{"id":88919,"date":"2026-05-05T12:13:09","date_gmt":"2026-05-05T12:13:09","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/88919\/"},"modified":"2026-05-05T12:13:09","modified_gmt":"2026-05-05T12:13:09","slug":"ket-vilagfelforgato-forradalom-is-zajlik-parhuzamosan-ami-megvaltoztatja-az-eletunket","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/88919\/","title":{"rendered":"K\u00e9t vil\u00e1gfelforgat\u00f3 forradalom is zajlik p\u00e1rhuzamosan, ami megv\u00e1ltoztatja az \u00e9let\u00fcnket"},"content":{"rendered":"

Az IBM 90 \u00e9ve \u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra, \u00e9s jelenleg k\u00e9t fontos ter\u00fcleten, a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia ter\u00e9n is akt\u00edvan dolgozik a fejleszt\u00e9seken. A v\u00e1llalat m\u00faltj\u00e1r\u00f3l \u00e9s c\u00e9ljair\u00f3l Pikethy \u00c1rp\u00e1d, az IBM Magyarorsz\u00e1g eln\u00f6ke \u00e1rult el r\u00e9szleteket. <\/p>\n

Amikor az IBM 1936-ban megnyitotta magyarorsz\u00e1gi irod\u00e1j\u00e1t, a kvantumfizikai kutat\u00e1sok m\u00e9g gyerekcip\u0151ben j\u00e1rtak, b\u00e1r az els\u0151 kvantumforradalom nagy alakjai – k\u00f6zt\u00fck Satyendra Nath Bose, Wolfgang Pauli, Werner Heisenberg, Paul Dirac \u00e9s Erwin Schr\u00f6dinger – m\u00e1r lerakt\u00e1k a kvantummechanikai elm\u00e9letek alapjait, \u00e9s kialakul\u00f3ban volt az \u201c\u00faj fizika\u201d tudom\u00e1nya. 1936-ban a vil\u00e1g m\u00e1sik fel\u00e9n, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban dolgoz\u00f3 Neumann J\u00e1nos, koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val, Garrett Birkhoff matematikussal \u00e9ppen a kvantumlogik\u00e1t bevezet\u0151 tanulm\u00e1nyukat<\/a> publik\u00e1lt\u00e1k, mikor az amerikai International Business Machines a hangzatos Watson Elektromos K\u00f6nyvel\u0151g\u00e9pek Kft. (Watson Electrical Bookkeeping Ltd.) n\u00e9ven irod\u00e1t alap\u00edtott Budapesten, \u00e9s ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt az IBM hazai p\u00e1lyafut\u00e1sa. <\/p>\n

A c\u00e9g ekkor m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem foglalkozott kvantumtechnol\u00f3gi\u00e1val, \u00e9s akkori vezet\u0151i \u00e9s munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171leg senki sem tudta volna megj\u00f3solni, hogy a v\u00e1llalat egyszer majd a kvantumprocesszoraival ker\u00fcl a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika ter\u00fclet\u00e9nek \u00e9llovasai k\u00f6z\u00e9, de az elm\u00falt 90 \u00e9vben sok minden megv\u00e1ltozott az IBM h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n is. <\/p>\n

Pikethy \u00c1rp\u00e1d, az IBM Magyarorsz\u00e1g eln\u00f6ke, a v\u00e1llalat \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak alkalm\u00e1b\u00f3l tartott sajt\u00f3esem\u00e9nyen id\u00e9zte fel a korai \u00e9veket<\/p>\n

– elmond\u00e1sa szerint a c\u00e9gn\u00e9l p\u00e9ld\u00e1ul a hetvenes \u00e9vekben m\u00e9g a munkat\u00e1rsaknak saj\u00e1t, szem\u00e9lyre szabott \u00f6lt\u00f6ny\u00f6ket gy\u00e1rtattak, hogy kell\u0151en eleg\u00e1nsan jelenhessenek meg az \u00fcgyfelek el\u0151tt, \u00e9s a v\u00e1llalat f\u0151 profilj\u00e1t a lyukk\u00e1rty\u00e1s g\u00e9pek ut\u00e1n a g\u00f6mbfejes \u00edr\u00f3g\u00e9pek, a m\u00e1sol\u00f3g\u00e9pek, majd az IBM\/360-as \u00e9s IBM\/370-es rendszer\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek jelentett\u00e9k – a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s a mesters\u00e9gesintelligencia-rendszerek ideje messze volt m\u00e9g. <\/p>\n

\"\"<\/a>
Az IBM System 360\/30 modell (K\u00e9p: ArnoldReinhold\/Wikimedia Commons)<\/p>\n

A v\u00e1llalat els\u0151 eln\u00f6ke, Thomas J. Watson ut\u00e1n elnevezett magyarorsz\u00e1gi le\u00e1nyv\u00e1llalat a harmincas \u00e9vekben az orsz\u00e1g els\u0151 kft.-je (korl\u00e1tolt felel\u0151ss\u00e9g\u0171 t\u00e1rsas\u00e1g) volt, majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n le\u00e9gett iroda rendbehozatala ut\u00e1n a c\u00e9g m\u00e1r International Business Machines Corporation Magyarorsz\u00e1gi Kft. n\u00e9ven folytatta tov\u00e1bb. Az IBM term\u00e9kei, k\u00f6zt\u00fck az 1960-as n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sban a KHS-nak sokat seg\u00edt\u0151 lyukk\u00e1rty\u00e1s g\u00e9pek, valamint az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9nyeg\u00e9ben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek rengeteget lend\u00edtettek a hazai technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9sen, de mivel m\u00e9giscsak egy amerikai v\u00e1llalatr\u00f3l volt sz\u00f3, a magyarorsz\u00e1gi kft. els\u0151 f\u00fcggetlen igazgat\u00f3j\u00e1nak, Br\u00e1nyik Zsuzs\u00e1nak (Br\u00e1nyik Tam\u00e1sn\u00e9) nem volt egyszer\u0171 a feladata: <\/p>\n

\u201cegyens\u00falyt kellett tal\u00e1lnia a korm\u00e1ny \u00e9s a sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kban amerikai tulajdon\u00fa c\u00e9g \u00e9rdekei k\u00f6z\u00f6tt\u201d <\/p>\n

a Neumann J\u00e1nos Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-tudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g le\u00edr\u00e1sa<\/a> szerint. <\/p>\n

Az IBM t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek jelent\u0151s pillanatait sok\u00e1ig lehetne sorolni, de el\u0151bb kanyarodjunk vissza egy kicsit az id\u0151ben az 1936-os \u00e9vhez, amikor Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l t\u00e1vol, a Londoni Matematikai T\u00e1rsas\u00e1g foly\u00f3irat\u00e1ban megjelent egy fontos publik\u00e1ci\u00f3: a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 sz\u00e1mokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem<\/a>, amit Alan Mathison Turing \u00edrt. A Cambridge fiatal matematikusa ezzel a tanulm\u00e1ny\u00e1val alkotta meg a k\u00e9s\u0151bb Turing-g\u00e9pk\u00e9nt elh\u00edres\u00fclt elm\u00e9leti modellt, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek modellez\u00e9se volt. Turing egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, 1949-ben m\u00e1r az imit\u00e1ci\u00f3s j\u00e1t\u00e9kkal vagyis a Turing-teszttel, a gondolkod\u00e1sra k\u00e9pes g\u00e9pek \u00f6tlet\u00e9vel foglalkozott, el\u0151revet\u00edtve a mesters\u00e9ges intelligencia kapcs\u00e1n ma is sokszor feltett k\u00e9rd\u00e9st: <\/p>\n

vajon tud egy mesters\u00e9ges rendszer emberien viselkedni \u00e9s gondolkodni, ak\u00e1r m\u00e9g az embereket is megt\u00e9vesztve? <\/p>\n

Tekerj\u00fck el\u0151re 1997-ig, \u00e9s a k\u00e9rd\u00e9sre nem annyira megnyugtat\u00f3 v\u00e1laszt kapunk: ekkor t\u00f6rt\u00e9nt, hogy egy g\u00e9p, ha nem is megt\u00e9veszt\u00e9ssel, de m\u00e9gis \u201clegy\u0151z\u00f6tt\u201d egy rendk\u00edv\u00fcl sikeres \u00e9s intelligens embert, Garri Kaszparovot, aki egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p ellen vesztett sakkj\u00e1tszm\u00e1t egy New York-ban tartott visszav\u00e1g\u00f3n (az el\u0151z\u0151 \u00e9vben a g\u00e9pnek nem siker\u00fclt gy\u0151znie). <\/p>\n

A szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p az IBM fejlesztette Deep Blue volt, amit egy IBM RS\/6000 SP-b\u0151l alak\u00edtottak \u00e1t kifejezetten sakkfeladatok megold\u00e1s\u00e1ra. <\/p>\n

\"\"<\/a>
Kaszparov (h\u00e1ttal) \u00e9s Joe Hoane a Deep Blue csapat\u00e1b\u00f3l az 1997-es j\u00e1tszm\u00e1n New Yorkban (K\u00e9p: IBM)<\/p>\n

A g\u00e9p 1996-ban m\u00e9g \u201ccsak\u201d 100 milli\u00f3 poz\u00edci\u00f3t tudott \u00e1tf\u00e9s\u00fclni egy m\u00e1sodperc alatt, 1997-ban m\u00e1r 200-300 milli\u00f3t, \u00e9s 74 l\u00e9p\u00e9ssel el\u0151re elemezte a lehets\u00e9ges b\u00e1bumozg\u00e1sokat. 2011-ben azt\u00e1n \u00fajabb szenz\u00e1ci\u00f3 r\u00e1zta meg a vil\u00e1got: a Jeopardy! nev\u0171 telev\u00edzi\u00f3s vet\u00e9lked\u0151ben a show k\u00e9t szt\u00e1rj\u00e1t, Ken Jenningst \u00e9s Brad Rutteret t\u00falsz\u00e1rnyalta<\/a> egy g\u00e9p: \u00fajfent az IBM szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe, ez alkalommal a Watson DeepQA nyerte el a kv\u00edzm\u0171sor els\u0151 hely\u00e9t. <\/p>\n

A mesters\u00e9gesintelligencia-kutat\u00e1sok \u00e9s az IBM t\u00f6rt\u00e9nete sok\u00e1ig p\u00e1rhuzamosan haladt, de ezekkel a \u201cgy\u0151zelmekkel\u201d vagy ink\u00e1bb demonstr\u00e1ci\u00f3kkal a v\u00e1llalat bizony\u00edtotta, hogy a hagyom\u00e1nyos sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek a v\u00e1rtn\u00e1l j\u00f3val t\u00f6bbre is k\u00e9pesek, \u00e9s m\u00e1ra az AI ter\u00fclet\u00e9vel is egybeforrt a v\u00e1llalat neve. Nem v\u00e9letlen\u00fcl eml\u00edtett\u00fck \u00e9ppen a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00e1st \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t az IBM kapcs\u00e1n: Pikethy \u00c1rp\u00e1d szerint ugyanis a jelenleg zajl\u00f3 k\u00e9t nagy ipari forradalmat a kvantumtechnol\u00f3giai \u00e9s az AI-fejleszt\u00e9sek jelentik, \u00e9s a c\u00e9g \u00e9lharcosa mindk\u00e9t ter\u00fcletnek. <\/p>\n

Az IBM t\u00f6bb mint 3000 mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szabadalommal rendelkezik, <\/p>\n

\u00e9s a kutat\u00f3i az \u00e9vek sor\u00e1n hat Nobel-d\u00edjat \u00e9s 7 Turing-d\u00edjat zsebeltek be – ut\u00f3bbit a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s(technika) Nobel-d\u00edj\u00e1nak is nevezik -, a kvantumprocesszoraik pedig a vil\u00e1gels\u0151k: az IBM volt p\u00e9ld\u00e1ul az egyik legels\u0151 c\u00e9g, ami t\u00f6bb mint 1000 qubites kvantumchipet mutatott be<\/a> a 2023-ban bejelentett Condor szem\u00e9ly\u00e9ben. <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Az IBM Magyarorsz\u00e1g eln\u00f6ke szerint Magyarorsz\u00e1g egyel\u0151re el\u00e9g nagy lemarad\u00e1sban van a kvantumos fejleszt\u00e9sek \u00e9s beruh\u00e1z\u00e1sok ter\u00e9n, pedig a kvantumtechnol\u00f3gia p\u00e1ratlan lehet\u0151s\u00e9geket biztos\u00edt a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcletek eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re: el\u00e9g a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9sekkel, az anyagkutat\u00e1sokkal, logisztikai optimaliz\u00e1ci\u00f3val \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi el\u0151rejelz\u00e9sekkel, akkumul\u00e1torfejleszt\u00e9sekkel \u00e9s energetikai kutat\u00e1sokkal kapcsolatos projektek eredm\u00e9nyeit n\u00e9zni ahhoz, hogy kider\u00fclj\u00f6n, a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek a hat\u00e9konys\u00e1got exponenci\u00e1lisan n\u00f6velhetik. B\u00e1r val\u00f3j\u00e1ban egy orsz\u00e1gnak nincs kimondottan sz\u00fcks\u00e9ge egy (vagy t\u00f6bb) dr\u00e1ga, saj\u00e1t kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre ahhoz, hogy alkalmazni tudja a kvantumos platformokat a kutat\u00e1sokban, hiszen a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek a felh\u0151b\u0151l is el\u00e9rhet\u0151ek, de a kvantumtechnol\u00f3giai fejleszt\u00e9sek m\u00e9gis kulcsfontoss\u00e1g\u00faak, a kvantumos kutat\u00e1sokat pedig igencsak s\u00fcrget\u0151v\u00e9 teszi egy nagy fenyeget\u00e9s is, ami a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek k\u00fcl\u00f6nleges hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik: <\/p>\n

ezekkel a g\u00e9pekkel felt\u00f6rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak majd a hagyom\u00e1nyosan haszn\u00e1lt titkos\u00edt\u00e1si algoritmusok, \u00edgy az \u00e9rz\u00e9keny adatok nem lesznek biztons\u00e1gban t\u00f6bb\u00e9.<\/p>\n

\n
\n \"\"\/
\n Hogyan ker\u00fclj\u00fck el hat\u00e9konyan a kvantumapokalipszist? – kvantumkriptogr\u00e1fiai szak\u00e9rt\u0151 v\u00e1laszol
\n A Q-day az egykori Y2K-probl\u00e9m\u00e1n\u00e1l sokkal s\u00falyosabb gondot jelent a szak\u00e9rt\u0151k szerint – akkor mindenk\u00e9ppen, ha nem reag\u00e1lunk r\u00e1 id\u0151ben. De mennyi id\u0151nk van, \u00e9s mi a megold\u00e1s?
\n <\/a><\/p>\n

A kvantumtechnol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben az IBM, sz\u00e1mos hazai egyetemmel, kutat\u00f3k\u00f6zponttal \u00e9s c\u00e9ggel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben 2025 okt\u00f3ber\u00e9ben megalap\u00edtotta a magyarorsz\u00e1gi Kvantumtechnol\u00f3giai \u00e9s Szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p Platformot<\/a> (QSCP), aminek c\u00e9lja a magyar kvantum-\u00f6kosziszt\u00e9ma fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1sa, a kvantumtechnol\u00f3gi\u00e1k gyakorlati alkalmaz\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9se a tudom\u00e1nyban, az iparban \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1ban, emellett nagy hangs\u00falyt helyeznek a tehets\u00e9ggondoz\u00e1sra is – a platform v\u00e1llal\u00e1sa, hogy \u00e9vente 1000 di\u00e1kot nevelenek ki a ter\u00fclet szak\u00e9rt\u0151j\u00e9nek. A QSCP szervezeti strukt\u00far\u00e1ja m\u00e9g form\u00e1l\u00f3dik, de Pikethy szerint a lelkesed\u00e9st jelzi a kvantumkutat\u00e1sokban \u00e9rdekelt szakemberek aktivit\u00e1sa, ami a platform munk\u00e1j\u00e1ra m\u00e1r most is jellemz\u0151. <\/p>\n

A mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lva az IBM Magyarorsz\u00e1g eln\u00f6ke elmondta: az MI haszn\u00e1lata ma m\u00e1r nem lehet k\u00e9rd\u00e9ses, nem j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t kihagyni a munkafolyamatokb\u00f3l, de a sikerhez mindenk\u00e9ppen meg kell ismerni a kock\u00e1zatokat is. <\/p>\n

Jelenleg olyan id\u0151szakban \u00e9l\u00fcnk, mikor mindenki keresi a hely\u00e9t <\/p>\n

– magyar\u00e1zta Pikethy -, \u00e9s a k\u00e9t, egy id\u0151ben zajl\u00f3 nagy ipari forradalom csak n\u00f6veli a zavart. A mesters\u00e9ges intelligencia azonban – a kvantumtechnol\u00f3gi\u00e1hoz hasonl\u00f3an – olyan eszk\u00f6zt ad az emberek kez\u00e9be, amit etikusan, \u00e1tl\u00e1that\u00f3an alkalmazva nagy el\u0151ny\u00f6kh\u00f6z juthatunk a vil\u00e1gban. A megb\u00edzhat\u00f3 haszn\u00e1lat egyik el\u0151felt\u00e9tele a saj\u00e1t, v\u00e1llalati AI alkalmaz\u00e1sa a c\u00e9gekn\u00e9l, a ChatGPT, Gemini \u00e9s m\u00e1s nagy modellek haszn\u00e1lata ugyanis kock\u00e1zatos: az ilyen modellek l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl hozz\u00e1f\u00e9rnek b\u00e1rmilyen, az interneten fellelhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3hoz, viszont a v\u00e1llalati adatokat nem kapj\u00e1k meg, m\u00e1rpedig egy c\u00e9gn\u00e9l \u00e9ppen a v\u00e1llalati adatokon val\u00f3 betan\u00edt\u00e1s lehet a kulcs a t\u00e9nyleg hasznos AI-haszn\u00e1lathoz. <\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u201ca j\u00f6v\u0151t a kvantumbitek, bitek \u00e9s neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3k szinergi\u00e1ja jelenti\u201d<\/p>\n

, amiben a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s a kvantumtechnol\u00f3gia \u00f6sszekapcsol\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n sosem l\u00e1tott fejl\u0151d\u00e9s szemtan\u00fai, \u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i lehet\u00fcnk.<\/p>\n

(Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: MAI-Image-1)<\/p>\n


\n \"\"\/<\/p>\n

Mire haszn\u00e1lja majd az emberis\u00e9g a j\u00f6v\u0151ben a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket?
\n Egyre t\u00f6bb kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet bocs\u00e1tanak kereskedelmi forgalomba, de mire j\u00f3 jelenleg \u00e9s lesz majd j\u00f3 a k\u00e9s\u0151bbiekben egy kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p? <\/p>\n

<\/a>\n<\/p>\n


<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az IBM 90 \u00e9ve \u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra, \u00e9s jelenleg k\u00e9t fontos ter\u00fcleten, a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia ter\u00e9n…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":88920,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[282,44,42,40,4767,30967,21199,30964,30965,43,41,283,3032,30966,121,120,125,122,124,123],"class_list":{"0":"post-88919","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-tudomany-es-technologia","8":"tag-ai","9":"tag-hu","10":"tag-hungarian","11":"tag-hungary","12":"tag-ibm","13":"tag-ibm-magyarorszag","14":"tag-kvantum","15":"tag-kvantumszamitogep","16":"tag-kvantumtechnologia","17":"tag-magyar","18":"tag-magyarorszag","19":"tag-mesterseges-intelligencia","20":"tag-mi","21":"tag-pikethy-arpad","22":"tag-science","23":"tag-science-technology","24":"tag-technologia","25":"tag-technology","26":"tag-tudomany","27":"tag-tudomany-es-technologia"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116521913848156802","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/88919","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=88919"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/88919\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/88920"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=88919"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=88919"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=88919"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}