\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tMexik\u00f3v\u00e1ros egy \u0151si t\u00f3mederre \u00e9p\u00fclt megav\u00e1ros<\/p>\n
A tud\u00f3sok r\u00e9g\u00f3ta tudj\u00e1k, hogy a mexik\u00f3i f\u0151v\u00e1ros s\u00fcllyed, az \u00faj gener\u00e1ci\u00f3s m\u0171holdas m\u00e9r\u00e9sek azonban most el\u0151sz\u00f6r mutatt\u00e1k meg eg\u00e9szen pontosan, mennyire s\u00falyos a helyzet. Egyes v\u00e1rosr\u00e9szek \u00e9vente ak\u00e1r 35,5 centim\u00e9tert is vesz\u00edthetnek a magass\u00e1gukb\u00f3l. Ez m\u00e1r nem lass\u00fa geol\u00f3giai folyamat, hanem szemmel l\u00e1that\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s.<\/p>\n
A probl\u00e9ma gy\u00f6kere \u00e9vsz\u00e1zadokra ny\u00falik vissza. Mexik\u00f3v\u00e1ros ugyanis egy egykori t\u00f3mederre \u00e9p\u00fclt. A spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3k<\/a> \u00e1ltal megh\u00f3d\u00edtott azt\u00e9k f\u0151v\u00e1ros, Tenochtitl\u00e1n m\u00e9g a Texcoco-t\u00f3 szigetein \u00e1llt, a t\u00f3 nagy r\u00e9sz\u00e9t azonban k\u00e9s\u0151bb lecsapolt\u00e1k.<\/p>\n A v\u00e1ros alatt ma is hatalmas v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 r\u00e9tegek h\u00faz\u00f3dnak. Ezekb\u0151l szivatty\u00fazz\u00e1k ki azt a rengeteg talajvizet, amelyre a t\u00f6bb mint 20 milli\u00f3s lakoss\u00e1gnak sz\u00fcks\u00e9ge van. Csakhogy ahogy a v\u00edz elt\u0171nik a talajb\u00f3l, az \u00fcled\u00e9kes r\u00e9tegek fokozatosan \u00f6sszenyom\u00f3dnak. Magyarul: a v\u00e1ros alatt sz\u00f3 szerint \u00f6sszeesik a f\u00f6ld.<\/p>\n Ehhez j\u00f6n m\u00e9g hozz\u00e1 az \u00f3ri\u00e1si infrastrukt\u00fara s\u00falya: utak, metr\u00f3k, felh\u0151karcol\u00f3k<\/a>, lak\u00f3negyedek \u00e9s ipari z\u00f3n\u00e1k nehezednek a puha talajra.<\/p>\n A NASA \u00faj m\u0171holdja eg\u00e9szen d\u00f6bbenetes r\u00e9szletess\u00e9ggel l\u00e1tja a v\u00e1ltoz\u00e1st<\/p>\n A mostani adatokat a NASA \u00e9s az indiai ISRO k\u00f6z\u00f6s m\u0171holdja, a NISAR szolg\u00e1ltatta, amelyet 2025 nyar\u00e1n \u00e1ll\u00edtottak p\u00e1ly\u00e1ra. A rendszer k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy radarjai millim\u00e9teres pontoss\u00e1ggal k\u00e9pesek \u00e9rz\u00e9kelni a felsz\u00edn deform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A m\u0171hold 12 naponta felt\u00e9rk\u00e9pezi a F\u00f6ld teljes felsz\u00edn\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g s\u0171r\u0171 n\u00f6v\u00e9nyzeten kereszt\u00fcl is k\u00e9pes m\u00e9rni a talaj mozg\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n A Mexik\u00f3v\u00e1rosr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt radaros k\u00e9pek szinte absztrakt festm\u00e9nynek t\u0171nnek: a s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k foltok jelzik azokat a r\u00e9szeket, amelyek n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap alatt t\u00f6bb centim\u00e9tert s\u00fcllyedtek.<\/p>\n A kutat\u00f3k szerint r\u00e1ad\u00e1sul ez csak a kezdet. A NISAR a j\u00f6v\u0151ben vil\u00e1gszerte seg\u00edthet nyomon k\u00f6vetni a s\u00fcllyed\u0151 nagyv\u00e1rosokat \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1ltal vesz\u00e9lyeztetett part menti r\u00e9gi\u00f3kat.<\/p>\n M\u00e1r a v\u00e1ros ikonikus eml\u00e9km\u0171v\u00e9t is \u00e1t kellett \u00e9p\u00edteni<\/p>\n A s\u00fcllyed\u00e9s nem elm\u00e9leti probl\u00e9ma, hanem nagyon is l\u00e1that\u00f3 jelens\u00e9g a v\u00e1rosban. A h\u00edres F\u00fcggetlens\u00e9g Angyala-eml\u00e9km\u0171 p\u00e9ld\u00e1ul 1910-ben \u00e9p\u00fclt, de az\u00f3ta annyira elt\u00e9r\u0151en s\u00fcllyedt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a talaj, hogy \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb l\u00e9pcs\u0151fokokat kellett hozz\u00e1adni. Ma m\u00e1r 14 plusz l\u00e9pcs\u0151 vezet fel hozz\u00e1.<\/p>\n