{"id":84222,"date":"2026-05-01T10:43:15","date_gmt":"2026-05-01T10:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/84222\/"},"modified":"2026-05-01T10:43:15","modified_gmt":"2026-05-01T10:43:15","slug":"eljen-majus-elseje-a-taxonomia-szuletesnapja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/84222\/","title":{"rendered":"\u00c9ljen m\u00e1jus elseje, a taxon\u00f3mia sz\u00fclet\u00e9snapja!"},"content":{"rendered":"

\n A n\u00f6v\u00e9nyeknek nem t\u00fal meglep\u0151 m\u00f3don m\u00e1r Carl von Linn\u00e9 el\u0151tt is volt nev\u00fck, s\u0151t, nemzets\u00e9gekbe is sorolt\u00e1k \u0151ket, de m\u00e1s el\u0151zm\u00e9nyek is kellettek hozz\u00e1, hogy a taxon\u00f3mia tudom\u00e1nya megsz\u00fclethessen, m\u00e9ghozz\u00e1 (hivatalosan) \u00e9ppen 273 \u00e9vvel ezel\u0151tt, a Species Plantarum megjelen\u00e9sekor. Nem ez volt Linn\u00e9 els\u0151 taxon\u00f3miai t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyve, de az Alg\u00e1k, Gomb\u00e1k \u00e9s N\u00f6v\u00e9nyek Nevez\u00e9ktan\u00e1nak Nemzetk\u00f6zi K\u00f3dexe ennek a megjelen\u00e9s\u00e9hez k\u00f6ti a taxon\u00f3mia sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t, ami pedig az ICN<\/a>-nek j\u00f3, az j\u00f3 lesz nek\u00fcnk is. Ahhoz viszont, hogy Linn\u00e9t \u00fcnnepelhess\u00fck, el\u00e9g sok t\u00e9nyez\u0151 egy\u00fct\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra volt sz\u00fcks\u00e9g: p\u00e9ld\u00e1ul arra, hogy Linn\u00e9 (avagy Carolus Linnaeus) egy\u00e1ltal\u00e1n megsz\u00fclethessen, m\u00e9ghozz\u00e1 pont oda, ahova sz\u00fcletett, \u00e9s ez persze m\u00e9g csak a kezdet.\n <\/p>\n

A h\u00e1rsf\u00e1t\u00f3l Linn\u00e9ig <\/p>\n

\n Edward Lee Greene amerikai botanikus m\u00e1r a n\u00e9vben is valami sorsszer\u0171s\u00e9get v\u00e9l felfedezni. 1903-ban, Linn\u00e9 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n mondott besz\u00e9d\u00e9ben<\/a> (illetve az ebb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt leiratban) hosszasan ismertette a csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. A b\u0151 harminc oldal b\u0151vebb ismertet\u00e9s\u00e9t\u0151l ink\u00e1bb eltekintek, de m\u00e1r a Linnaeus n\u00e9v k\u00f6r\u00fcl is sok f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s<\/a> akad, ezeket pedig Greene tiszt\u00e1zza is (m\u00e1r ha neki van igaza): mivel a botanikus nagysz\u00fcleinek idej\u00e9ben Sv\u00e9dorsz\u00e1gban m\u00e9g nem volt sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt szok\u00e1s a vezet\u00e9knevek haszn\u00e1lata, a csal\u00e1d csak akkor tett szert egyre, amikor a tanul\u00e1s luxus\u00e1ban r\u00e9szes\u00fclhettek. Sven \u00e9s Karl (Linn\u00e9 apj\u00e1nak nevel\u0151apja) a kertj\u00fckben \u00e1ll\u00f3 hatalmas h\u00e1rsfa ut\u00e1n a g\u00f6r\u00f6g Tiliander nevet vett\u00e9k fel \u2013 akkoriban nem volt szok\u00e1s szl\u00e1v, angol, vagy hasonl\u00f3 barb\u00e1r neveken megjelenni a tudom\u00e1nyos \u00e9letben. Greene szerint a n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1s arra is utalt, hogy a testv\u00e9rp\u00e1r ink\u00e1bb g\u00f6r\u00f6g\u00f6s, mint latinos m\u0171velts\u00e9get szerzett. Az egyik testv\u00e9r mag\u00e1hoz vett egy fi\u00fat a h\u00fag\u00e1t\u00f3l, is kineveltette: \u0151 volt Linn\u00e9 apja, Nils Ingemarsson, aki amikor egyetemre ker\u00fclt, h\u00e1l\u00e1b\u00f3l, de \u00e9reztetve azt is, hogy nem v\u00e9rrokon, a Linnaeus nevet vette fel (ami pont ugyanaz, mint a Tiliander, csak latinosan). Ez Greene szerint manaps\u00e1g Lundman lenne, de akkoriban ez t\u00fal snassznak sz\u00e1m\u00edtott. Az m\u00e1r csak a hab a tort\u00e1n, hogy Sven, aki befogadta Nils-t, nem is annyira v\u00e9letlen\u00fcl v\u00e1lasztott n\u00f6v\u00e9nynevet a csal\u00e1dj\u00e1nak: \u0151 is, ahogy k\u00e9s\u0151bb a nevelt fia \u00e9s az \u0151 fia is, rajongott a f\u00e1k\u00e9rt \u00e9s a vir\u00e1gok\u00e9rt.\n <\/p>\n

\n Ez persze m\u00e9g kev\u00e9s lenne ahhoz, hogy botanikus legyen valakib\u0151l, pl\u00e1ne ahhoz, hogy a taxon\u00f3mia atyj\u00e1t tisztelhess\u00fck benne. Ehhez m\u00e9g kellett az iskola, egy lappf\u00f6ldi utaz\u00e1s, t\u00f6bb egyetem, egy h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s egy s\u00e1m\u00e1n is. \u00c9s persze a J\u00f3isten seg\u00edts\u00e9ge, hiszen Carl teol\u00f3gusk\u00e9nt (is) v\u00e9gzett, m\u00e9lyen vall\u00e1sos volt, \u00edgy a kor\u00e1t megel\u0151zve hi\u00e1ba ker\u00fclt n\u00e9ha meglep\u0151en k\u00f6zel a darwini tanokhoz, esze \u00e1g\u00e1ban se lett volna k\u00e9ts\u00e9gbe vonni a teremt\u00e9stant, \u00e9s tagadta<\/a>, hogy az Isten \u00e1ltal teremtett fajok valaha l\u00e9nyegi v\u00e1ltoz\u00e1son mehetn\u00e9nek kereszt\u00fcl. Ez nem is meglep\u0151: t\u00fal forradalmi gondolat lett volna ez sz\u00e1z \u00e9vvel az el\u0151tt a William Buckland<\/a> el\u0151tt, aki felfedezte az els\u0151 dinoszauruszt, \u00e9s m\u00e9g \u00edgy sem akart hallani az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9letr\u0151l, \u00e9s az \u0151 fia el\u0151tt<\/a>, aki b\u00e1r viktori\u00e1nus zool\u00f3gus-celebk\u00e9nt levelezett is Darwinnal, \u0151t sem lehetett meggy\u0151zni r\u00f3la, hogy a vil\u00e1g nem \u00fagy j\u00f6tt l\u00e9tre, ahogyan ma l\u00e1tjuk.\n <\/p>\n

Az iskolai \u00e9vekt\u0151l Lappf\u00f6ldig<\/p>\n

\n Linn\u00e9 el\u0151sz\u00f6r a w\u00e4xj\u0151i gimn\u00e1ziumba ker\u00fclt, ahol megismerkedett a korabeli, illetve az \u0151t megel\u0151z\u0151 neves botanikusok munk\u00e1ival, majd apja sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re nem a teol\u00f3giai, hanem az orvosi fakult\u00e1st v\u00e1lasztotta, mivel itt ker\u00fclhetett a legk\u00f6zelebb a n\u00f6v\u00e9nytanhoz. Itt ismerkedett meg az el\u0151dei \u00e1ltal megalkotott rendszertani elk\u00e9pzel\u00e9sekkel is. Az \u00e1ltaluk alkotott nemzets\u00e9gneveket Linn\u00e9 k\u00e9s\u0151bb a saj\u00e1t rendszertan\u00e1ban hol \u00e1tvette<\/a>, hol nem; \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a Bartolomeo Marant\u00e1r\u00f3l elnevezett Marant\u00e1t megtartotta, a Castore Durant\u00e9r\u00f3l elnevezett Castorea g\u00e9nuszt Durant\u00e1ra v\u00e1ltoztatta, de elvetette a 16. sz\u00e1zadban \u00e9lt Dodonaeusr\u00f3l elnevezett nemzets\u00e9g nev\u00e9t, \u00e9s Ilexre keresztelte \u00e1t (cser\u00e9be viszont Dodonaeusr\u00f3l k\u00fcl\u00f6n nemzets\u00e9get nevezett el). Itt ismerkedett meg Joseph Pitton de Tournefort, S\u00e9bastian Vaillant \u00e9s Herman Boerhaave munk\u00e1ival: Vaillant n\u00f6v\u00e9nyi szexualit\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyve a k\u00e9s\u0151bbi tudom\u00e1nyos p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra is komoly hat\u00e1st gyakorolt (Greene szerint viszont az igazi mestere Tournefort maradt).\n <\/p>\n

<\/p>\n

\"\"\/<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\n Linn\u00e9 portr\u00e9ja\n <\/p>\n

\n Fot\u00f3:
\n Wellcome Library, London\n <\/p>\n

\n Linn\u00e9 ezut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r a Lundi, majd az Uppsalai Egyetemen folytatta a tanulm\u00e1nyait \u2013 t\u00f6bb-kevesebb sikerrel, p\u00e9nzhi\u00e1ny miatt ugyanis csak n\u00e9h\u00e1ny el\u0151ad\u00e1st tudott l\u00e1togatni (a korban az el\u0151ad\u00e1sokra k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n kellett befizetni, a szok\u00e1s pedig t\u00f6bb egyetemen a k\u00e9s\u0151bbiekben is megmaradt, az el\u0151bb eml\u00edtett William Buckland p\u00e9ld\u00e1ul szab\u00e1lyos showm\u0171sort tartott Oxfordban abban a rem\u00e9nyben, hogy t\u00f6bb hallgat\u00f3t tud \u00edgy fogni). Linn\u00e9 a hi\u00e1nyt az egyik tan\u00e1ra, Olof Celsius mag\u00e1nk\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak l\u00e1togat\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lta p\u00f3tolni<\/a>. Celsiust egy\u00e9bk\u00e9nt nem v\u00e9letlen\u00fcl h\u00edvt\u00e1k \u00fagy, mint a Celsius-fokot: az unoka\u00f6ccse tal\u00e1lta fel<\/a> a sk\u00e1l\u00e1t, amit a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lunk, maga a professzor viszont runol\u00f3gi\u00e1val, a Bibli\u00e1val \u00e9s botanik\u00e1val foglalkozott. \u00dagy t\u0171nik, a hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00e1s sikeres volt: 1730 \u00e9s 1732 k\u00f6z\u00f6tt \u00f3raad\u00e1sb\u00f3l tartotta fenn mag\u00e1t Uppsal\u00e1ban, azt\u00e1n j\u00f6tt a nagy lehet\u0151s\u00e9g: a lappf\u00f6ldi \u00fat.\n <\/p>\n

\u00dcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9s \u00e9s a lappok<\/p>\n

\n Erre az egyetem k\u00e9rte fel az\u00e9rt, hogy felm\u00e9rje az addig nagyr\u00e9szt ismeretlen t\u00e9rs\u00e9g \u00e1sv\u00e1nykincseit \u00e9s fl\u00f3r\u00e1j\u00e1t. Ezut\u00e1n mag\u00e1n\u00f3r\u00e1kb\u00f3l tartotta fenn mag\u00e1t, majd Falun v\u00e1ros\u00e1nak korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1nak j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l egy \u00e9vfolyamt\u00e1rs\u00e1val, Claes Sohlberggel k\u00f6z\u00f6sen \u00fajabb lappf\u00f6ldi exped\u00edci\u00f3ra indult, a korm\u00e1nyz\u00f3 pedig k\u00e9s\u0151bb finansz\u00edrozta a hollandiai tanulm\u00e1nyait is \u2013 ahhoz, hogy orvosk\u00e9nt praktiz\u00e1lhasson Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, a helyi rendelkez\u00e9sek szerint k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n kellett befejeznie az egyetemet. K\u00f6zben el is jegyezt\u00e9k egym\u00e1st k\u00e9s\u0151bbi feles\u00e9g\u00e9vel, Sarah Elisabethtel, egy tehet\u0151s faluni orvos l\u00e1ny\u00e1val.\n <\/p>\n

\n A sikert\u00f6rt\u00e9net Hollandi\u00e1ban vette kezdet\u00e9t, de fontos volt a lappf\u00f6ldi \u00fat is \u2013 s\u0151t, Lisbet Koerner, a Harvardi Egyetem t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze szerint<\/a> egyenesen kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, legal\u00e1bbis ami Linn\u00e9 gondolkod\u00e1s\u00e1t \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi elm\u00e9leteit illeti. A botanikus (antropol\u00f3gus, orvos, filoz\u00f3fus, teol\u00f3gus) szab\u00e1lyosan beleszeretett a lappokba, \u00e9s amit ott l\u00e1tott, abb\u00f3l radik\u00e1lis k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vont le.\n <\/p>\n

<\/p>\n

\"\"\/<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\n Egy oldal a lappf\u00f6ldi napl\u00f3kb\u00f3l\n <\/p>\n

\n Fot\u00f3:
\n The Linnean Society \/ Facebook\n <\/p>\n

\n Ren\u00e9 Descartes 17. sz\u00e1zadi francia filoz\u00f3fus szerint az emberi test egy g\u00e9pezet, ahogyan az \u00e1llati is az: a kett\u0151t csak az elme vagy a l\u00e9lek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg egym\u00e1st\u00f3l, k\u00fcl\u00f6nben mindkett\u0151 mechanikusan m\u0171k\u00f6dik. Ez\u00e9rt Descartes-ot t\u00f6bben, k\u00f6zt\u00fck a nem sokkal k\u00e9s\u0151bb praktiz\u00e1l\u00f3 francia materialista, Julien Offray de la Mettrie<\/a> gy\u00e1vas\u00e1ggal v\u00e1dolt\u00e1k, valamint azzal, hogy nem hajland\u00f3 levonni az elm\u00e9let\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket, miszerint nincs is l\u00e9lek. Linn\u00e9 nem ment el id\u00e1ig, de od\u00e1ig igen, hogy az ember igenis az \u00e1llatok k\u00f6z\u00e9 tartozik, messze f\u00f6ld\u00f6n pedig nincsenek is eg\u00e9szs\u00e9gesebb \u00e1llatok, mint a lappok.\n <\/p>\n

S\u00e1m\u00e1nnak \u00f6lt\u00f6zve <\/p>\n

\n Els\u0151 lappf\u00f6ldi exped\u00edci\u00f3ja ut\u00e1n Uppsal\u00e1ban el\u0151ad\u00e1st tartott a tapasztalatair\u00f3l, amelyben kifejtette, hogy az itt \u00e9l\u0151k eg\u00e9szs\u00e9gesek, \u00e9s olyan term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e9letet \u00e9lnek, ami t\u00f6k\u00e9letesen eg\u00e9szs\u00e9ges: ha mindenki \u00edgy \u00e9lne, dupla akkora kort is meg\u00e9ln\u00e9nek, mint a korabeli emberek. Nincs semmij\u00fck, de nem is kell nekik, egyik\u00fck sem m\u00e1sikuk szolg\u00e1ja, nem kell g\u00f6rnyedni\u00fck a f\u00f6ldeken, mindent megad nekik az az \u00e9let, ami m\u00e1r az \u0151seiknek is mindent megadott. Linn\u00e9 szem\u00e9ben nem el\u00e9g, hogy a lappok \u00e9deni k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ltek, \u0151k voltak sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00f6k\u00e9letes emberek, azok, akik legk\u00f6zelebb vannak az \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9shez, ezzel pedig m\u00e1r t\u00fal is l\u00e9ptek a felvil\u00e1gosod\u00e1s nemes vadember\u00e9n. \u00c9s a bevett vall\u00e1sos dogm\u00e1kon is: a lappoknak nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fck feloldoz\u00e1sra, mert nem sz\u00fcletnek eredend\u0151 b\u0171nnel; a lappok az \u00e9den \u00e9szaki lak\u00f3i. Ez nem passzolt se a k\u00e1lvinizmushoz, se az evang\u00e9likus kereszt\u00e9nys\u00e9ghez, se a katolicizmushoz \u2013 az m\u00e1r majdnem mell\u00e9kes, hogy a szigor\u00faan vett tudom\u00e1nyos gondolkoz\u00e1shoz sem.\n <\/p>\n

\n Az antropol\u00f3giai elm\u00e9letek \u00e9s a botanikai felfedez\u00e9sek mellett a lappf\u00f6ldi \u00fat m\u00e1st is hozott Linn\u00e9nek: egyr\u00e9szt sikert, m\u00e1sr\u00e9szt egy olyan k\u00f6vetend\u0151 mint\u00e1t, amit a kultur\u00e1lt Eur\u00f3p\u00e1ban viszonylag kevesen k\u00f6vettek. Koerner szerint ez a biblikus szeg\u00e9nys\u00e9g seg\u00edtett Linn\u00e9nek, amikor szeg\u00e9ny sv\u00e9d di\u00e1kk\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r Hamburgban j\u00e1rt: \u00edgy k\u00f6nnyebb volt neki elfogadnia a saj\u00e1t orsz\u00e1g\u00e1nak a szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t, s\u0151t, id\u0151vel b\u00fcszke is lett r\u00e1. Amikor 1735-ben Amszterdamban j\u00e1rt, m\u00e1rt kebl\u00e9re is \u00f6lelte a benne lakoz\u00f3 lappot. Miut\u00e1n tartott t\u0151le, hogy az itteni tud\u00f3sok le fogj\u00e1k becs\u00fclni, tulajdonk\u00e9ppen lappnak adta ki mag\u00e1t, sz\u00e1mi ruh\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt, s\u00e1m\u00e1ndobot \u00e9s r\u00fananapt\u00e1rt k\u00f6t\u00f6tt az \u00f6v\u00e9re, \u00e9s \u00edgy jelent meg a v\u00e1ros prominens orvosain\u00e1l \u00e9s term\u00e9szettud\u00f3sain\u00e1l. Ahelyett, hogy kidobt\u00e1k volna, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel fogadt\u00e1k, Koerner szerint az\u00e9rt is, mert a korban a vadembernek m\u00e9g volt valami renom\u00e9ja, illetve az\u00e9rt is, mert \u00edgy el tudta leplezni, hogy a sv\u00e9den k\u00edv\u00fcl egyetlen eur\u00f3pai nyelven sem besz\u00e9l, latinul pedig er\u0151s akcentussal \u2013 de ez egy lapp s\u00e1m\u00e1nt\u00f3l m\u00e9g b\u0151ven elfogadhat\u00f3, m\u00e9g akkor is, ha a puskaporos t\u00fcl\u00f6k \u00e9s a doh\u00e1nyszelence is ott l\u00f3gott az \u00f6v\u00e9n a s\u00e1m\u00e1ndob mellett.\n <\/p>\n

A rendszertan kezdetei <\/p>\n

\n Linn\u00e9 nemcsak a holland intellektu\u00e1lis \u00e9letet r\u00e1zta fel a lappf\u00f6ldi utaz\u00e1ssal, hanem a sv\u00e9d gazdas\u00e1git is. Hi\u00e1ba tartotta romlatlannak a vid\u00e9ket, k\u00e9sz javaslatokkal \u00e1llt el\u0151 az Uppsalai Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g el\u0151tt arr\u00f3l is, hogy hogyan lehetne hasznos\u00edtani ezeket a rejtett javakat, Lappf\u00f6ldet, ahogy egy tizenhetedik sz\u00e1zadi nemes fogalmazott, \u201eSv\u00e9dorsz\u00e1g Nyugat-Indi\u00e1j\u00e1t\u201d. A k\u00e9tsz\u00e1z pontb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 list\u00e1ban szerepelt gy\u00f6ngytermeszt\u00e9s, b\u00e1ny\u00e1szat, a helyi gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek feldolgoz\u00e1sa \u00e9s m\u00e9g egy sor t\u00e9ma. A t\u00e1rsas\u00e1g tagjait csak a b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9rdekelte, Linn\u00e9t viszont a nagy eg\u00e9sz: nem v\u00e9letlen\u00fcl r\u00fagott ilyen sok t\u00e9telre a list\u00e1ja, m\u00e1r itt is rendszerbe szedte, amit l\u00e1tott, a taxon\u00f3mia cs\u00edr\u00e1i m\u00e1r az \u00fatibesz\u00e1mol\u00f3ban is megjelentek \u2013 ez\u00e9rt is s\u00e9relmezte, hogy az uppsalaiak csak az \u00e1sv\u00e1nykincsekre voltak k\u00edv\u00e1ncsiak, hiszen az az eg\u00e9sz megfigyel\u00e9snek csup\u00e1n egy apr\u00f3 szelete volt.\n <\/p>\n

<\/p>\n

\"\"\/<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\n A Systema Naturae c\u00edmlapja\n <\/p>\n

\n Fot\u00f3:
\n K\u00f6zkincs\n <\/p>\n

\n Hi\u00e1ba csal\u00f3dott Linn\u00e9 az uppsalai p\u00e9nzemberekben, Hollandi\u00e1ban megtal\u00e1lta a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ugyanabban az \u00e9vben, amikor sz\u00e1mi s\u00e1m\u00e1nk\u00e9nt turn\u00e9zta v\u00e9gig Amszterdam nagyjait, megjelent az els\u0151 nagy m\u0171ve, a Systema Naturae is. A nagy m\u0171 terjedelm\u00e9ben nem volt t\u00fal nagy, de Linn\u00e9 a k\u00e9s\u0151bbiekben buzg\u00f3n b\u0151v\u00edtette; az els\u0151 kiad\u00e1s mind\u00f6ssze 11 oldalb\u00f3l \u00e1llt, de m\u00e1r \u00edgy is megvoltak benne a taxon\u00f3mia alapjai. H\u00e1rom kir\u00e1lys\u00e1got k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett meg a term\u00e9szetben, az \u00e1sv\u00e1nyok\u00e9t, a n\u00f6v\u00e9nyek\u00e9t \u00e9s az \u00e1llatok\u00e9t, ezeket pedig tov\u00e1bbi oszt\u00e1lyokra, rendekre, nemzets\u00e9gekre, fajokra \u00e9s alfajokra osztotta, ami nagyj\u00e1b\u00f3l megfelel a mai leoszt\u00e1snak, b\u00e1r az \u00fajabb taxon\u00f3mi\u00e1ban ezek tov\u00e1bb b\u0151v\u00fcltek.\n <\/p>\n

Linn\u00e9 \u00e9s az apostolok <\/p>\n

\n Az \u00e1sv\u00e1nyok \u00e9s az \u00e1llatok, mint az uppsalai tal\u00e1lkoz\u00f3b\u00f3l is kider\u00fclt, valamivel kev\u00e9sb\u00e9 foglalkoztatt\u00e1k Linn\u00e9t, mint a n\u00f6v\u00e9nyek, amelyekr\u0151l azt\u00e1n sokszor \u00e9s sokat is \u00edrt. Volt is mir\u0151l: 1735-ben George Clifford angol bank\u00e1r, a Holland Kelet-Indiai T\u00e1rsas\u00e1g egyik befektet\u0151je felk\u00e9rte a saj\u00e1t botanikus kertj\u00e9nek fel\u00fcgyelet\u00e9re, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a botanikus legal\u00e1bb \u00f6t tov\u00e1bbi publik\u00e1ci\u00f3t k\u00f6z\u00f6lt a n\u00f6v\u00e9nytaxon\u00f3mi\u00e1r\u00f3l, \u00e9s b\u0151v\u00edtette az \u00e1ltala le\u00edrt fajok gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. Ekkor m\u00e9g csak az 1730-as \u00e9vekben j\u00e1runk: messze van m\u00e9g a taxon\u00f3mia sz\u00fclet\u00e9snapja, de m\u00e1r nagyon \u00e9rik. Ehhez viszont m\u00e9g j\u00f3 sok n\u00f6v\u00e9ny kell, \u00e9s j\u00f3 sok kutat\u00e1s, Linn\u00e9t viszont hazasz\u00f3l\u00edtotta a k\u00f6teless\u00e9g Sv\u00e9dorsz\u00e1gba, a feles\u00e9g\u00e9hez \u00e9s az orvosi praxishoz.\n <\/p>\n

\n 1742-ben azt\u00e1n visszat\u00e9rhetett a botanik\u00e1hoz. Az orvostudom\u00e1nyi \u00e9s botanikai tansz\u00e9k vezet\u0151v\u00e9j\u00e9 nevezt\u00e9k ki, majd megkapta az egyetem botanikus kertj\u00e9nek fel\u00fcgyelet\u00e9t is, ahol tov\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9gezhetett, nemzetk\u00f6zi kapcsolatait kihaszn\u00e1lva pedig kiv\u00e1l\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyprepar\u00e1tumokhoz \u00e9s magokhoz juthatott. Ebben a botanikus k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy sikereket \u00e9rt el. Hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkozott el\u0151sz\u00f6r azzal, hogy lapp s\u00e1m\u00e1nnak \u00f6lt\u00f6zve kopogtatott a kor tud\u00f3sain\u00e1l Amszterdamban, a k\u00e9s\u0151bb kialak\u00edtott kapcsolatai kifizet\u0151d\u0151nek bizonyultak, a Holland Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1ggal p\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l siker\u00fclt meg\u00e1llapodnia, hogy a tan\u00edtv\u00e1nyai ingyen utazhassanak a haj\u00f3in \u00e9s gy\u0171jt\u0151utakban vehessenek r\u00e9szt, ez\u00e9rt cser\u00e9be orvosi vagy lelk\u00e9szi szolg\u00e1latot v\u00e1llaltak. Ezeket Linn\u00e9 az \u201eapostolainak\u201d nevezte, k\u00f6z\u00fcl\u00fck heten sosem t\u00e9rtek vissza<\/a> a k\u00fcldet\u00e9s\u00fckb\u0151l, tan\u00e1ruk t\u00f6bb\u00fckr\u0151l nemzets\u00e9get vagy fajt is elnevezett.\n <\/p>\n

A Species Plantarum <\/p>\n

\n Ez term\u00e9szetesen tov\u00e1bbi publik\u00e1ci\u00f3khoz, illetve az eddigiek b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9hez vezetett, de Linn\u00e9nek legal\u00e1bb m\u00e1r nem kellett s\u00e1m\u00e1nnak \u00f6lt\u00f6znie. Az itt el\u00e9rt legfontosabb eredm\u00e9nye a binomin\u00e1lis n\u00f3menklat\u00fara bevezet\u00e9se volt: ez\u00e9rt is tekintik a Species Plantarum miatt a modern taxon\u00f3mia sz\u00fcl\u0151atyj\u00e1nak. Ebben a ma m\u00e1r megszokott feloszt\u00e1sban a n\u00e9v els\u0151 tagj\u00e1t a nemzets\u00e9gn\u00e9v alkotja, a m\u00e1sodikat pedig a fajn\u00e9v. A kor\u00e1bbi n\u00f6v\u00e9nyelnevez\u00e9sek h\u00e9tk\u00f6znapiak \u00e9s nehezen kategoriz\u00e1lhat\u00f3ak voltak, a rokons\u00e1got is neh\u00e9z volt meg\u00e1llap\u00edtani r\u00f3luk (b\u00e1r t\u00f6bb kor\u00e1bbi botanikus pr\u00f3b\u00e1lkozott hasonl\u00f3 rendszerrel, mint Linn\u00e9, egyik sem honosodott meg, \u00e9s egyik sem volt ennyire \u00e1tfog\u00f3), az \u00faj feloszt\u00e1sban k\u00f6nny\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a n\u00f6v\u00e9nyek rendszertani elhelyez\u00e9se. B\u00e1r Linn\u00e9 m\u00e1r az uppsalai egyetemen, a di\u00e1kok bevon\u00e1s\u00e1val is k\u00eds\u00e9rletezett ezzel a m\u00f3dszerrel, csak 1753, a Species Plantarum megjelen\u00e9se ut\u00e1n kezdte el k\u00f6vetkezetesen alkalmazni \u2013 ez\u00e9rt is v\u00e1lt m\u00e1jus elseje, a k\u00f6nyv megjelen\u00e9s\u00e9nek d\u00e1tuma a taxon\u00f3mia<\/a> sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1v\u00e1.\n <\/p>\n

<\/p>\n

\"\"\/<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\n A Species Plantarum els\u0151 kiad\u00e1s\u00e1nak bor\u00edt\u00f3ja\n <\/p>\n

\n Fot\u00f3:
\n K\u00f6zkincs\n <\/p>\n

\n Linn\u00e9 komolyan vette a taxon\u00f3mi\u00e1t: Moln\u00e1r V. Attila botanikus kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyve, a N\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s emberek: a szeretetre m\u00e9lt\u00f3 tudom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete<\/a> szerint csak azokat tartotta m\u00e9lt\u00f3nak egy nemzets\u00e9g keresztapj\u00e1nak, akik val\u00f3ban foglalkoztak botanik\u00e1val, \u00edgy \u00e1llamf\u00e9rfiakat, politikusokat \u00e9s szenteket nem (ez ut\u00f3bbi tal\u00e1n n\u00e9mileg meglep\u0151 lehet, de valahol meg kell h\u00fazni a hat\u00e1rt). Ez nem jelenti azt, hogy egy fajt ne lehetne b\u00e1rkir\u0151l elnevezni: fajb\u00f3l annyi van, mint \u00e9gen a csillag, a cikk elej\u00e9n eml\u00edtett n\u00f3menklat\u00fara-bizotts\u00e1g pedig nem b\u00edr\u00e1lhat azon az alapon, hogy szimpatikus-e az a valaki vagy valami, amir\u0151l egy adott fajt elneveznek (ennek megfelel\u0151en neveztek m\u00e1r el fajt a g\u00f6r\u00f6g black metal zenekar, a Rotting Christ tagjair\u00f3l<\/a> \u00e9s Donald Trumpr\u00f3l<\/a> is). Nem v\u00e9letlen, hogy Linn\u00e9 m\u00e1r a bizotts\u00e1g fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa el\u0151tt is \u00e9lt a gyan\u00faperrel, \u00e9s a val\u00f3di megtiszteltet\u00e9st a nemzets\u00e9gek keresztsz\u00fcleinek tartogatta.\n <\/p>\n

A term\u00e9szet teljes le\u00edr\u00e1sa <\/p>\n

\n Nem is volt ez kis megtiszteltet\u00e9s: egy Linn\u00e9nek tulajdon\u00edtott id\u00e9zet szerint nem is lehet megismerni, aminek nem adunk nevet, \u00e9s ennek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1snak az \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l az sem von le sokat, hogy val\u00f3j\u00e1ban Sevillai Izidor mondta a 7. sz\u00e1zad elej\u00e9n. Az sem v\u00e9letlen, hogy Linn\u00e9 a nemzets\u00e9geknek ekkora szerepet tulajdon\u00edtott: szerinte \u201eigazi botanikusnak azt lehet nevezni, aki a term\u00e9szetes nemzets\u00e9geket k\u00e9pes felismerni. Moln\u00e1r szerint b\u00e1r nemzets\u00e9gb\u0151l is sok van, \u00e9s minden jeles botanikusra lehetetlen is lenne kit\u00e9rni, a legt\u00f6bb jeles f\u00fcv\u00e9szr\u0151l m\u00e1r neveztek el nemzets\u00e9get az id\u0151k sor\u00e1n \u2013 Gal\u00e9noszt\u00f3l Cesalpin\u00f3n \u00e1t Rudbeckig.\n <\/p>\n

\n Ahhoz, hogy a binomin\u00e1lis n\u00f3menklat\u00fara sz\u00e9lesebb k\u00f6rben elterjedjen, szerencs\u00e9re is sz\u00fcks\u00e9g volt. A m\u00f3dszert kor\u00e1bban is megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k bevezetni (Caspar Bauhin csaknem k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel Linn\u00e9 el\u0151tt pr\u00f3b\u00e1lkozott vele), sikertelen\u00fcl, de Linn\u00e9 j\u00f3kor volt j\u00f3 helyen, ami legal\u00e1bb annyira fontos, mint a zsenialit\u00e1s. Gunnar Broberg, a Lundi Egyetem tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze szerint<\/a> a Species Plantarum els\u0151 kiad\u00e1s\u00e1ban Linn\u00e9 5900 n\u00f6v\u00e9nyfaj nev\u00e9t sorolta fel, a Systema Naturae tizedik kiad\u00e1s\u00e1ban pedig m\u00e1r 4400 \u00e1llatfajig jutott el. Ez Theoprasztoszhoz k\u00e9pest sok: \u0151 a saj\u00e1t teljess\u00e9gre t\u0171n\u0151 m\u0171v\u00e9ben nagyj\u00e1b\u00f3l 500 fajt k\u00fcl\u00f6n\u00edtett el, Caspar Bauhin<\/a> 6000 fajra r\u00fag\u00f3 felsorol\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest kev\u00e9s, de Linn\u00e9 nem a teljess\u00e9gre, hanem a b\u0151v\u00edthet\u0151s\u00e9gre t\u00f6rekedett, valamint arra is, hogy minden fajt sz\u00e9p rendesen a maga kis rekesz\u00e9ben tudjon elhelyezni (b\u00e1r a megjelen\u00e9sekor Linnaeus szerint a k\u00f6nyv minden ismert n\u00f6v\u00e9nyfajt tartalmazott, a szerz\u0151 maga is tudta, hogy ez nincs \u00edgy: egy 1750-ben kelt level\u00e9ben azt a rem\u00e9ny\u00e9t fejezte ki, hogy ha \u0151 majd meghal, m\u00e1sok folytatni fogj\u00e1k majd a munk\u00e1t, amit szerinte saj\u00e1t maga is befejezhetett volna, ha lett volna r\u00e1 el\u00e9g ideje).\n <\/p>\n

\u00d6t f\u0151 haszon<\/p>\n

\n A binomin\u00e1lis n\u00f3menklat\u00fara egyenesen k\u00f6vetkezett abb\u00f3l a rendszerez\u00e9si ig\u00e9nyb\u0151l, amit a szerz\u0151 m\u00e1r \u00e9vekkel kor\u00e1bban, a Systema Naturae-ban megfogalmazott, a gyakorlati haszna viszont csak a Species Plantarum megjelen\u00e9se ut\u00e1n v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 \u2013 olyannyira, hogy a mai napig ez alapj\u00e1n nevezik el a fajokat. Ezzel Linn\u00e9 is tiszt\u00e1ban volt: a maga tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re \u00fagy tekintett, mint aki visszahelyezi az ing\u00e1t egy elromlott \u00f3r\u00e1ba, \u00e9s ezzel \u00faj lend\u00fcletet ad a botanik\u00e1nak (saj\u00e1t maga fogalmazott \u00edgy, \u00e9s nem v\u00e9letlen\u00fcl: az \u00f3ra-hasonlat a korai felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00f3ta nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett a tud\u00f3sok k\u00f6r\u00e9ben).\n <\/p>\n

\n Broberg szerint Linn\u00e9 \u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00f6t f\u0151 haszna volt. \u00c1tl\u00e1that\u00f3bb\u00e1 tette a taxon\u00f3miai rendszerez\u00e9st, n\u00f6velte a pontoss\u00e1got, a latin vil\u00e1gszerte elterjedt haszn\u00e1lata miatt pedig mindenhol \u00e9rthet\u0151 \u00e9s elfogadott rendszerez\u00e9st hozott l\u00e9tre, amit a Species Plantarum megjelen\u00e9sekor teljes k\u00f6r\u0171nek tartottak. Vagy legal\u00e1bbis maga Linn\u00e9 annak tartott. A term\u00e9szet teljes k\u00f6r\u0171 le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz persze \u00faj szavak voltak sz\u00fcks\u00e9gesek. Emiatt Broberg szerint sok sz\u00ednes, \u00e9rdekes helyi fajn\u00e9v kikopott a haszn\u00e1latb\u00f3l, cser\u00e9be viszont a vil\u00e1g megkapta a fauna kifejez\u00e9st. Addig a term\u00e9szettudom\u00e1ny csak a flor\u00e1t ismerte, most m\u00e1r az \u00e1llatvil\u00e1gra is sz\u00fcletett egy k\u00fcl\u00f6n sz\u00f3. Broberg szerint ennek a gy\u00f6kere nem Fauna istenn\u0151 nev\u00e9ben keresend\u0151, hanem Linn\u00e9 egy r\u00e9gi sv\u00e9d sz\u00f3b\u00f3l, a f\u00e4nadb\u00f3l vezette le, aminek jelent\u00e9se j\u00f3sz\u00e1g vagy egyszer\u0171en csak \u00e1llat.\n <\/p>\n

Mars pajzsa \u00e9s V\u00e9nusz k\u00e9zit\u00fckre <\/p>\n

\n Linn\u00e9 rendszer\u00e9t kritiz\u00e1lni ugyan lehetett, de a Species Plantarum megjelen\u00e9s\u00e9re a vil\u00e1g m\u00e1r ig\u00e9nyelt valami hasonl\u00f3t. Egyszer\u0171en annyi \u00faj fajt fedeztek m\u00e1r fel, hogy sz\u00fcks\u00e9g volt valamilyen \u00e1ttekinthet\u0151 rendszerre, ami persze nem volt t\u00f6k\u00e9letes: az\u00f3ta t\u00f6bb egym\u00e1s mell\u00e9 sorolt csoportr\u00f3l is kider\u00fclt, hogy a botanikus hib\u00e1san kategoriz\u00e1lta \u0151ket. A rendszer azonban nagy vonalakban megmaradt, a f\u0151bb rendszertani kateg\u00f3ri\u00e1k, a t\u00f6rzs, az oszt\u00e1ly, a rend, a csal\u00e1d, a nemzets\u00e9g \u00e9s a faj fogalm\u00e1t is Linn\u00e9 dolgozta ki.\n <\/p>\n

\n Az viszont, hogy sz\u00fcks\u00e9g volt a rendszerre, nem jelentette azt, hogy mindenki \u00f6r\u00f6mmel fogadta. A neves n\u00e9met orvos-botanikus, Johann Georg Siegesbeck p\u00e9ld\u00e1ul egyenesen par\u00e1zn\u00e1nak nevezte Linn\u00e9 elm\u00e9let\u00e9t (ami val\u00f3ban a szexualit\u00e1son alapult, hiszen az ivarlevelek sz\u00e1m\u00e1t vette alapul), \u00e9s a szentp\u00e9terv\u00e1ri egyetemi \u00e1ll\u00e1s\u00e1t felhaszn\u00e1lva minden eszk\u00f6zzel g\u00e1tolta, hogy a sv\u00e9d botanikus \u00faj gy\u0171jtem\u00e9nyi darabokhoz jusson Oroszorsz\u00e1gb\u00f3l. Linn\u00e9, ahogy t\u00f6bb esetben is, a botanik\u00e1n kereszt\u00fcl v\u00e1gott vissza tudom\u00e1nyos ellenfel\u00e9nek; Moln\u00e1r szerint bossz\u00fab\u00f3l egy ronda kis gyomot r\u00f3la nevezett el Siegesbecki\u00e1nak. Nem \u0151 volt az egyetlen tudom\u00e1nyos ellenfele, \u00e9s nem is \u0151 volt az egyetlen, aki a nevez\u00e9ktanon kereszt\u00fcl kapta meg ez\u00e9rt a mag\u00e1\u00e9t. Lorenz Heister sv\u00e1jci orvosr\u00f3l Linn\u00e9 el\u0151sz\u00f6r egy nemzets\u00e9get nevezett el (Heisteria), miut\u00e1n azonban az orvos t\u00f6bbsz\u00f6r is k\u00e9ts\u00e9gbe vonta a sv\u00e9d botanikus tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, a Genera Plantarum \u00f6t\u00f6dik kiad\u00e1s\u00e1b\u00f3l m\u00e1r t\u00f6r\u00f6lte a nemzets\u00e9get, \u00e9s \u00f6sszevonta a Polygal\u00e1val.\n <\/p>\n

\n Linn\u00e9nek nemcsak a taxon\u00f3mia k\u00f6sz\u00f6nhet sokat. Gordon McGregor Reid brit zool\u00f3gus szerint<\/a> az antropol\u00f3gia, a biogeogr\u00e1fia, a bioinformatika, a biomechanika, az \u00f6kol\u00f3gia, az epidemiol\u00f3gia, a darwinizmus, az etnogr\u00e1fia, a mikrobiol\u00f3gia \u00e9s a gy\u00f3gyszer\u00e9szet tudom\u00e1ny\u00e1ra is jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolt. Ezek, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl jelent\u0151sek, kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tv\u00e1nyosak, mint a rendszertanra gyakorolt hat\u00e1sa, de Moln\u00e1r szerint neki k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a h\u00edm \u00e9s a n\u0151st\u00e9ny \u00edr\u00e1sbeli jelk\u00e9p\u00e9t is, Mars pajzs\u00e1t \u00e9s nyil\u00e1t (\u2642) \u00e9s V\u00e9nusz k\u00e9zit\u00fckr\u00e9t (\u2640).\n <\/p>\n

\n Az 1753-as \u00e9v nemcsak a rendszertanban, hanem Linn\u00e9 \u00e9let\u00e9ben is komoly fordul\u00f3pontot jelentett. Moln\u00e1r szerint<\/a> m\u00e9g a k\u00f6nyv megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9ben, 1753-ban megkapta a Sarkcsillag lovagja<\/a> \u00e9rdemrendet, 1761-ben pedig nemess\u00e9get kapott, innent\u0151l haszn\u00e1lhatta a Carl von Linn\u00e9 nevet. \u00c9let\u00e9nek k\u00e9sei \u00e9veiben \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fcletek ir\u00e1nt kezdett \u00e9rdekl\u0151dni: fizikai-teol\u00f3giai \u00edr\u00e1sai, az Oeconomia Naturae \u00e9s a Politiae Naturae nagy hat\u00e1st gyakoroltak Darwinra, a n\u00f6v\u00e9nyek hibridiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nya pedig Mendelre, a genetika atyj\u00e1ra. B\u00e1r ez nem hagyott akkora nyomot a tudom\u00e1nyon, mint egy\u00e9b alkot\u00e1sai, id\u0151sebb kor\u00e1ban is sok szeretettel \u00e1polgatta a rossz viszonyt a kritikusaival. Annak ellen\u00e9re, hogy a botanik\u00e1t scientia amabilisk\u00e9nt, szeretetre m\u00e9lt\u00f3 tudom\u00e1nyk\u00e9nt emlegette, egyik utols\u00f3, posztumusz megjelent m\u0171v\u00e9ben, a Nemesis Divin\u00e1ban azt fejtegette<\/a>, hogy milyen balszerencse \u00e9ri azokat, akik v\u00e9tettek Isten ellen, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel neki akartak \u00e1rtani.\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A n\u00f6v\u00e9nyeknek nem t\u00fal meglep\u0151 m\u00f3don m\u00e1r Carl von Linn\u00e9 el\u0151tt is volt nev\u00fck, s\u0151t, nemzets\u00e9gekbe is sorolt\u00e1k…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":84223,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[29680,29683,3082,42,29681,29682,43,19287,29551,34,29678,29679,124,94,93,92],"class_list":{"0":"post-84222","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-botanika","9":"tag-carl-von-linne","10":"tag-evfordulo","11":"tag-hungarian","12":"tag-linnaeus","13":"tag-linne","14":"tag-magyar","15":"tag-majus-1","16":"tag-majus-elseje","17":"tag-news","18":"tag-species-plantarum","19":"tag-taxonomia","20":"tag-tudomany","21":"tag-vilag","22":"tag-world","23":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116498910805138216","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84222","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=84222"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84222\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/84223"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=84222"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=84222"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=84222"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}