M\u00edg a hagyom\u00e1nyos ENSZ-kl\u00edmacs\u00facsok gyakran elv\u00e9reznek a fosszilis lobbi szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a kolumbiai Santa Mart\u00e1ban egy \u00faj, rem\u00e9nykelt\u0151 sz\u00f6vets\u00e9g j\u00f6tt l\u00e9tre. Az ambici\u00f3zus nemzetek \u00e9s a glob\u00e1lis D\u00e9l k\u00e9pvisel\u0151i v\u00e9gre nev\u00e9n nevezt\u00e9k a probl\u00e9m\u00e1t: a c\u00e9l a fosszilis energiahordoz\u00f3k teljes kivezet\u00e9se.<\/p>\n
Nemr\u00e9giben lezajlott egy rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s ir\u00e1nymutat\u00f3 konferencia a kolumbiai Santa Mart\u00e1ban, amelyr\u0151l a The Guardian k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szerkeszt\u0151je, John Watts sz\u00e1molt be a lap Science Weekly c\u00edm\u0171 podcastj\u00e1ban<\/a>. A tud\u00f3s\u00edt\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3ja szerint a hangulat meglep\u0151en friss\u00edt\u0151 \u00e9s rem\u00e9nykelt\u0151 volt, ami \u00e9les kontrasztban \u00e1ll az elm\u00falt \u00e9vek kl\u00edmat\u00e1rgyal\u00e1sainak frusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1val. A tal\u00e1lkoz\u00f3n \u00f6tvenh\u00e9t orsz\u00e1g, sz\u00e1mos civil szervezet, \u0151slakos vezet\u0151k \u00e9s tud\u00f3sok vettek r\u00e9szt, akiket egyetlen k\u00f6z\u00f6s, hat\u00e1rozott c\u00e9l vez\u00e9relt: a fosszilis energiahordoz\u00f3k teljes kivezet\u00e9se.<\/p>\n \t\t\t\tA legfrissebb h\u00edrek, id\u0151rendben ITT!<\/a><\/p>\n \t\t\t\tK\u00f6vess minket a Google H\u00edrek-ben is!<\/a><\/p>\n
<\/p>\n Ez az esem\u00e9ny egyfajta l\u00e1zad\u00e1sk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151 a hagyom\u00e1nyos ENSZ-kl\u00edmakonferenci\u00e1k, a COP-ok tehetetlens\u00e9g\u00e9vel szemben. Watts r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra a megd\u00f6bbent\u0151 t\u00e9nyre, hogy a legut\u00f3bbi, novemberi bel\u00e9mi COP30 konferenci\u00e1n a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagok kifejez\u00e9s annyira vitatott volt, hogy a v\u00e9gs\u0151 dokumentumban meg sem jelenhetett.<\/p>\n
<\/p>\n Ebb\u0151l a diplom\u00e1ciai b\u00e9nults\u00e1gb\u00f3l kit\u00f6rve Kolumbia \u00e9s Hollandia vezet\u00e9s\u00e9vel az ambici\u00f3zusabb nemzetek \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy saj\u00e1t kez\u00fckbe veszik az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st, \u00e9s megszervezik a t\u00f6rt\u00e9nelem els\u0151 olyan cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1t, amely kifejezetten a nem meg\u00fajul\u00f3 energi\u00e1k magunk m\u00f6g\u00f6tt hagy\u00e1s\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l. B\u00e1r a szervez\u0151k \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy ez az esem\u00e9ny nem az ENSZ-folyamatok riv\u00e1lisa, hanem annak egyfajta kieg\u00e9sz\u00edt\u0151je, a dinamika egy\u00e9rtelm\u0171en megv\u00e1ltozott.<\/p>\n
<\/p>\n A Santa Marta-i esem\u00e9nyen nem zajlottak v\u00e9rre men\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1sok az egyes szavak jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l, hanem a konstrukt\u00edv egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s domin\u00e1lt. A r\u00e9sztvev\u0151k, akiknek k\u00e9tharmada a glob\u00e1lis D\u00e9lr\u0151l \u00e9rkezett, v\u00e9gre nem konfront\u00e1l\u00f3dni akartak, hanem k\u00f6z\u00f6sen dolgozni a megold\u00e1sokon. L\u00e9trehoztak egy tudom\u00e1nyos panelt a vil\u00e1g vezet\u0151 kl\u00edmakutat\u00f3inak bevon\u00e1s\u00e1val, \u00e9s csaknem \u00f6tsz\u00e1z akad\u00e9mikus dolgozott ki egy olyan \u00e1tfog\u00f3 jelent\u00e9st, amely nem csup\u00e1n a kl\u00edmatudom\u00e1nyt, hanem a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokat is integr\u00e1lja. Ennek c\u00e9lja, hogy minden r\u00e9sztvev\u0151 nemzet saj\u00e1t, pontos menetrenddel ell\u00e1tott \u00fatitervet k\u00e9sz\u00edtsen a fosszilis energi\u00e1k kivezet\u00e9s\u00e9re, ahogyan azt a tal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151tt nem sokkal Franciaorsz\u00e1g is megtette.<\/p>\n
Ha a konferenci\u00e1n elhangzottakat \u00e9s a jelenlegi glob\u00e1lis folyamatokat egy t\u00e1gabb, gazdas\u00e1gi \u00e9s geopolitikai lencs\u00e9n kereszt\u00fcl vizsg\u00e1ljuk, egy\u00e9rtelm\u0171en kirajzol\u00f3dik a bolyg\u00f3 j\u00f6v\u0151j\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00faj t\u00f6r\u00e9svonal. „A vil\u00e1g m\u00e1r nem csup\u00e1n Keletre \u00e9s Nyugatra, vagy \u00c9szakra \u00e9s D\u00e9lre oszlik, hanem z\u00f6ld-\u00e1llamokra \u00e9s petrol-autokr\u00e1ci\u00e1kra.” \u2013 magyar\u00e1zta az ottani \u00e1ll\u00e1spontot John Watts. Ahogy a podcastban is elhangzott, a Santa Marta-i tal\u00e1lkoz\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151i szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl demokr\u00e1ci\u00e1k voltak. Ezzel szemben a fosszilis energi\u00e1khoz legink\u00e1bb ragaszkod\u00f3 nemzetek autokratikus berendezked\u00e9s\u0171ek, ahol az \u00e1llamappar\u00e1tust \u00e9s a hadsereget egy olyan sz\u0171k elit ir\u00e1ny\u00edtja, amelynek hatalma \u00e9s vagyona kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u0151olajon \u00e9s a f\u00f6ldg\u00e1zon nyugszik.<\/p>\n
<\/p>\n A helyzet ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl nem fekete-feh\u00e9r: az eur\u00f3pai orsz\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9ge hybrid megold\u00e1sokat haszn\u00e1l, \u00e9s b\u00e1r lassan, de n\u00f6veli a meg\u00fajul\u00f3k szerep\u00e9t.\u00a0\u201eEl\u0151bb s\u00f6p\u00f6r el benn\u00fcnket az \u00e9ghajlati katasztr\u00f3fa, minthogy kimer\u00fcljenek a sz\u00e9nk\u00e9szletek, de ett\u0151l m\u00e9g a sz\u00e9n felhaszn\u00e1l\u00e1sa cs\u00f6kkenhet, ahogy a vil\u00e1g gazdagabbik fel\u00e9n cs\u00f6kken is, Eur\u00f3p\u00e1ban kifejezetten gyorsan\u201d\u00a0\u2013 ezt Antal Mikl\u00f3s, az ELTE Hum\u00e1n\u00f6kol\u00f3gia Tansz\u00e9k professzora nyilatkozta lapunknak egy alkalommal abban a cikk\u00fcnkben, ami arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy\u00a0elfogyhatnak-e id\u0151vel a vil\u00e1gnak a nem meg\u00fajul\u00f3 energiatartal\u00e9kai.<\/a><\/p>\n
<\/p>\n A meg\u00fajul\u00f3kra val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sban pedig Magyarorsz\u00e1g meglep\u0151 m\u00f3don k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l \u00e1ll: egy tavalyi interj\u00fankban<\/a> \u00dcrge-Vorsatz Di\u00e1na kl\u00edmakutat\u00f3 hangs\u00falyozta, hogy haz\u00e1nk a k\u00f6z\u00e9p-keleti r\u00e9gi\u00f3ban kifejezetten minta\u00e1llam. S\u0151t, a Nemzetk\u00f6zi Energia\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g adatai szerint 2026-ra m\u00e1r vil\u00e1gszinten is n\u00e1lunk a legmagasabb, k\u00f6zel huszon\u00f6t sz\u00e1zal\u00e9kos a napenergia ar\u00e1nya.<\/p>\n
<\/p>\n Tavaly a napenergia a f\u00f6ldg\u00e1zt is megel\u0151zve a nukle\u00e1ris energia ut\u00e1n a m\u00e1sodik legfontosabb energiaforr\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt haz\u00e1nkban, mik\u00f6zben egy \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt m\u00e9g alig volt \u00e9rdemi szerepe. Egy \u00e1prilisi cikk\u00fcnkben<\/a> azt taglaltuk, hogy egy\u00e9bk\u00e9nt a rezsics\u00f6kkentett g\u00e1z kedvez\u0151 \u00e1r\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ban is fajs\u00falyos szerepet v\u00e1llal a hazai „z\u00f6ld fordulat”.<\/p>\n
Az energiahordoz\u00f3k ment\u00e9n kialakult geopolitikai sakkj\u00e1tszm\u00e1ban az Egyes\u00fclt \u00c1llamok jelenlegi szerepe k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen besz\u00e9des. Az amerikai vezet\u00e9s felismerte, hogy a meg\u00fajul\u00f3 energi\u00e1k \u00e9s az akkumul\u00e1tor-technol\u00f3gi\u00e1k ter\u00e9n K\u00edna behozhatatlan el\u0151nyre tett szert, \u00e9s a z\u00f6ld \u00e1t\u00e1ll\u00e1s m\u00e1r nem csup\u00e1n k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi, hanem k\u0151kem\u00e9ny gazdas\u00e1gi realit\u00e1s.<\/p>\n
<\/p>\n Sok helyen a nap- \u00e9s sz\u00e9lenergia m\u00e1r olcs\u00f3bb, mint a sz\u00e9n vagy a g\u00e1z.<\/p>\n
<\/p>\n Az USA v\u00e1lasza erre azonban nem az innov\u00e1ci\u00f3 felgyors\u00edt\u00e1sa, hanem egy regressz\u00edv geopolitikai strat\u00e9gia: visszat\u00e9r\u00e9s a huszadik sz\u00e1zad logik\u00e1j\u00e1hoz, ahol az olaj jelentette a hegem\u00f3ni\u00e1t. Az olyan drasztikus l\u00e9p\u00e9sek, mint a vil\u00e1g legnagyobb olajtartal\u00e9kaival rendelkez\u0151 Venezuela feletti befoly\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rletek<\/a>, vagy az Ir\u00e1n elleni agressz\u00edv fell\u00e9p\u00e9s<\/a>, mind azt a c\u00e9lt szolg\u00e1lj\u00e1k, hogy mesters\u00e9gesen fenntarts\u00e1k a fosszilis energi\u00e1k piac\u00e1t, amely tiszt\u00e1n gazdas\u00e1gi alapon m\u00e1r kezd marginaliz\u00e1l\u00f3dni.<\/p>\n
Ek\u00f6zben K\u00edna, b\u00e1r a vil\u00e1g legnagyobb sz\u00e9n-dioxid kibocs\u00e1t\u00f3ja \u00e9s a fosszilis infrastrukt\u00far\u00e1k nagy finansz\u00edroz\u00f3ja, g\u0151zer\u0151vel \u00e9p\u00edti ki a j\u00f6v\u0151 elektron-alap\u00fa gazdas\u00e1g\u00e1t, ami n\u00e9lk\u00fcl a glob\u00e1lis \u00e1t\u00e1ll\u00e1s egyszer\u0171en lehetetlen.<\/p>\n
A nem meg\u00fajul\u00f3 energi\u00e1k sorsa teh\u00e1t megpecs\u00e9tel\u0151dni l\u00e1tszik a fizika \u00e9s a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa gazdas\u00e1gi racionalit\u00e1s szintj\u00e9n, a kivezet\u00e9s\u00fck fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat azonban geopolitikai akn\u00e1kkal van kik\u00f6vezve. A Hormuzi-szoros lez\u00e1r\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6zel-keleti kr\u00edzisek r\u00e1vil\u00e1g\u00edtottak az energiabiztons\u00e1g t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re: a\u00a0petrol-\u00e1llamokt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g ma m\u00e1r k\u00f6zvetlen nemzetbiztons\u00e1gi \u00e9s gazdas\u00e1gi kock\u00e1zat.<\/p>\n LAK\u00c1ST, H\u00c1ZAT VENN\u00c9L, DE NINCS EL\u00c9G P\u00c9NZED? VAN OLCS\u00d3 MEGOLD\u00c1S!<\/p>\n A P\u00e9nzcentrum lak\u00e1shitel-kalkul\u00e1tora<\/a> szerint ma 30 000 000 forintot 20 \u00e9ves futamid\u0151re m\u00e1r 6,2 sz\u00e1zal\u00e9kos THM-el, havi 214 756 Ft forintos t\u00f6rleszt\u0151vel fel lehet venni<\/a> az K&H Bankn\u00e1l. De nem sokkal marad el ett\u0151l a t\u00f6bbi hazai nagybank aj\u00e1nlata sem: a Magnet Bank \u00e9s az ERSTE Bank, ahol 6,71%, a CIB Bankn\u00e1l 6,89%, a Raiffeisen Bankn\u00e1l 7%, m\u00edg az UniCredit Bankn\u00e1l pedig 7,29%. \u00c9rdemes m\u00e9g megn\u00e9zni magyar hitelint\u00e9zetetek tov\u00e1bbi konstrukci\u00f3it is, \u00e9s egyedi kalkul\u00e1ci\u00f3t v\u00e9gezni, saj\u00e1t preferenci\u00e1ink alapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hitel\u00f6sszegekre \u00e9s futamid\u0151kre. Ehhez keresd fel a P\u00e9nzcentrum kalkul\u00e1tor\u00e1t.<\/a> (x)<\/p>\n
<\/p>\n A kialakult helyzet azonban paradox m\u00f3don pont azokat s\u00fajtja a legjobban, akik a legink\u00e1bb r\u00e1szoruln\u00e1nak a z\u00f6ld \u00e1t\u00e1ll\u00e1sra.<\/p>\n
<\/p>\n A szak\u00e9rt\u0151k szerint a glob\u00e1lis D\u00e9l orsz\u00e1gai egy brut\u00e1lis ad\u00f3ss\u00e1gcsapd\u00e1ban verg\u0151dnek, mivel a csillag\u00e1szati magass\u00e1gokba sz\u00f6k\u0151 olaj\u00e1rak \u00e9s a hitelek t\u00f6rleszt\u0151r\u00e9szletei teljesen kimer\u00edtik a devizatartal\u00e9kaikat, ami miatt m\u00e9g az alapvet\u0151 \u00e1llami feladatok, p\u00e9ld\u00e1ul az oktat\u00e1s finansz\u00edroz\u00e1sa is vesz\u00e9lybe ker\u00fcl.<\/p>\n
<\/p>\n Es\u00e9ly\u00fck sincs arra az \u00f3ri\u00e1si t\u0151kebefektet\u00e9sre, amelyet a meg\u00fajul\u00f3 infrastrukt\u00fara ki\u00e9p\u00edt\u00e9se megk\u00f6vetelne, mik\u00f6zben a fosszilis iparv\u00e1llalatok t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pt\u00e9k\u0171, sokszor az ezer milli\u00e1rd doll\u00e1rt is el\u00e9r\u0151 extraprofitot zsebelnek be a v\u00e1ls\u00e1gokon.<\/p>\n
<\/p>\n Emiatt fosszilis \u00e9rdekcsoportok strat\u00e9gi\u00e1t v\u00e1ltottak, \u00e9s m\u00e1r nem csup\u00e1n tagadj\u00e1k a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st, hanem agressz\u00edv piackib\u0151v\u00edt\u00e9sbe kezdtek. Ennek eszk\u00f6zei a mesters\u00e9gesen gener\u00e1lt fogyaszt\u00f3i ig\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul az egyre indokolatlanabb m\u00e9ret\u0171 aut\u00f3k \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se \u00e9s a m\u0171anyagipar<\/a> drasztikus expanzi\u00f3ja.<\/p>\n
<\/p>\n Emellett hamis technol\u00f3giai ill\u00fazi\u00f3kat \u00e1rulnak: a sz\u00e9n-dioxid-lev\u00e1laszt\u00e1s, a geoengineering \u00e9s az ellen\u0151rizhetetlen karbonkreditek mind azt a narrat\u00edv\u00e1t szolg\u00e1lj\u00e1k, hogy a jelenlegi puszt\u00edt\u00f3 kitermel\u00e9s folytathat\u00f3, mert a j\u00f6v\u0151ben majd egy var\u00e1zs\u00fct\u00e9sre megoldjuk a probl\u00e9m\u00e1t. S\u0151t, politikai fegyvert is kov\u00e1csolnak a t\u0151k\u00e9j\u00fckb\u0151l: a dezinform\u00e1ci\u00f3s kamp\u00e1nyok \u00e9s a kl\u00edmatagad\u00f3, sz\u00e9ls\u0151jobboldali politikai mozgalmak finansz\u00edroz\u00e1sa Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00eds\u00e9rlet a hatalmi \u00e1tmenet megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
A F\u00f6ld jelenleg egy hatalmas, civiliz\u00e1ci\u00f3s l\u00e9pt\u00e9k\u0171 \u00e1tmenet kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n tart. Az ipari forradalom sz\u00e9n- \u00e9s olajalap\u00fa korszaka v\u00e9get \u00e9r, \u00e9s bel\u00e9p\u00fcnk az elektronok kor\u00e1ba. A nem meg\u00fajul\u00f3, el\u00e9gethet\u0151 energiahordoz\u00f3k sorsa hossz\u00fa t\u00e1von egy\u00e9rtelm\u0171: a f\u00f6ld alatt kell maradniuk, k\u00fcl\u00f6nben a bolyg\u00f3 kl\u00edmarendszere olyan \u00e1tbillen\u00e9st \u00e9l \u00e1t, amelyek visszaford\u00edthatatlan l\u00e1ncreakci\u00f3kat ind\u00edtanak be a bioszf\u00e9r\u00e1ban \u00e9s a glob\u00e1lis \u00e9lelmiszer-ell\u00e1t\u00e1sban. Az \u00e1t\u00e1ll\u00e1s technol\u00f3giailag \u00e9s k\u00f6zgazdas\u00e1gilag m\u00e1r ma is lehets\u00e9ges, a g\u00e1tat kiz\u00e1r\u00f3lag a megl\u00e9v\u0151 hatalmi strukt\u00far\u00e1k \u00e9s a ber\u00f6gz\u00fclt geopolitikai \u00e9rdekek jelentik.<\/p>\n
Fontos azonban r\u00e1mutatni egy \u00faj, \u00e9bred\u0151 vesz\u00e9lyre is. Az energiatranszform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a vil\u00e1g rendk\u00edv\u00fcl sebezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik egy \u00fajfajta kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1ssal szemben. A napelemekhez<\/a>, sz\u00e9lturbin\u00e1khoz \u00e9s akkumul\u00e1torokhoz sz\u00fcks\u00e9ges l\u00edtium, kobalt \u00e9s ritkaf\u00f6ldf\u00e9mek b\u00e1ny\u00e1szata a mostani logik\u00e1t k\u00f6vetve hatalmas \u00f6kol\u00f3giai puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gezhet az es\u0151rd\u0151kben \u00e9s az \u0151slakosok ter\u00fcletein.<\/p>\n
<\/p>\n A F\u00f6ld j\u00f6v\u0151je teh\u00e1t nem csup\u00e1n azon m\u00falik, hogy lecser\u00e9lj\u00fck-e az energiaforr\u00e1sunkat, hanem azon is, hogy k\u00e9pesek vagyunk-e k\u00f6zben megv\u00e1ltoztatni a gazdas\u00e1gi modell\u00fcnk alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.\u00a0<\/p>\n
A mesters\u00e9ges intelligencia rohamos terjed\u00e9se nemcsak a mindennapjainkat alak\u00edtja \u00e1t, hanem egyre s\u00falyosabb, sokszor l\u00e1thatatlan \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyomot is hagy maga ut\u00e1n. Mik\u00f6zben a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s az id\u0151j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek m\u00e1r a saj\u00e1t b\u0151r\u00fcnk\u00f6n is \u00e9rezhet\u0151k , az AI m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 glob\u00e1lis adatk\u00f6zpontok v\u00edzig\u00e9nye a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben ak\u00e1r meg is dupl\u00e1z\u00f3dhat , \u00e9s a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek lok\u00e1lis h\u0151szigethat\u00e1st, ak\u00e1r 4-5 fokos h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-emelked\u00e9st is okozhatnak a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fckben.<\/p>\n
<\/p>\n Ugyanakkor \u00e9ppen ez a sokat vitatott technol\u00f3gia az, amely soha nem l\u00e1tott es\u00e9lyt is adhat a kez\u00fcnkbe a v\u00e1ls\u00e1g enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re: az AI elk\u00e9peszt\u0151 adatfeldolgoz\u00f3 kapacit\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n forradalmas\u00edthatja a kl\u00edmamodellez\u00e9st, az energiahat\u00e9konys\u00e1g jav\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a k\u00f6rnyezeti kock\u00e1zatok korai el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
<\/p>\n Mivel a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 er\u0151forr\u00e1saink v\u00e9gesek, l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa meg\u00e9rten\u00fcnk, hogy a technol\u00f3gia k\u00f6rnyezeti terhel\u00e9se vagy a kl\u00edmav\u00e9delemben ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9ge lesz-e a meghat\u00e1roz\u00f3bb a j\u00f6v\u0151ben. Ennek az \u00e9get\u0151en aktu\u00e1lis \u00e9s ellentmond\u00e1sos k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rnek a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben a P\u00e9nzcentrum m\u00falt heti cikk\u00e9ben K\u00f6ml\u0151di Ferenc j\u00f6v\u0151kutat\u00f3, a Neumann J\u00e1nos Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-Tudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g kutat\u00f3ja volt a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre. A cikk IDE KATTINTVA<\/a> olvashat\u00f3 el.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"M\u00edg a hagyom\u00e1nyos ENSZ-kl\u00edmacs\u00facsok gyakran elv\u00e9reznek a fosszilis lobbi szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a kolumbiai Santa Mart\u00e1ban egy \u00faj, rem\u00e9nykelt\u0151 sz\u00f6vets\u00e9g…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":99230,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[393,42,672,43,669,34,671,670,674,111,673,94,93,92],"class_list":{"0":"post-99229","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-biztositas","9":"tag-hungarian","10":"tag-karrier","11":"tag-magyar","12":"tag-megtakaritas","13":"tag-news","14":"tag-nyugdij","15":"tag-otthon","16":"tag-utazas","17":"tag-vallalkozas","18":"tag-vasarlas","19":"tag-vilag","20":"tag-world","21":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116570066924798777","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/99229","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=99229"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/99229\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/99230"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=99229"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=99229"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=99229"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nAz \u00faj vil\u00e1grend t\u00f6r\u00e9svonalai
<\/p>\n
\n
<\/p>\n
\n
<\/p>\n
\nAd\u00f3ss\u00e1gcsapd\u00e1ba ker\u00fclt t\u00f6bb orsz\u00e1g is
<\/p>\n
\nMerre halad a F\u00f6ld?
<\/p>\n
\n
<\/p>\n
\nMegtal\u00e1lt\u00e1k a glob\u00e1lis kl\u00edmatrag\u00e9dia ellenszer\u00e9t?
<\/p>\n