{"id":76815,"date":"2026-04-25T12:16:10","date_gmt":"2026-04-25T12:16:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/76815\/"},"modified":"2026-04-25T12:16:10","modified_gmt":"2026-04-25T12:16:10","slug":"index-fomo-a-matematika-szerint-aligha-kellett-volna-bekovetkeznie-megis-megtortent","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/76815\/","title":{"rendered":"Index – FOMO – A matematika szerint aligha kellett volna bek\u00f6vetkeznie, m\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nt"},"content":{"rendered":"

Tavaly, \u00e9v v\u00e9g\u00e9n egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, meglep\u0151en der\u0171s \u00fczenet ker\u00fclt el\u0151 a m\u00faltb\u00f3l, amikor Ausztr\u00e1lia d\u00e9lnyugati partjain\u00e1l egy t\u00f6bb mint sz\u00e1z\u00e9ves palackpost\u00e1t<\/a> tal\u00e1ltak. Az ausztr\u00e1l Brown csal\u00e1d 2025 okt\u00f3ber\u00e9ben a Wharton Beach homokos partj\u00e1n bukkant r\u00e1 a Schweppes felirat\u00fa \u00fcvegre, benne k\u00e9t ausztr\u00e1l katona leveleivel, amelyek 1916. augusztus 15-\u00e9n \u00edr\u00f3dtak \u2013 mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny nappal azut\u00e1n, hogy a katon\u00e1k haj\u00f3ja elindult Eur\u00f3pa fel\u00e9, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faba.\u00a0Az \u00fcvegben kett\u0151, ceruz\u00e1val \u00edrt lev\u00e9l volt, Malcolm Neville \u00e9s William Harley k\u00f6zleg\u00e9nyek\u00e9. A k\u00e9t katona a HMAT A70 Ballarat csapatsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 haj\u00f3n szolg\u00e1lt, amely 1916. augusztus 12-\u00e9n futott ki Adelaide-b\u0151l Franciaorsz\u00e1g fel\u00e9, hogy a katon\u00e1k a 48. ausztr\u00e1l gyalogos z\u00e1szl\u00f3aljhoz csatlakozzanak a nyugati fronton.\u00a0<\/p>\n

Neville egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb elesett, Harley pedig k\u00e9tszer is megsebes\u00fclt, de t\u00fal\u00e9lte a h\u00e1bor\u00fat. 1934-ben halt meg Adelaide-ben, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a n\u00e9met g\u00e1zt\u00e1mad\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakult r\u00e1kos megbeteged\u00e9sben.<\/p>\n

Az ilyen t\u00f6rt\u00e9netek persze mindig nagyon romantikusak, de egyben kifejezetten val\u00f3sz\u00edn\u0171tlenek is. A palackposta ugyanis a 21. sz\u00e1zadban m\u00e9g fennmaradt, egyik legr\u00e9gebbi \u00e9s legkisz\u00e1m\u00edthatatlanabb kommunik\u00e1ci\u00f3s forma, amelyben a rem\u00e9ny \u00e9s a v\u00e9letlen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don fon\u00f3dik \u00f6ssze. Hiszen az \u00fcvegbe z\u00e1rt \u00fczenet \u00fatja teljesen kisz\u00e1m\u00edthatatlan, \u00e1ramlatok \u00e9s hull\u00e1mok sodorj\u00e1k ide-oda, elt\u0171nhet a ny\u00edlt tengeren, vagy partot \u00e9rhet olyan helyeken, ahol senki sem j\u00e1r.\u00a0M\u00e9gis, id\u0151r\u0151l id\u0151re gazd\u00e1ra tal\u00e1l egy-egy ilyen palack, \u00e9s ilyenkor \u00f3hatatlanul is felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy m\u00e9gis mekkora es\u00e9lye van annak, hogy egy palackposta egy\u00e1ltal\u00e1n el\u0151ker\u00fcl, r\u00e1ad\u00e1sul t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9v eltelt\u00e9vel?<\/p>\n

Ha valaki fogadni szeretne erre, aligha tenn\u00e9 meg nagy t\u00e9ttel, magabiztosan. Egy tengerbe dobott palack t\u00e9nyleg szinte b\u00e1rhol kik\u00f6thet, \u00e9s az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben soha nem ker\u00fcl t\u00f6bb\u00e9 emberi k\u00e9zbe. Ha egy t\u00e1voli, lakatlan parton sodr\u00f3dik ki, minim\u00e1lis az es\u00e9lye, hogy valaki r\u00e1tal\u00e1l. Ha viszont forgalmasabb ter\u00fcletre \u00e9rkezik, akkor sem biztos a siker, hiszen az \u00fczenet id\u0151vel elhalv\u00e1nyulhat a f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra, az \u00fcveg megtelhet v\u00edzzel \u00e9s els\u00fcllyedhet, vagy egyszer\u0171en elt\u0171nhet az \u00fcled\u00e9k alatt. Mindezek alapj\u00e1n els\u0151re szinte lehetetlennek t\u0171nik megbecs\u00fclni annak az es\u00e9ly\u00e9t, hogy egy ilyen palackot megtal\u00e1lnak, r\u00e1ad\u00e1sul \u00fagy, hogy az t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zados.<\/p>\n

Vissza az iskolapadba!\u00a0<\/p>\n

A val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g azonban b\u00e1rmilyen meglep\u0151 is, viszonylag egyszer\u0171en megragadhat\u00f3. Elm\u00e9letben ugyanis \u2013 ahogyan azt az iskola padsoraiban is megtanulhattuk \u2013 elegend\u0151 meghat\u00e1rozni az \u00f6sszes valaha elk\u00fcld\u00f6tt palackposta sz\u00e1m\u00e1t, majd ezek k\u00f6z\u00fcl venni azokat, amelyeket megtal\u00e1ltak, \u00e9s azon bel\u00fcl is azokat, amelyek legal\u00e1bb sz\u00e1z\u00e9vesek. Ezen elindulva, ha p\u00e9ld\u00e1ul elk\u00e9pzel\u00fcnk egy helyzetet, ahol \u00f6sszesen h\u00fasz palack ker\u00fcl a v\u00edzbe, amik k\u00f6z\u00fcl v\u00e9g\u00fcl hatot meg is tal\u00e1lnak, \u00e9s egy darab sz\u00e1z \u00e9vn\u00e9l is id\u0151sebb volt, akkor azt mondhatjuk, hogy h\u00faszb\u00f3l egy ilyen k\u00fcl\u00f6nleges palack ker\u00fcl el\u0151.<\/p>\n

A probl\u00e9ma persze m\u00e1sk\u00e9pp is megk\u00f6zel\u00edthet\u0151, k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n k\u00e9rd\u00e9sre bontva, vagyis el\u0151sz\u00f6r azt vizsg\u00e1ljuk, mekkora az es\u00e9lye annak, hogy egy palackot egy\u00e1ltal\u00e1n megtal\u00e1lnak, majd azt, hogy a megtal\u00e1lt palackok k\u00f6z\u00fcl mekkora ar\u00e1nyban vannak a sz\u00e1z \u00e9vn\u00e9l id\u0151sebbek. A k\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9get k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n meghat\u00e1rozva, majd \u00f6sszeszorozva megkapjuk a keresett \u00e9rt\u00e9ket. Ez az \u00fagynevezett szorz\u00e1si szab\u00e1ly a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1sban, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy \u00f6sszetett k\u00e9rd\u00e9seket egyszer\u0171bb r\u00e9szekre bontva vizsg\u00e1ljunk \u2013 \u00edrja a The Conversation<\/a>.<\/p>\n

A sz\u00e1m\u00edt\u00e1s egyik nagy neh\u00e9zs\u00e9ge ebben az esetben azonban az, hogy a val\u00f3s\u00e1gban szinte lehetetlen megmondani, h\u00e1ny palackpost\u00e1t dobtak valaha a tengerekbe.<\/p>\n

A szorz\u00e1si szab\u00e1ly el\u0151nye viszont \u00e9ppen az is, hogy ezt a probl\u00e9m\u00e1t r\u00e9szben meg tudja ker\u00fclni, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat tud kombin\u00e1lni.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r teh\u00e1t azt kell megbecs\u00fclni, milyen es\u00e9llyel ker\u00fcl el\u0151 egy palackposta, f\u00fcggetlen\u00fcl az \u00e9letkor\u00e1t\u00f3l. A n\u00e9met Sz\u00f6vets\u00e9gi Tenger\u00e9szeti \u00e9s Hidrogr\u00e1fiai Hivatal szak\u00e9rt\u0151i szerint<\/a> nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00edzb\u0151l egy ilyen palackot tal\u00e1lnak meg. Ez az ar\u00e1ny \u00f6sszhangban \u00e1ll a kor\u00e1bbi tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletekkel is, amikor \u00f3ce\u00e1nkutat\u00f3k nagy mennyis\u00e9g\u0171, \u00fagynevezett sodr\u00f3d\u00f3 palackot engedtek v\u00edzre az \u00e1ramlatok vizsg\u00e1lata c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A m\u00falt sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1sok p\u00e9ld\u00e1ul azt mutatt\u00e1k, hogy a Mexik\u00f3i-\u00f6b\u00f6lben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 14 sz\u00e1zal\u00e9kos volt a visszaker\u00fcl\u00e9si ar\u00e1ny, a Karib-tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben 8 sz\u00e1zal\u00e9k, Braz\u00edlia \u00e9szaki partjain\u00e1l pedig 7 sz\u00e1zal\u00e9k. Egy k\u00e9s\u0151bbi, Kanada \u00e9s Gr\u00f6nland k\u00f6z\u00f6tti vizsg\u00e1lat<\/a> m\u00e1r csak 5 sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1nyt mutatott. B\u00e1r ezek az eredm\u00e9nyek f\u00f6ldrajzi helyt\u0151l \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltoznak, az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt re\u00e1lis k\u00f6zel\u00edt\u00e9snek tekinthet\u0151 a t\u00edzb\u0151l egy ar\u00e1ny.<\/p>\n

Ritka, mint a feh\u00e9r holl\u00f3<\/p>\n

A m\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9s azonban enn\u00e9l m\u00e1r j\u00f3val bonyolultabb, hiszen meg kell hat\u00e1rozni, hogy az el\u0151ker\u00fclt palackok k\u00f6z\u00fcl mennyi is volt a megtal\u00e1l\u00e1skor sz\u00e1z \u00e9vn\u00e9l id\u0151sebb. Ehhez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sokb\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul h\u00edrad\u00e1sokb\u00f3l gy\u0171jt\u00f6tt adatokat lehet felhaszn\u00e1lni, ami m\u00e1r alapj\u00e1ban is nagyban becsl\u00e9s szintj\u00e9re emeli a sz\u00e1m\u00edt\u00e1st. Ezek alapj\u00e1n az l\u00e1tszik, hogy min\u00e9l id\u0151sebb egy palack, ann\u00e1l kisebb az es\u00e9lye annak, hogy \u00e9ps\u00e9gben fennmarad, \u00e9s el\u0151ker\u00fcl. Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val az \u00fcveg megs\u00e9r\u00fclhet, a pap\u00edr sz\u00e9tfoszolhat, vagy megfolyhat rajta a tinta, de megeshet, hogy az eg\u00e9sz palack elt\u0171nik. Legyen b\u00e1rhogy is, ha ezeket az adatokat egy grafikonon \u00e1br\u00e1zoljuk, j\u00f3l kirajzol\u00f3dik egy exponenci\u00e1lis cs\u00f6kken\u00e9s, \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a kor\u00e1bban csak sejthet\u0151, vagyis az, hogy a fiatalabb palackokb\u00f3l sokkal t\u00f6bbet tal\u00e1lnak meg, m\u00edg az id\u0151sebbekb\u0151l egyre kevesebbet.<\/p>\n

Ezen tendencia alapj\u00e1n azonban becsl\u00e9s k\u00e9sz\u00edthet\u0151 a hi\u00e1nyz\u00f3 adatokra is. Ugyanis mivel a forr\u00e1sok els\u0151sorban a 25 \u00e9vn\u00e9l id\u0151sebb palackokra koncentr\u00e1lnak, a fiatalabb korcsoport eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n becsl\u00e9st kell alkalmazni. Egy ilyen becsl\u00e9s szerint a 0\u201325 \u00e9ves kateg\u00f3ri\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 46 palack ker\u00fclhetett el\u0151. Ha ezt \u00e9s az \u00f6sszes t\u00f6bbi ismert adatot \u00f6sszeadjuk, \u00f6sszesen 106 megtal\u00e1lt palackr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, amelyek k\u00f6z\u00fcl 12 volt legal\u00e1bb sz\u00e1z\u00e9ves. Ez ism\u00e9telten nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00edzb\u0151l egy ar\u00e1nyt jelent.\u00a0Ha teh\u00e1t \u00f6sszegezz\u00fck az eddigieket, azt kapjuk, hogy t\u00edzb\u0151l egy palackot tal\u00e1lnak meg, \u00e9s a megtal\u00e1ltak k\u00f6z\u00fcl t\u00edzb\u0151l egy legal\u00e1bb sz\u00e1z\u00e9ves is.<\/p>\n

A k\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9get \u00f6sszeszorozva az eredm\u00e9ny egy a sz\u00e1zhoz, vagyis sz\u00e1z bedobott palackb\u00f3l durva becsl\u00e9s alapj\u00e1n \u00e1tlagosan egy olyan megtal\u00e1lt van, amely t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zadot t\u00f6lt\u00f6tt a tengeren.<\/p>\n

Ez az ar\u00e1ny pedig m\u00e1r meglehet\u0151sen seg\u00edt re\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keltetni a jelens\u00e9g ritkas\u00e1g\u00e1t. P\u00e9ld\u00e1ul ha elk\u00e9pzelj\u00fck, hogy a vil\u00e1g \u00f3ce\u00e1njaiban sz\u00e1zezer palackposta sodr\u00f3dik, akkor ezek k\u00f6z\u00fcl k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezer lehet olyan, amelyet meg is tal\u00e1lnak, \u00e9s sz\u00e1z \u00e9vn\u00e9l is id\u0151sebb. Amennyiben azt is felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a f\u00f6ld jelenlegi, mintegy nyolcmilli\u00e1rd lakosa k\u00f6z\u00fcl b\u00e1rkinek egyforma es\u00e9lye van r\u00e1bukkanni egy-egy ilyen palackra, akkor egyetlen ember es\u00e9lye nagyj\u00e1b\u00f3l egy a nyolcmilli\u00f3hoz, ami rendk\u00edv\u00fcl alacsony val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g.<\/p>\n

Persze a val\u00f3s\u00e1gban, ahogy az \u00e9let t\u00f6bbi ter\u00fclet\u00e9n<\/a> is, nem mindenki indul egyforma es\u00e9llyel. Vannak, akik kifejezetten tudatosan keresik ezeket a palackokat, \u00e9s figyelembe veszik az \u00f3ce\u00e1ni \u00e1ramlatok \u00e9s \u00e1raml\u00e1si k\u00f6r\u00f6k \u00fatvonalait, hiszen az ilyen \u00e1ramlatok ment\u00e9n fekv\u0151 f\u00e9lszigetek \u00e9s szigetek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvez\u0151 helysz\u00ednek lehetnek. A Karib-t\u00e9rs\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt sz\u00e1m\u00edt \u00edg\u00e9retesnek, mert a t\u00e9rs\u00e9g az \u00e9szak-atlanti \u00e1raml\u00e1si rendszer \u00fatj\u00e1ba esik, \u00edgy nagyobb es\u00e9llyel sodr\u00f3dnak ide palackok. Ez pedig azon kincsvad\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra, akik szeretn\u00e9k n\u00f6velni az es\u00e9lyeiket, ak\u00e1r m\u00e9g utaz\u00e1si indokk\u00e9nt is szolg\u00e1lhat.<\/p>\n

Mindez azonban eg\u00e9szen m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fcl, ha nem egy j\u00e1t\u00e9kos gondolatk\u00eds\u00e9rletk\u00e9nt tekint\u00fcnk a palackpost\u00e1ra. Valahol, a vil\u00e1g egy elhagyatott pontj\u00e1n ugyanis tal\u00e1n \u00e9ppen most is v\u00edzbe dob valaki egy \u00fczenetet, seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rve. Sz\u00e1m\u00e1ra a statisztika m\u00e1r nem egy bugyuta \u00e9rdekess\u00e9g lesz, hanem a val\u00f3s t\u00fal\u00e9l\u00e9s es\u00e9lye is, \u00e9s ennek f\u00e9ny\u00e9ben az egy a sz\u00e1zhoz, vagy az egy a nyolcmilli\u00f3hoz ar\u00e1ny m\u00e1r nemcsak ritkas\u00e1got, hanem bizony nyugtalan\u00edt\u00f3 bizonytalans\u00e1got is jelenthet. Persze ennek ellen\u00e9re m\u00e9g van r\u00e1 es\u00e9ly!<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: K\u00e9p\u00fcnk illusztr\u00e1ci\u00f3! Fot\u00f3:\u00a0Hans Barten \/ Getty Images)\n <\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Tavaly, \u00e9v v\u00e9g\u00e9n egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, meglep\u0151en der\u0171s \u00fczenet ker\u00fclt el\u0151 a m\u00faltb\u00f3l, amikor Ausztr\u00e1lia d\u00e9lnyugati partjain\u00e1l egy t\u00f6bb…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":76816,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[151,152,5744,185,42,43,34,7021,27723,11378,556,27724,94,93,92],"class_list":{"0":"post-76815","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-ce-femina","9":"tag-ce-napi","10":"tag-esely","11":"tag-fomo","12":"tag-hungarian","13":"tag-magyar","14":"tag-news","15":"tag-ocean","16":"tag-palackposta","17":"tag-tenger","18":"tag-uzenet","19":"tag-valoszinuseg","20":"tag-vilag","21":"tag-world","22":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116465302639216588","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/76815","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=76815"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/76815\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/76816"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=76815"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=76815"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=76815"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}