Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n mind\u00f6ssze \u00f6t alkalommal fordult el\u0151, hogy \u00fagynevezett k\u00f3riuml\u00e1va alakult ki a radioakt\u00edv atomhullad\u00e9kb\u00f3l, ezek egyike \u00e9ppen Csernobilban t\u00f6rt\u00e9nt<\/a>. A k\u00f3riumot a vil\u00e1g legszennyez\u0151bb anyagak\u00e9nt tartja sz\u00e1mon a tudom\u00e1ny.<\/p>\n A legszennyez\u0151bb anyag v\u00e1lik szoborr\u00e1 Csernobil alatt<\/p>\n B\u00e1r annak, hogy k\u00f3rium j\u00f6hessen l\u00e9tre, a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge meglehet\u0151sen kicsi, az atomreaktorokban a vesz\u00e9ly minden pillanatban fenn\u00e1ll.<\/p>\n Amikor egy atomreaktor r\u00e9szleges vagy teljes leolvad\u00e1sakor az ur\u00e1n-dioxidot tartalmaz\u00f3 cirk\u00f3nium\u00f6tv\u00f6zetb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt f\u0171t\u0151sz\u00e1lak radioakt\u00edv t\u00f6rmel\u00e9ke grafittal, betonnal, vagy a reaktorban l\u00e9v\u0151<\/a> m\u00e1s anyagokkal keveredik, k\u00f3rium j\u00f6het l\u00e9tre. Az anyag nev\u00e9t az angol mag (core) sz\u00f3b\u00f3l kapta, a k\u00e9miai vegy\u00fcletek szok\u00e1sos ut\u00f3tagj\u00e1t hozz\u00e1 illesztve.<\/p>\n Laborat\u00f3riumi tesztek sor\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy az olvadt k\u00f3riuml\u00e1va \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 30 centim\u00e9ter m\u00e9lyen hatol be a betonba, \u00e9s b\u00e1r maga a l\u00e1va id\u0151vel leh\u0171thet\u0151, \u00e9vsz\u00e1zadokig radioakt\u00edv marad, ez\u00e9rt el kell z\u00e1rni a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l, ahogy Csernobilban is tett\u00e9k a betonszarkof\u00e1ggal.<\/p>\n \n Ha ugyanis a fenti m\u00f3don l\u00e9trej\u00f6tt kever\u00e9k v\u00edzzel tal\u00e1lkozna, ak\u00e1r fel is robbanhatna.\n <\/p>\n Nem csak Csernobilban van k\u00f3rium<\/p>\n A laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3 k\u00f3rium egy-egy komolyabb reaktorbaleset sor\u00e1n is kialakulhat, ilyen volt eddig<\/p>\n az 1979-es pennsylvaniai Londonderry automer\u0151m\u0171v\u00e9ben bek\u00f6vetkezett r\u00e9szleges atomreaktor-leolvad\u00e1s,a csernobili, 40 \u00e9vvel ezel\u0151tti baleset sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt, \u00fagynevezett elef\u00e1ntl\u00e1b, \u00e9sa 2011-es fukusimai baleset, amikor nem is egy, de h\u00e1rom reaktorban is megt\u00f6rt\u00e9nt ugyanez.<\/p>\n Fukusim\u00e1ban az 1-es, 2-es \u00e9s a 3-as forral\u00f3vizes reaktorokban egyar\u00e1nt kiterjedt a pang\u00f3 g\u0151z az akt\u00edv z\u00f3na felett, ami miatt a reaktor bels\u0151 r\u00e9szei t\u00falhev\u00fcltek.<\/p>\n A Csernobilban t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en j\u00f6tt l\u00e9tre az elef\u00e1ntl\u00e1bnak nevezett k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, az az egym\u00e9teres, egy elef\u00e1nt l\u00e1b\u00e1ra hasonl\u00edt\u00f3, mintegy 2 tonn\u00e1s, megszil\u00e1rdult k\u00f3rium darab, mely az egykori 4-es reaktor egyik folyos\u00f3j\u00e1n alakult ki. B\u00e1r megk\u00f6zel\u00edteni tilos, m\u00e9gis \u00e9vr\u0151l \u00e9vre k\u00e9sz\u00edtik a lelkes urbexesek a vide\u00f3kat r\u00f3la. A besz\u00e1mol\u00f3k szerint nem v\u00e9letlen, hogy nem lenne szabad a k\u00f6zel\u00e9be menni, hiszen m\u00e1r 30 m\u00e1sodpercnyi ott-tart\u00f3zkod\u00e1st k\u00f6vet\u0151en<\/p>\n sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st \u00e9s er\u0151s f\u00e1radts\u00e1got \u00e9rezhetnek a jelen l\u00e9v\u0151k,k\u00e9t perc ut\u00e1n s\u00falyos sejtk\u00e1rosod\u00e1s l\u00e9phet fel szervezet\u00fckben,n\u00e9gy perc ut\u00e1n h\u00e1ny\u00e1s, hasmen\u00e9s \u00e9s l\u00e1z jelentkezhet,\u00f6t perc ut\u00e1n pedig hal\u00e1los d\u00f3zis\u00fa sug\u00e1rz\u00e1s<\/a> \u00e9rheti a testet.<\/p>\n![\"Id\u00e9z\u0151jel](\"https:\/\/divany.hu\/neon\/static\/images\/divany\/divany_quote.svg\")
<\/p>\n