Ebben a helyzetben merte Friedrich Merz n\u00e9met kancell\u00e1r azt mondani, hogy az amerikaiaknak nincs semmif\u00e9le t\u00e1rgyal\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1juk Teher\u00e1nnal szemben, \u00e9s ennek eredm\u00e9nye, hogy az ir\u00e1ni vezet\u00e9s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Forradalmi G\u00e1rda egy eg\u00e9sz amerikai nemzetet sz\u00e9gyen\u00edtett meg a t\u00e1rgyal\u00e1si boh\u00f3zatban. Trump ezt nem hagyta annyiban, azonnal visszav\u00e1gott \u00e9s k\u00e9rd\u0151re vonta Merzet, hogy tudja-e egy\u00e1ltal\u00e1n, mir\u0151l is besz\u00e9l.<\/p>\n
Ezut\u00e1n j\u00f6tt a csapatkivon\u00e1s \u00f6tlete.<\/p>\n
Persze nem ez volt az els\u0151 alkalom, amikor Donald Trump belengette, hogy cs\u00f6kkenteni fogja a N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 amerikai katon\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t. Ugyanakkor az amerikai katonai b\u00e1zisoknak komoly strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9g\u00fck van nemcsak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, hanem a NATO sz\u00e1m\u00e1ra is, nem besz\u00e9lve a n\u00e9met gazdas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra mutatkoz\u00f3 el\u0151ny\u00f6kr\u0151l.<\/p>\n
Jelenleg mintegy 35-39 ezer amerikai katona \u00e1llom\u00e1sozik N\u00e9metorsz\u00e1gban, \u00e9s az \u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket a l\u00e9gier\u0151 tov\u00e1bbi 13 ezer alkalmazottja t\u00e1mogatja. 20 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyen, mintegy 40 katonai l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyben vannak sz\u00e9tsz\u00f3rva, els\u0151sorban a d\u00e9li \u00e9s a d\u00e9lnyugati n\u00e9met ter\u00fcleteken.\u00a0<\/p>\n
Mi\u00e9rt is van ennyi amerikai b\u00e1zis N\u00e9metorsz\u00e1gban?<\/p>\n
Ennek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez kiss\u00e9 vissza kell menn\u00fcnk az id\u0151ben. Amikor 1945 m\u00e1jus\u00e1ban v\u00e9get \u00e9rt a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gesek a szovjetekkel egy\u00fctt legy\u0151zt\u00e9k a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1got, akkor a keleti ter\u00fcleteken megalakult a szovjet befoly\u00e1s\u00fa N\u00e9met Demokratikus K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g (NDK), m\u00edg a marad\u00e9k ter\u00fcleten l\u00e9trej\u00f6tt Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1g, vagy m\u00e1s n\u00e9ven a N\u00e9met Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, vagyis az NSZK.\u00a0<\/p>\n
A nyugati hatalmak\u00a0\u2013 a britek, a franci\u00e1k \u00e9s az amerikaiak\u00a0\u2013 maguk k\u00f6z\u00f6tt osztott\u00e1k fel Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1g megsz\u00e1ll\u00e1si z\u00f3n\u00e1it. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legnyugatabbra l\u00e9v\u0151k \u00e1lltak amerikai ellen\u0151rz\u00e9s alatt, \u00edgy ott kezdtek el katonai b\u00e1zisokat kialak\u00edtani. Id\u0151vel az NSZK lett a hat\u00e1r\u00e1llam a kommunista NDK-val \u00e9s Csehszlov\u00e1ki\u00e1val szemben, ut\u00f3bbi kett\u0151 tagja volt ugyanis a szocialista orsz\u00e1g v\u00e9delmi szervezet\u00e9nek, a Vars\u00f3i Szerz\u0151d\u00e9snek, amely a NATO keleti megfelel\u0151je volt.<\/p>\n
A hidegh\u00e1bor\u00fa elkezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s mind a n\u00e9meteknek, mind az amerikaiaknak komoly \u00e9rdek\u00fck f\u0171z\u0151d\u00f6tt a katonai jelenl\u00e9t fenntart\u00e1shoz a szovjet befoly\u00e1s ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
A hidegh\u00e1bor\u00fa cs\u00facspontj\u00e1n, vagyis az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, m\u00e1r 250 ezer amerikai katona \u00e1llom\u00e1sozott Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1gban.<\/p>\n
Azonban a Szovjetuni\u00f3 1991-es sz\u00e9thull\u00e1sa \u00e9s a keleti t\u00f6mb orsz\u00e1gaiban bek\u00f6vetkezett rendszerv\u00e1lt\u00e1sok ut\u00e1n is strat\u00e9giai \u00e9rdeke maradt az USA-nak, hogy katonai alakulatokat \u00e1llom\u00e1soztasson tov\u00e1bbra is a kontinensen.<\/p>\n
Innent\u0151l m\u00e1r \u00e9rthet\u0151, hogy mi\u00e9rt b\u00edrnak olyan nagy jelent\u0151s\u00e9ggel a katonai b\u00e1zisok Eur\u00f3pa k\u00f6zep\u00e9n, ahonnan k\u00e9nyelmesen tudj\u00e1k ir\u00e1ny\u00edtani az amerikai katonai akci\u00f3kat a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s Afrik\u00e1ban. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy \u00edgy a mindig is rizik\u00f3snak tartott Oroszorsz\u00e1gon is k\u00f6nnyen rajta tudt\u00e1k tartani a szem\u00fcket.<\/p>\n
Mit tudnak a legnagyobb amerikai b\u00e1zisok?<\/p>\n
A k\u00e9t legnagyobb t\u00e1maszpont: Ramstein \u00e9s Spangdahlem<\/p>\n
A\u00a0Ramsteini L\u00e9gib\u00e1zis az Egyes\u00fclt \u00c1llamok legnagyobb katonai b\u00e1zisa az USA-n k\u00edv\u00fcl. N\u00e9metorsz\u00e1g nyugati r\u00e9sz\u00e9n, a Rajna-vid\u00e9k-Pfalz tartom\u00e1nyban tal\u00e1lhat\u00f3. Els\u0151sorban logisztikai eloszt\u00f3k\u00f6zpont, amely a K\u00f6zel-Keletre, Afrik\u00e1ba \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ba ir\u00e1nyul\u00f3 csapatok, felszerel\u00e9sek \u00e9s \u00e1rusz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l.\u00a0<\/p>\n
Ramstein az Egyes\u00fclt \u00c1llamok L\u00e9gierej\u00e9nek eur\u00f3pai f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa, egyben a NATO\u00a0parancsnoki k\u00f6zpontja is, \u00e9s a katonai l\u00e9gt\u00e9rforgalom-megfigyel\u00e9s\u00e9t is itt v\u00e9gzik \u00e9s az adatokat megosztj\u00e1k minden eur\u00f3pai NATO-tag\u00e1llammal. A l\u00e9gib\u00e1zison van egy m\u0171holdas \u00e1tj\u00e1tsz\u00f3\u00e1llom\u00e1s is, amelynek \u00f3ri\u00e1si szerepe van az amerikai harci dr\u00f3nok bevet\u00e9s\u00e9n\u00e9l, p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00f6zel-Keleten. Mivel a F\u00f6ld g\u00f6rb\u00fclete nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a dr\u00f3nok k\u00f6zvetlen ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l, ez\u00e9rt a jeleket m\u0171holdakon kereszt\u00fcl a ramsteini b\u00e1zison \u00e1t tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n
A t\u00e1maszpont orvosi k\u00f6zpontk\u00e9nt is szolg\u00e1l, mivel a s\u00e9r\u00fclt katon\u00e1kat Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l, Afrik\u00e1b\u00f3l vagy a K\u00f6zel-Keletr\u0151l l\u00e9gi \u00faton Ramsteinbe sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u00e9s a szomsz\u00e9dos Landstuhli Region\u00e1lis Orvosi K\u00f6zpontban kezelik \u0151ket, amely a legnagyobb amerikai katonai k\u00f3rh\u00e1za az USA-n k\u00edv\u00fcl. Mindk\u00e9t l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny a Kaiserslauterni Katonai K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g r\u00e9sze, ahol t\u00f6bb mint 50 ezer amerikai katona, polg\u00e1ri alkalmazott \u00e9s csal\u00e1dtagjaik \u00e9lnek.<\/p>\n
Spangdahlem, a m\u00e1sodik legnagyobb amerikai l\u00e9gib\u00e1zis n\u00e9met f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 120 kilom\u00e9terre \u00e9szaknyugatra fekszik Ramsteint\u0151l. Ellent\u00e9tben a ramsteinivel Spangdahlem els\u0151sorban a hadm\u0171veleti harci bevet\u00e9seket szolg\u00e1lja ki.<\/p>\n
Itt \u00e1llom\u00e1sozik egy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20 darab F-16-osb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 vad\u00e1szrep\u00fcl\u0151-sz\u00e1zad, amely b\u00e1rmely v\u00e1ls\u00e1g eset\u00e9n gyors reag\u00e1l\u00e1s\u00fa er\u0151k\u00e9nt funkcion\u00e1l. A sz\u00e1zad feladata egyben, hogy biztos\u00edtsa a NATO keleti sz\u00e1rny\u00e1t, \u00e9s els\u0151sorban az ellens\u00e9ges l\u00e9gv\u00e9delem felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra specializ\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\n
\n Stuttgart \u00e9s Wiesbaden\n <\/p>\n
M\u00edg Ramstein \u00e9s Spangdahlem ink\u00e1bb hadm\u0171veleti b\u00e1zisok, addig Stuttgart \u00e9s Wiesbaden jobb\u00e1ra strat\u00e9giai szerepet t\u00f6ltenek be. Stuttgartban tal\u00e1lhat\u00f3 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Eur\u00f3pai Parancsnoks\u00e1ga (EUCOM) \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Afrikai Parancsnoks\u00e1ga is (AFRICOM). Ez pedig azt jelenti, hogy az \u00f6sszes amerikai katonai tev\u00e9kenys\u00e9get Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Afrik\u00e1ban innen ir\u00e1ny\u00edtanak \u00e9s itt hangolj\u00e1k \u00f6ssze \u0151ket.<\/p>\n
Emellett Wiesbaden van az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Eur\u00f3pai \u00e9s Afrikai Hadsereg\u00e9nek f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e9s itt koordin\u00e1lj\u00e1k a nyugati fegyversz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyokat, valamint az ukr\u00e1n fegyveres er\u0151k kik\u00e9pz\u00e9si programjait is.<\/p>\n
\n Grafenw\u00f6hr \u00e9s Hohenfels\n <\/p>\n
Ez a k\u00e9t, N\u00fcrnbergt\u0151l keletre tal\u00e1lhat\u00f3 bajor hely\u0151rs\u00e9g ad otthont a Joint Multinational Readiness Centernek (JMRC), vagyis a T\u00f6bbnemzetis\u00e9g\u0171 \u00d6sszhader\u0151nemi K\u00e9szenl\u00e9ti K\u00f6zpontnak, amely az\u00a0Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 amerikai sz\u00e1razf\u00f6ldi hader\u0151 egyik legf\u0151bb gyakorl\u00f3tere, ahol \u00e9les vagy gyakorl\u00f3 harc\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9gekhez biztos\u00edtanak terepet, bele\u00e9rtve a szimul\u00e1ci\u00f3s k\u00f6rnyezetet is. Grafenw\u00f6hrt egy\u00e9bk\u00e9nt a vil\u00e1g egyik legnagyobb \u00e9s legmodernebb katonai gyakorl\u00f3ter\u00e9nek tartj\u00e1k.<\/p>\n
Ugyanakkor a Hohenfelsben meg\u00e9p\u00edtett val\u00f3s\u00e1gh\u0171 falvakban \u00e9les fegyverekkel tartanak harci gyakorlatokat tart, id\u0151nk\u00e9nt m\u00e9g sz\u00edn\u00e9szeket is bevonva, \u00edgy jelen\u00edtve meg a civil lakoss\u00e1got. \u00c9vente t\u00f6bb ezer NATO-katon\u00e1t k\u00e9peznek ki mindk\u00e9t helysz\u00ednen, \u00e9ppen a hat\u00e1rokon \u00e1tny\u00fal\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s jav\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n
B\u00fcchel, ahol az atomrak\u00e9t\u00e1k vannak<\/p>\n
Ugyancsak a\u00a0Rajna-vid\u00e9k-Pfalzban tal\u00e1lhat\u00f3 b\u00fccheli l\u00e9gib\u00e1zisr\u00f3l \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy ez N\u00e9metorsz\u00e1g egyetlen megmaradt atomfegyver-telephelye, b\u00e1r ezt sem Washington, sem pedig Berlin nem er\u0151s\u00edtette meg soha hivatalosan. M\u00e1s eur\u00f3pai \u00e1llamokhoz hasonl\u00f3an N\u00e9metorsz\u00e1g is r\u00e9szt vesz az \u00fagynevezett NATO \u201eatomfegyver-megoszt\u00e1sban\u201d (nuclear sharing). Ez azt jelenti, hogy mik\u00f6zben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok atomfegyvereket t\u00e1rol \u00e9s telep\u00edt Eur\u00f3p\u00e1ban, a befogad\u00f3 \u00e9s atomfegyverrel nem rendelkez\u0151 NATO-orsz\u00e1gok v\u00e1llalj\u00e1k, hogy v\u00e1ls\u00e1g eset\u00e9n saj\u00e1t harci rep\u00fcl\u0151g\u00e9peikkel sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a bomb\u00e1kat. Viszont az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s az atomcsap\u00e1sra vonatkoz\u00f3 v\u00e9gs\u0151 d\u00f6nt\u00e9s a nukle\u00e1ris hatalom kez\u00e9ben marad.\u00a0<\/p>\n
A stockholmi sz\u00e9khely\u0171 b\u00e9kekutat\u00f3 int\u00e9zet, a SIPRI<\/a>\u00a0becsl\u00e9se szerint az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00f6sszesen 15-20 taktikai atomfegyvert t\u00e1rolhat B\u00fcchelben. Ugyancsak a\u00a0l\u00e9gib\u00e1zis ad otthont egy speci\u00e1lisan kik\u00e9pzett n\u00e9met taktikai l\u00e9gier\u0151sz\u00e1zadnak \u00e9s egy amerikai l\u0151szerell\u00e1t\u00f3 egys\u00e9gnek, amely karbantartja \u00e9s jav\u00edtja az itt t\u00e1rolt fegyverzeteket.<\/p>\n Az amerikai b\u00e1zisok \u00e9s a n\u00e9met gazdas\u00e1g<\/p>\n Felvethet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor mennyit jelenthet ez a mintegy 50 ezer amerikai katona, plusz a kiszolg\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyzet a n\u00e9met gazdas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. A b\u00e1zisok els\u0151sorban a n\u00e9met vid\u00e9ken tal\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9s ezekben a t\u00e9rs\u00e9gekben gyakran az amerikai hadsereg jelenik meg a legnagyobb befektet\u0151k\u00e9nt \u00e9s az egyetlen biztos munkaad\u00f3k\u00e9nt.\u00a0<\/p>\n T\u00f6bb mint 10 ezer n\u00e9met dolgozik az amerikai hadsereg alkalmaz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s tov\u00e1bbi 70 ezer munkahely k\u00f6thet\u0151 m\u00e9g olyan n\u00e9met c\u00e9gekhez, amelyek besz\u00e1ll\u00edt\u00f3i az amerikaiaknak az \u00e9p\u00edt\u0151iparban vagy a szolg\u00e1ltat\u00f3iparban. Az amerikai k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sb\u0151l \u00e9vente doll\u00e1rmilli\u00e1rdokat ford\u00edtanak ezeknek a n\u00e9metorsz\u00e1gi b\u00e1zisoknak a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re, b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra.<\/p>\n Azt sem szabad elfelejteni, hogy a N\u00e9metorsz\u00e1gban szolg\u00e1l\u00f3 amerikai katon\u00e1k \u00e9s csal\u00e1dtagjaik bev\u00e9tel\u00fck jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6ltik el n\u00e9met boltokban, vagy vesznek ig\u00e9nybe k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szolg\u00e1ltat\u00e1sokat. Becsl\u00e9sek szerint<\/a> ezek a k\u00f6lt\u00e9sek a tartom\u00e1nyokban \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben el\u00e9rhetik az \u00e9vi 3,5 milli\u00e1rd eur\u00f3t.<\/p>\n \n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Katona az\u00a0Allied Spirit 25 hadgyakorlaton a n\u00e9metorsz\u00e1gi Hohenfels k\u00f6zel\u00e9ben 2025. m\u00e1rcius 12-\u00e9n. Fot\u00f3: Sean Gallup \/ Getty Images)\n <\/p>\n K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\n