen reg\u00e9ny\u00e9t, ami a Bouvard \u00e9s P\u00e9cuchet c\u00edmet viseli, v\u00e9gre befejezt\u00e9k, b\u00e1r nem biztos, hogy…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":68441,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[282,25558,151,25559,42,1166,43,34,357,94,93,92],"class_list":["post-68440","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-ai","tag-carl-gustav-jung","tag-ce-femina","tag-gustave-flaubert","tag-hungarian","tag-irodalom","tag-magyar","tag-news","tag-tech-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116427243163795682","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/68440","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=68440"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/68440\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/68441"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=68440"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=68440"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=68440"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}