A NASA<\/a> legfrissebb m\u0171holdfelv\u00e9telei \u00e9s az abb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatok j\u00f3l megmutatj\u00e1k<\/a> azt a dr\u00e1mai folyamatot, amely sor\u00e1n a hatalmas kiterjed\u00e9s\u0171, mintegy 22 milli\u00f3 embernek otthont ad\u00f3 f\u0151v\u00e1ros alatt sz\u00f3 szerint elfogy a talaj. A jelens\u00e9g nem \u00faj kelet\u0171, azonban a technol\u00f3gia, amellyel az \u0171rb\u0151l imm\u00e1r centim\u00e9teres pontoss\u00e1ggal nyomon k\u00f6vethet\u0151, minden kor\u00e1bbin\u00e1l aggaszt\u00f3bb k\u00e9pet fest a j\u00f6v\u0151r\u0151l.<\/p>\n A probl\u00e9ma gy\u00f6kerei a v\u00e1ros alap\u00edt\u00e1s\u00e1ig ny\u00falnak vissza, hiszen a v\u00e1rost \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seket egy \u0151si t\u00f3, a Texcoco-t\u00f3 medr\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A belv\u00e1ros sz\u00e1mos utc\u00e1ja egykor csatorna volt, \u00e9s ez a hagyom\u00e1ny a k\u00fclv\u00e1rosi r\u00e9szeken mindm\u00e1ig fennmaradt. A modern kori fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a lakoss\u00e1g v\u00edzig\u00e9ny\u00e9nek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett intenz\u00edv talajv\u00edz-szivatty\u00faz\u00e1s azonban drasztikusan lecs\u00f6kkentette a v\u00edztart\u00f3 r\u00e9tegek szintj\u00e9t.<\/p>\n Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben Mexik\u00f3v\u00e1ros m\u00e1r t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zada folyamatosan s\u00fcllyed, ami szemmel l\u00e1that\u00f3 nyomokat hagyott a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9p\u00fcleteken is. Az 1573-ban \u00e9p\u00edteni kezdett M\u00e1ria Mennybemenetele sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s m\u0171eml\u00e9k ma m\u00e1r l\u00e1that\u00f3an megd\u0151lt a bizonytalan altalaj miatt.<\/p>\n A v\u00edztart\u00f3 r\u00e9tegek zsugorod\u00e1sa nemcsak az \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9get vesz\u00e9lyezteti, hanem egy kr\u00f3nikus v\u00edzv\u00e1ls\u00e1ghoz is vezetett, amely az el\u0151rejelz\u00e9sek szerint csak tov\u00e1bb s\u00falyosbodik. Enrique Cabral, a Mexik\u00f3i Nemzeti Auton\u00f3m Egyetem geofizikai kutat\u00f3ja szerint a helyzet kritikus. A szakember \u00fagy fogalmazott:<\/p>\n \u201eK\u00e1ros\u00edtja Mexik\u00f3v\u00e1ros kritikus infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul a metr\u00f3t, a csatornarendszert, a vizet, az iv\u00f3v\u00edzh\u00e1l\u00f3zatot, a lak\u00f3h\u00e1zakat \u00e9s az utc\u00e1kat. Ez egy nagyon nagy probl\u00e9ma.\u201d<\/p>\n A s\u00fcllyed\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke olyannyira felgyorsult, hogy egyes v\u00e1rosr\u00e9szekben, p\u00e9ld\u00e1ul a nemzetk\u00f6zi rep\u00fcl\u0151t\u00e9r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n vagy a F\u00fcggetlens\u00e9g-eml\u00e9km\u0171n\u00e9l a havi szint\u0171 s\u00fcllyed\u00e9s el\u00e9ri a 2 centim\u00e9tert. Ez \u00e9ves szinten m\u00e1r jelent\u0151s elmozdul\u00e1st jelent, Cabral m\u00e9r\u00e9sei szerint pedig az elm\u00falt kevesebb mint sz\u00e1z \u00e9v alatt a teljes s\u00fcllyed\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke meghaladta a 12 m\u00e9tert. A kutat\u00f3 kiemelte, hogy Mexik\u00f3v\u00e1rosban az egyik leggyorsabb a talajs\u00fcllyed\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke az eg\u00e9sz vil\u00e1gon.<\/p>\n A most k\u00f6zz\u00e9tett becsl\u00e9sek a NISAR nev\u0171 nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 m\u0171hold 2025 okt\u00f3bere \u00e9s 2026 janu\u00e1rja k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett m\u00e9r\u00e9sein alapulnak \u2013 ez a m\u0171hold k\u00e9pes val\u00f3s id\u0151ben k\u00f6vetni a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9nek legkisebb v\u00e1ltoz\u00e1sait is.<\/p>\n A kutat\u00f3k azt rem\u00e9lik, hogy a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g pontosabb adatokat tudnak majd nyerni, \u00e9s ak\u00e1r \u00e9p\u00fcletr\u0151l \u00e9p\u00fcletre lebontva tudj\u00e1k m\u00e9rni a s\u00fcllyed\u00e9st. A technol\u00f3gi\u00e1t glob\u00e1lisan is alkalmazni k\u00edv\u00e1nj\u00e1k a term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k, a t\u00f6r\u00e9svonalak elmozdul\u00e1sai vagy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s hat\u00e1sainak nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re, p\u00e9ld\u00e1ul az Antarktiszon.<\/p>\n (Forr\u00e1s: Science Alert<\/a>, fot\u00f3: NASA\/JPL-Caltech\/David Bekaert, Unsplash, nyit\u00f3k\u00e9p: Getty Images)<\/p>\n Ez is \u00e9rdekelhet:<\/p>\n L\u00e9gk\u00f6rt tal\u00e1ltak a Naprendszer sz\u00e9l\u00e9n egy apr\u00f3 \u00e9gitesten, aminek elvileg nem lenne szabad l\u00e9teznie <\/a>\n<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/mexico-city-1200x1032.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/Mexico-City-Metropolitan-Cathedral--1200x800.jpg\")
<\/a>
M\u00e1ria Mennybemenetele sz\u00e9kesegyh\u00e1z<\/p>\n
\n ![\"\"\/](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/GettyImages-84518866-768x512.jpg\")
<\/p>\n
\n L\u00e9gk\u00f6rrel rendelkez\u0151 kis \u00e9gitestet fedeztek fel jap\u00e1n csillag\u00e1szok a Naprendszer\u00fcnk legt\u00e1volabbi zug\u00e1ban, a Neptunuszon is t\u00fal l\u00e9v\u0151 Kuiper-\u00f6vben \u2013 sz\u00e1moltak be r\u00f3la a Nature Astronomy foly\u00f3iratban megjelent tanulm\u00e1ny szerz\u0151i.<\/p>\n
![\"\"\/](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/street-smog-768x512.jpg\")
<\/p>\n![\"\"\/](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/pluto-768x512.jpg\")
<\/p>\n