{"id":78133,"date":"2026-04-26T15:25:09","date_gmt":"2026-04-26T15:25:09","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/78133\/"},"modified":"2026-04-26T15:25:09","modified_gmt":"2026-04-26T15:25:09","slug":"index-tudomany-megfejtettek-a-7500-eves-koponya-titkat-evtizedekig-tevuton-jart-a-tudomany","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/78133\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Megfejtett\u00e9k a 7500 \u00e9ves koponya titk\u00e1t, \u00e9vtizedekig t\u00e9v\u00faton j\u00e1rt a tudom\u00e1ny"},"content":{"rendered":"

A t\u00f6rt\u00e9net 1973-ban kezd\u0151d\u00f6tt a n\u00e9metorsz\u00e1gi Hahn\u00f6fersand k\u00f6zel\u00e9ben, ahol a kutat\u00f3k egy azonos\u00edtatlan emberi homlokcsontot \u00e1stak ki. Mivel semmilyen kultur\u00e1lis leletet, p\u00e9ld\u00e1ul szersz\u00e1mokat vagy fegyvereket nem tal\u00e1ltak mellette, a kormeghat\u00e1roz\u00e1s \u00e9s a pontos azonos\u00edt\u00e1s komoly fejt\u00f6r\u00e9st okozott a szakembereknek. A koponya morfol\u00f3gi\u00e1ja \u2013 form\u00e1ja \u00e9s fizikai szerkezete \u2013 egy\u00e9rtelm\u0171en egyfajta \u00e1tmenetet sejtetett a Neander-v\u00f6lgyi \u00e9s a modern ember (Homo sapiens) k\u00f6z\u00f6tt. Ezt a hibridelm\u00e9letet l\u00e1tszott meger\u0151s\u00edteni a legels\u0151 radiokarbonos kormeghat\u00e1roz\u00e1s is, amely nagyj\u00e1b\u00f3l 36 ezer \u00e9vesre becs\u00fclte a leletet. Az id\u0151z\u00edt\u00e9s t\u00f6k\u00e9letesnek t\u0171nt, hiszen a tudom\u00e1ny mai \u00e1ll\u00e1sa szerint a k\u00e9t emberf\u00e9le nagyj\u00e1b\u00f3l ebben az id\u0151szakban \u00e9lhetett egym\u00e1s mellett Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00e9s bizony\u00edtottan keveredtek is egym\u00e1ssal.<\/p>\n

A k\u00e9s\u0151bbi, j\u00f3val pontosabb vizsg\u00e1latok azonban alapjaiban rengett\u00e9k meg ezt a te\u00f3ri\u00e1t \u2013 h\u00edvja fel a figyelmet az IFL Science<\/a>. Kider\u00fclt ugyanis, hogy a hahn\u00f6fersandi homlokcsont val\u00f3j\u00e1ban sokkal fiatalabb, mind\u00f6ssze 7500 \u00e9ves. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egykori tulajdonosa a mezolitikumban (azaz a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 k\u0151korszakban) \u00e9lt, vagyis t\u00f6bb t\u00edzezer \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy a Neander-v\u00f6lgyiek v\u00e9gleg elt\u0171ntek a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9r\u0151l. A logikai \u00e9s id\u0151rendi ellentmond\u00e1s ellen\u00e9re a leletre a mai napig gyakran hivatkoznak Neanderv\u00f6lgyi\u2013sapiens hibridk\u00e9nt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyos \u00e9s akad\u00e9miai publik\u00e1ci\u00f3kban.<\/p>\n

Ennek a makacs t\u00e9vhitnek a felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozott most egy antropol\u00f3gusokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kutat\u00f3csoport.<\/p>\n

A Scientific Reports<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban nemr\u00e9g k\u00f6zz\u00e9tett tanulm\u00e1ny szerz\u0151i egy modern, h\u00e1romdimenzi\u00f3s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9snek vetett\u00e9k al\u00e1 a vitatott homlokcsontot. A 3D-s modellt sz\u00e1mos, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Neander-v\u00f6lgyi \u00e9s Homo sapiens kopony\u00e1val vetett\u00e9k \u00f6ssze. Az eredm\u00e9nyek egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen\u00fcl bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy a hahn\u00f6fersandi lelet szil\u00e1rdan a modern emberi vari\u00e1ci\u00f3k k\u00f6r\u00e9be tartozik, \u00e9s semmif\u00e9le \u00e1tmeneti, hibrid von\u00e1st nem hordoz mag\u00e1n.<\/p>\n

Kor\u00e1bban n\u00e9h\u00e1ny kutat\u00f3 azzal \u00e9rvelt a hibridiz\u00e1ci\u00f3 mellett, hogy a koponya form\u00e1ja t\u00fals\u00e1gosan is \u201eextr\u00e9m\u201d egy \u00e1tlagos modern emberhez k\u00e9pest, ami a Neander-v\u00f6lgyi be\u00fct\u00e9s optikai ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t keltette. A friss elemz\u00e9s azonban r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy m\u00e9g a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9lt modern emberek kopony\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt is tal\u00e1lni olyanokat, amelyek a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti lelethez t\u00f6k\u00e9letesen hasonl\u00f3 ar\u00e1nyokat mutatnak, \u00edgy a 7500 \u00e9ves csont egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edt kir\u00edv\u00f3nak.<\/p>\n

Tekintettel a lelet val\u00f3di kor\u00e1ra, a felfedez\u00e9s persze egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151. Aki t\u00e9nyleges, biol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett Neander-v\u00f6lgyi\u2013modern ember hibrideket keres, annak sokkal messzebbre kell utaznia az id\u0151ben, abba a korszakba, amikor a k\u00e9t emberf\u00e9le m\u00e9g val\u00f3ban egym\u00e1s mellett \u00e9lt. A K\u00f6zel-Keleten p\u00e9ld\u00e1ul azokat a hominin\u00e1kat, akik mintegy 100 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt barlangokba temett\u00e9k halottaikat, a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 kevered\u00e9s\u00e9nek tartj\u00e1k a szak\u00e9rt\u0151k, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nemcsak a g\u00e9njeiket, hanem a kult\u00far\u00e1jukat is megosztott\u00e1k egym\u00e1ssal. Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban a Neander-v\u00f6lgyiek \u00e9s a Homo sapiens k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvetlen fizikai kapcsolat j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb zajlott le, l\u00e9trehozva egy olyan hibrid popul\u00e1ci\u00f3t, amely nagyj\u00e1b\u00f3l 30 ezer \u00e9vvel ezel\u0151ttig maradhatott fenn. A hahn\u00f6fersandi ember azonban m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en a mi kiz\u00e1r\u00f3lagos, modern emberi csal\u00e1dunk b\u00fcszke \u00e9s imm\u00e1r t\u00e9vhitekt\u0151l mentes tagja.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Illuszt\u00e1lt k\u00e9p\u00fcnk\u00f6n egy emberi koponya l\u00e1that\u00f3 egy Neander-v\u00f6lgyi ember k\u00e9pe mellett. Fot\u00f3:\u00a0\u00a0Alain Pitton \/ NurPhoto \/ Getty Images)\n <\/p>\n

\n \u00a0\n <\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A t\u00f6rt\u00e9net 1973-ban kezd\u0151d\u00f6tt a n\u00e9metorsz\u00e1gi Hahn\u00f6fersand k\u00f6zel\u00e9ben, ahol a kutat\u00f3k egy azonos\u00edtatlan emberi homlokcsontot \u00e1stak ki. Mivel…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":78134,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[152,4165,28089,374,42,28090,43,28091,271,34,124,94,93,92],"class_list":{"0":"post-78133","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-ce-napi","9":"tag-ember","10":"tag-hahnofersand","11":"tag-hibrid","12":"tag-hungarian","13":"tag-koponya","14":"tag-magyar","15":"tag-neandervolgyi","16":"tag-nemetorszag","17":"tag-news","18":"tag-tudomany","19":"tag-vilag","20":"tag-world","21":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116471707998179751","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/78133","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=78133"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/78133\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/78134"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=78133"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=78133"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=78133"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}