{"id":73827,"date":"2026-04-23T05:45:11","date_gmt":"2026-04-23T05:45:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/73827\/"},"modified":"2026-04-23T05:45:11","modified_gmt":"2026-04-23T05:45:11","slug":"index-tudomany-megdolni-latszik-egy-nobel-dijas-elmelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/73827\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Megd\u0151lni l\u00e1tszik egy Nobel-d\u00edjas elm\u00e9let"},"content":{"rendered":"

A szupravezet\u00e9s egy leny\u0171g\u00f6z\u0151 fizikai jelens\u00e9g, amelynek sor\u00e1n bizonyos anyagokban (\u00e1ltal\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nleges f\u00e9mekben), kell\u0151en alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletre h\u0171tve az elektromos ellen\u00e1ll\u00e1s null\u00e1ra cs\u00f6kken. Ez azt jelenti, hogy az elektromos \u00e1ram energiavesztes\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9pes \u00e1ramlani benn\u00fck. A jelens\u00e9g kulcs\u00e1t az adja, hogy a rendk\u00edv\u00fcli hidegben az elektronok p\u00e1rba rendez\u0151dnek. Ezt a kvantumhat\u00e1st a fizik\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r az 1950-es \u00e9vekben \u00edrta le h\u00e1rom amerikai tud\u00f3s \u2013 John Bardeen, Leon Cooper \u00e9s John Robert Schrieffer \u2013, ami\u00e9rt 1972-ben meg is kapt\u00e1k a fizikai Nobel-d\u00edjat. Az \u0151 nev\u00fck kezd\u0151bet\u0171ib\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3 BCS-elm\u00e9let azonban \u00fagy t\u0171nik, komoly kiigaz\u00edt\u00e1sra szorul, h\u00edvja fel a figyelmet a Phys.org<\/a>.<\/p>\n

Kvantumt\u00e1nc a b\u00e1lteremben<\/p>\n

A p\u00e1rizsi Kastler Brossel Laborat\u00f3rium \u00e9s a New York-i Simons Alap\u00edtv\u00e1ny kutat\u00f3i k\u00f6z\u00f6s tanulm\u00e1nyukban egy speci\u00e1lis, az abszol\u00fat nullafokhoz (a lehet\u0151 leghidegebb \u00e1llapot, kb. -273 Celsius-fok) k\u00f6zeli h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletre h\u0171t\u00f6tt l\u00edtiumg\u00e1zzal k\u00eds\u00e9rleteztek. Ebben az extr\u00e9m \u00e1llapotban az atomok k\u00e9pesek \u201ehelyettes\u00edteni\u201d a szupravezet\u0151kben l\u00e9v\u0151 elektronokat, \u00edgy a tud\u00f3sok biztons\u00e1gos, kontroll\u00e1lt k\u00f6rnyezetben vizsg\u00e1lhatt\u00e1k a p\u00e1rk\u00e9pz\u0151d\u00e9st.<\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n egy \u00fajonnan kifejlesztett k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszerrel k\u00e9sz\u00edtettek pillanatfelv\u00e9teleket a p\u00e1rokba rendez\u0151d\u00f6tt atomokr\u00f3l. A felv\u00e9telek pedig valami eg\u00e9szen v\u00e1ratlant mutattak: a p\u00e1rok helyzet\u00e9t befoly\u00e1solta a t\u00f6bbi p\u00e1r jelenl\u00e9te. L\u00e9nyeg\u00e9ben szinkroniz\u00e1lt t\u00e1ncot lejtettek, \u00fcgyelve arra, hogy megtarts\u00e1k a t\u00e1vols\u00e1got a t\u00f6bbiekt\u0151l, ezt a fajta \u00f6sszehangolt mozg\u00e1st a t\u00f6rt\u00e9nelmi BCS-elm\u00e9let egy\u00e1ltal\u00e1n nem j\u00f3solta meg.<\/p>\n

\u201eA BCS-elm\u00e9let eddig azt mondta, hogy a szupravezet\u00e9s az\u00e9rt j\u00f6n l\u00e9tre, mert az elektronok hajlamosak p\u00e1rba rendez\u0151dni, de ez egy nyers te\u00f3ria, \u00e9s nem mond semmit arr\u00f3l, hogyan l\u00e9pnek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba ezek a p\u00e1rok egym\u00e1ssal\u201d \u2013 magyar\u00e1zta<\/a> Shiwei Zhang, a kutat\u00e1s elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 csapat vezet\u0151je. Az eddigi elm\u00e9let ugyanis abb\u00f3l indult ki, hogy a p\u00e1rok f\u00fcggetlenek egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s eloszl\u00e1suk a t\u00e9ren bel\u00fcl teljesen v\u00e9letlenszer\u0171.<\/p>\n

Tarik Yefsah, a k\u00eds\u00e9rleti kutat\u00e1s vezet\u0151je egy \u00e9rz\u00e9kletes hasonlattal \u00edrta le a felfedez\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t: \u201eA BCS-elm\u00e9let eddig csak egy olyan k\u00e9pet adott, mintha kintr\u0151l figyeln\u00e9nk a b\u00e1ltermet. Hallottuk a zen\u00e9t, l\u00e1ttuk kij\u00f6nni a t\u00e1ncosokat, de fogalmunk sem volt, mi t\u00f6rt\u00e9nik odabent. A mi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fcnk olyan, mintha bevitt\u00fcnk volna egy nagyl\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 kamer\u00e1t a terembe. Most m\u00e1r l\u00e1tjuk, hogyan alkotnak p\u00e1rokat, \u00e9s azt is, hogyan figyelnek egym\u00e1sra, hogy ne \u00fctk\u00f6zzenek \u00f6ssze.\u201d<\/p>\n

L\u00e9p\u00e9s a szent gr\u00e1l fel\u00e9<\/p>\n

Hogy meger\u0151s\u00edts\u00e9k a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket, a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3kat is lefuttattak. A kvantummechanikai modellek hajsz\u00e1lpontosan egybev\u00e1gtak a val\u00f3s megfigyel\u00e9sekkel, bebizony\u00edtva, hogy a Nobel-d\u00edjas elm\u00e9letb\u0151l valami val\u00f3ban \u201ekvalitat\u00edvan hi\u00e1nyzik\u201d. De mi\u00e9rt fontos mindez a laikusok sz\u00e1m\u00e1ra? Nos, az\u00e9rt, mert a szupravezet\u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se a modern fizika egyik Szent Gr\u00e1lj\u00e1hoz vezethet: a szobah\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten is m\u0171k\u00f6d\u0151 szupravezet\u0151kh\u00f6z. Jelenleg ugyanis a legfejlettebb, \u00fagynevezett magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 szupravezet\u0151k is foly\u00e9kony nitrog\u00e9nes h\u0171t\u00e9st, azaz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl -196 Celsius-fokot ig\u00e9nyelnek a m\u0171k\u00f6d\u00e9shez, \u00e9s a tud\u00f3sok m\u00e9g mindig nem \u00e9rtik pontosan, mi\u00e9rt k\u00e9pesek ezek az anyagok is a szupravezet\u00e9sre.<\/p>\n

Ha siker\u00fclne egy olyan anyagot l\u00e9trehozni, ami a mindennapi, szobah\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 k\u00f6rnyezet\u00fcnkben is energiavesztes\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl vezetn\u00e9 az \u00e1ramot, az alapjaiban v\u00e1ltoztatn\u00e1 meg a vil\u00e1got. Elk\u00e9peszt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6veln\u00e9 az elektromos h\u00e1l\u00f3zatok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, forradalmas\u00edtan\u00e1 az elektronikus eszk\u00f6z\u00f6ket, \u00e9s sosem l\u00e1tott sebess\u00e9g\u0171 szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek megalkot\u00e1s\u00e1t tenn\u00e9 lehet\u0151v\u00e9. A mostani, a \u201et\u00e1ncol\u00f3\u201d atomp\u00e1rokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 felfedez\u00e9s \u2013 amely felt\u00e1rta a kor\u00e1bbi elm\u00e9letek hi\u00e1nyoss\u00e1gait \u2013 teh\u00e1t hatalmas l\u00e9p\u00e9st jelent afel\u00e9, hogy ezt a bonyolult rendszert meg\u00e9rts\u00fck, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtani is tudjuk.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Illusztr\u00e1ci\u00f3 \/ Getty Images)\n <\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"\u0170rhaj\u00f3s<\/p>\n

Ismerd meg Kapu Tibor inspir\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, akit a szabads\u00e1g ut\u00e1ni v\u00e1gy v\u00e9g\u00fcl a csillagok k\u00f6z\u00e9 emelt.<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A szupravezet\u00e9s egy leny\u0171g\u00f6z\u0151 fizikai jelens\u00e9g, amelynek sor\u00e1n bizonyos anyagokban (\u00e1ltal\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nleges f\u00e9mekben), kell\u0151en alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletre h\u0171tve az…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":73828,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[21319,42,43,34,11472,26907,9083,124,94,93,92],"class_list":["post-73827","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-elmelet","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-nobel-dij","tag-szupravezeto","tag-tanulmany","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116452440718088707","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/73827","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=73827"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/73827\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/73828"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=73827"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=73827"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=73827"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}