{"id":83433,"date":"2026-04-30T18:23:07","date_gmt":"2026-04-30T18:23:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/83433\/"},"modified":"2026-04-30T18:23:07","modified_gmt":"2026-04-30T18:23:07","slug":"megcsinaltak-a-noi-mell-legreszletesebb-terkepet-feny-derult-az-mellrak-titkara","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/83433\/","title":{"rendered":"Megcsin\u00e1lt\u00e1k a n\u0151i mell legr\u00e9szletesebb t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t, f\u00e9ny der\u00fclt az mellr\u00e1k titk\u00e1ra"},"content":{"rendered":"

Fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutottak a brit Cambridge-i Egyetem \u00e9s a kanadai British Columbia Egyetem kutat\u00f3i, akik a melldaganatok kialakul\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit vizsg\u00e1lt\u00e1k. A tud\u00f3sok arra jutottak, hogy a kor el\u0151rehaladt\u00e1val a n\u0151i mellsz\u00f6vet dr\u00e1mai v\u00e1ltoz\u00e1sokon megy kereszt\u00fcl, amelyben a r\u00e1kos sejtek nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel k\u00e9pesek elszaporodni. Eredm\u00e9nyeiket a Nature Aging<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos lapban publik\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

A Science Alert<\/a> besz\u00e1mol\u00f3ja szerint a k\u00e9t egyetem tud\u00f3sai a mellsz\u00f6vet eddigi legr\u00e9szletesebb t\u00e9rk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el: a t\u00f6bb mint 3 milli\u00f3 sejtb\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00e9rk\u00e9p nyomon k\u00f6veti, hogyan v\u00e1ltozik a mellsz\u00f6vet a n\u0151k \u00f6reged\u00e9s\u00e9vel. A vizsg\u00e1lat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felt\u0171n\u0151 eltol\u00f3d\u00e1st t\u00e1rt fel a menopauza k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.<\/p>\n

Pulkit Gupta, a tanulm\u00e1ny t\u00e1rsszerz\u0151je szerint az eredm\u00e9nyek azt mutatj\u00e1k, hogy a legdr\u00e1maibb v\u00e1ltoz\u00e1sok a menopauza idej\u00e9n k\u00f6vetkeznek be. A szakember hozz\u00e1tette: a h\u00faszas \u00e9vekben is t\u00f6rt\u00e9nnek v\u00e1ltoz\u00e1sok, amelyek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a terhess\u00e9ggel \u00e9s a sz\u00fcl\u00e9ssel hozhat\u00f3k kapcsolatba, \u00e1m ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok nem annyira hangs\u00falyosak, mint a k\u00e9s\u0151bbiek.<\/p>\n

<\/p>\n

https:\/\/hvg.hu\/kkv\/20250922_roche-gyogyszer-mellrak-kiserlet<\/p>\n

A n\u0151i mellsz\u00f6vetben l\u00e9v\u0151 sejtek sz\u00e1ma az \u00f6reged\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan cs\u00f6kken, \u00e9s a sz\u00f6vet szerkezete is megv\u00e1ltozik \u2013 fedezt\u00e9k fel a kutat\u00f3k. Ez olyan felt\u00e9teleket teremt, amelyekben a r\u00e1kos sejtek k\u00f6nnyebben t\u00fal\u00e9lnek \u00e9s szaporodnak, ami seg\u00edt megmagyar\u00e1zni, hogy mi\u00e9rt n\u0151 a mellr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zata az \u00e9letkorral.<\/p>\n

A mellr\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si ar\u00e1nya a fiatalabb n\u0151k k\u00f6r\u00e9ben jelenleg emelked\u0151 tendenci\u00e1t mutat, melynek okai nem teljesen tiszt\u00e1zottak, de a legt\u00f6bb esetet tov\u00e1bbra is az 50 \u00e9ves \u00e9s id\u0151sebb n\u0151kn\u00e9l diagnosztiz\u00e1lj\u00e1k \u2013 jegyzi meg a lap.<\/p>\n

Az \u00e9letkor az egyik legnagyobb kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151 szinte minden r\u00e1kos megbeteged\u00e9s, \u00edgy az eml\u0151r\u00e1k eset\u00e9ben is. Ez r\u00e9szben az\u00e9rt van, mert az emberek az \u00f6reged\u00e9ssel genetikai mut\u00e1ci\u00f3kat halmoznak fel sejtjeikben, ami abnorm\u00e1lis sejteket hoz l\u00e9tre, amelyek kontroll\u00e1latlanul terjedhetnek \u00e9s daganatokk\u00e1 v\u00e1lhatnak. De az, hogy maga a mellsz\u00f6vet hogyan \u00f6regszik, \u00e9s ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok hogyan j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1hoz, m\u00e9g mindig kev\u00e9ss\u00e9 ismert.<\/p>\n

A kutat\u00f3k most 527, 15 \u00e9s 86 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti n\u0151 eg\u00e9szs\u00e9ges mellsz\u00f6vetmint\u00e1it elemezt\u00e9k, olyanok\u00e9t, akik mellkisebb\u00edt\u0151 m\u0171t\u00e9ten estek \u00e1t. A csapat fejlett k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1kat alkalmazott az egyes sejtek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re, r\u00e9szletes, k\u00e9tdimenzi\u00f3s k\u00e9pet alkotva arr\u00f3l, hogyan v\u00e1ltozik az eml\u0151sz\u00f6vet az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

A t\u00e9rk\u00e9p felt\u00e1rta, hogy az eml\u0151sz\u00f6vet sejtjei az \u00e9letkorral ritk\u00e1bban oszt\u00f3dnak, az immunsejtek, valamint a sz\u00f6veti \u201ev\u00e1zat\u201d alkot\u00f3 strom\u00e1lis sejtek sz\u00e1ma pedig cs\u00f6kken. Ugyan\u00edgy cs\u00f6kken a h\u00e1msejtek sz\u00e1ma is.<\/p>\n

Raza Ali, a tanulm\u00e1ny t\u00e1rsszerz\u0151je szerint nem meglep\u0151, hogy a h\u00e1msejtek sz\u00e1ma cs\u00f6kken, mivel ezek szerepet j\u00e1tszanak az anyatej termel\u00e9s\u00e9ben, ami az \u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val egyre kev\u00e9sb\u00e9 fontos.<\/p>\n

<\/p>\n

https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20250925_mellrak-korai-diagnozis-tulelesi-eselyek<\/p>\n

A kutat\u00f3k azt is felt\u00e1rt\u00e1k, hogy maga a mellsz\u00f6vet szerkezete is \u00e1talakul: a tejtermel\u0151 mirigyek \u00f6sszezsugorodnak vagy elt\u0171nnek, a zs\u00edrsejtek sz\u00e1ma megn\u0151, az erek sz\u00e1ma pedig cs\u00f6kken. Ek\u00f6zben az immunsejtek \u00e9s a strom\u00e1lis sejtek is t\u00e1volabb ker\u00fcltek a h\u00e1msejtekt\u0151l, ami potenci\u00e1lisan megk\u00f6nny\u00edtette a r\u00e1kos sejtek kijut\u00e1s\u00e1t \u00e9s terjed\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A kutat\u00f3k meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy a fiatalabb n\u0151k mell\u00e9ben t\u00f6bb immunsejt, \u00fagynevezett B-sejt \u00e9s akt\u00edv T-sejt is volt, amelyek seg\u00edthetnek a r\u00e1kos sejtek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amikor azok megjelennek. Az id\u0151sebb n\u0151kn\u00e9l azonban kevesebb ilyen sejt volt, ugyanakkor t\u00f6bb volt az M2 makrof\u00e1g, egy olyan immunsejt, amelyet a kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latok a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1val hoztak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n

A kutat\u00f3k a mellsz\u00f6vetet vizsg\u00e1lva egy nagy \u00f6reged\u00e9si cs\u00facsot tal\u00e1ltak, amely a 40-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n k\u00f6vetkezik be \u2013 ez a menopauz\u00e1nak felel meg. Az, hogy milyen gyorsan \u00f6regszik a mellsz\u00f6vet, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az adott szem\u00e9lyt\u0151l f\u00fcgg, \u00e9s ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg befoly\u00e1solja a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t is.<\/p>\n

Ha m\u00e1skor is tudni szeretne hasonl\u00f3 dolgokr\u00f3l, l\u00e1jkolja a HVG Tech rovat\u00e1nak tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sekr\u0151l is h\u00edrt ad\u00f3 Facebook-oldal\u00e1t<\/a>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutottak a brit Cambridge-i Egyetem \u00e9s a kanadai British Columbia Egyetem kutat\u00f3i, akik a melldaganatok kialakul\u00e1s\u00e1nak…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":83434,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[6468,1532,42,43,14064,34,29467,124,94,93,92],"class_list":{"0":"post-83433","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-daganat","9":"tag-emlorak","10":"tag-hungarian","11":"tag-magyar","12":"tag-mellrak","13":"tag-news","14":"tag-szures","15":"tag-tudomany","16":"tag-vilag","17":"tag-world","18":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116495057375508940","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83433","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=83433"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83433\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/83434"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=83433"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=83433"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=83433"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}